A német parlament hamarosan szavazni is fog a frakcióközi indítványról. A betiltásra vonatkozó szöveg előkészítése hónapokig tartott, s múlt héten véglegesítették. Az indítvány tartalmaz egy kiegészítő szöveget is, amely a párt állami finanszírozásának megvonását szorgalmazza. Az elfogadásához a Bundestag egyszerű többsége szükséges. Az Alkotmánybíróságnak ezt követően meg kellene vizsgálnia, hogy a tiltási kérelem indokolt-e. Az Alaptörvény 21. cikke szerint egy párt akkor alkotmányellenes, ha "a szabad demokratikus rend megzavarására vagy megszüntetésére törekszik”.
Az AfD betiltására vonatkozó felhívást az egyes frakciókon belül is vitatják. Különösen a CDU/CSU és az SPD képviselőcsoportjában kételkednek többen, de a Zöldek és a Balpárt körében sem egységes az indítvány támogatása. Ezért egyelőre az is kérdés, hogy a szöveg megkapja-e a Bundestag egyszerű többségének jóváhagyását.
Olaf Scholz pártja szűk fölénnyel nyert Brandenburgban, de teljesen nem nyugodhat megNémetországban először nyert tartományi választást szélsőjobboldali párt a második világháború óta, a berlini koalíció pártjai leszerepeltekKritikusok arra is figyelmeztetnek, hogy a betiltásra vonatkozó eljárás kimenetele nyílt és hosszadalmas lenne - és esetleges sikertelensége esetén még az AfD-nek is kedvezhet. Az indítvány ellenzői többször hangoztatták, hogy az AfD-vel „demokratikus versenyben” kell szembeszállni. Olaf Scholz kancellár sem hisz az AfD betiltásában. Úgy véli, ez „rendkívül nehéz folyamat egy demokráciában”. 2017-ben például már a második betiltási kezdeményezés fulladt kudarcba az antiszemita és revizionista NDP-vel szemben.
Az indítványt támogatók azzal vádolják az AfD-t, hogy meg akarja szüntetni a szabad és demokratikus rendszert, „harcias-agresszív álláspontot” képvisel a demokratikus alaprenddel szemben. A betiltást szorgalmazók számára mindenesetre érvet hozhatott a türingiai tartományi parlament múlt heti nyitóülése, amelyen az AfD-s korelnök mindent elkövetett azért, hogy megakadályozza a nyitóülés megkezdését.
Harmincnégy évvel az újraegyesítés után is két Németország létezik, a szélsőjobb messzire lovagol a frusztráción