Néhány hete már írtam arról, hogy a bírók fizetésén biztosan nem érdemes spórolni, hiszen ha elvárjuk tőlük, hogy függetlenül, befolyástól mentesen és kizárólag a törvényeknek alárendelten ítélkezzenek, akkor a bírók is joggal várják el, hogy munkájukért megfelelő javadalmazásban részesüljenek. És ugyanez természetesen igaz az ügyészekre, illetve az ügyészségi alkalmazottakra – gondoljunk bármit is a hazai ügyészi szervezet politikai befolyásoltságáról. Annak a legalapvetőbb feltétele ugyanis, hogy a bírók, ügyészek és egyéb igazságügyi alkalmazottak befolyástól mentesen, a korrupciótól meg sem kísértve dolgozzanak, nem más, mint a méltányos fizetés. Ideális esetben a bérüknek függetlennek kellene lennie a mindenkori kormányzat kénye-kedvétől. (És ideális esetben ez igaz kellene, hogy legyen a tanárok, az egészségügyi dolgozók, a vasutasok, és minden más, nem a magán-, hanem a közszférában dolgozó állami/önkormányzati alkalmazott fizetésére is.)
A bírók, illetve az ügyészek illetményalapja 2022 januárja óta változatlan – miközben az infláció ugyanebben az időszakban mintegy 40 százalékos volt. Nem véletlen, hogy a különböző bírósági szervezetek több mint egy éve jelzik a kormánynak az alacsony fizetésből fakadó gondokat. Mint a 24.hu minapi cikkéből kiderült, az ügyészségi alkalmazottak (nem elsősorban maguk az ügyészek) is hasonló problémákkal küzdenek. Egy ügyészségi dolgozó kétségbeejtő állapotokról számolt be a lapnak, mondván, képtelenek megélni a fizetésükből, nettó bérük nem éri el a 300 ezer forintot sem. Emiatt sorra mondanak fel, s a helyükre nem találnak ennyi pénzért embert, ami viszont a munkateher növekedését okozza. A helyzet súlyosságát a Legfőbb Ügyészség is elismeri. Közleményükben azt írják: „A bírói és az ügyészi illetményalap azonos mértékben van megállapítva, így a bírósági dolgozókhoz hasonlóan az ügyészség munkatársait is sújtja az illetmények inflálódása. Mindez különösen érzékenyen érinti a nem ügyészi állományt. A probléma súlyát érzékelve, a Legfőbb Ügyészség vezetése folyamatos tárgyalásban van a kormányzattal, az ügyészségi illetmények emelése érdekében.” A közlemény arra is hivatkozik, hogy tartós megoldás híján bérkompenzációt adtak a kollégáknak, ami „természetesen nem pótolja az átfogó és egységes bérrendezést”.
A kormány tehát jól ismeri a problémát, de semmit nem tett a fizetések rendezése ügyében. (Pedig az egyik miniszter épp a béremelésektől, illetve az ettől meglóduló fogyasztás-növekedéstől várja a gazdaság beindulását!) Eközben a kormánytagok és az országgyűlési képviselők bére az elmúlt években kiugróan nőtt, az ugyanis az előző évi bruttó átlagkeresethez kötött. Az Országos Bírói Tanács még tavaly törvénymódosítást javasolt, hogy kössék legalább az inflációhoz az igazságügyi alkalmazottak illetményét, amit idén év elején az új személyi összetételű OBT „megismételt”, de semmi nem történt. A mai helyzet, a bírók, ügyészségi dolgozók kiszolgáltatottsága a kormány számára a leginkább megfelelő. Mondhatni: ideális.