Libanon;Izrael;Hezbollah;szárazföldi offenzíva;IDF;

Füstfelhő izraeli légicsapás után 2024. október 1-én a bejrúti Dahíja negyed felett

- Izrael bejelentette, hogy „célzott és korlátozott” szárazföldi offenzívát indított Libanon ellen

A libanoni síita szervezet, az Európai Unió és az Egyesült Államok által is terroristaként nyilvántartott Hezbollahhoz tartozó célpontokat támadnak. A brit kormány repülőt bérelt annak érdekében, hogy segítsen állampolgárainak elhagyni az országot, Németország pedig katonai gépet küldött Libanonba az evakuálás megkezdéséhez.

A hivatalos bejelentés szerint „korlátozott, lokalizált, célzott” szárazföldi hadműveletet indított Izrael kedd hajnalban Libanon ellen – derül ki az izraeli hadsereg (IDF) X-en közzétett posztjából.

E szerint az IDF egységei Libanon határ menti területein támadják a libanoni síita szervezet, az Európai Unió és az Egyesült Államok által is terroristaként nyilvántartott Hezbollahhoz tartozó célpontokat. Libanonban ezután a határváros, az észak-izraeli Kirjat Smona környéki területen lehetett fegyverzajt, tüzérségi akciók robaját hallani, úgy tűnik – derül ki a The Guardian élő hírfolyamából – hogy a libanoni Marzajun, Vazzani és  Hiam vidékét össztűz alatt tartják az izraeliek. 

Az IDF  szerint pontos felderítési információkon alapuló, célzott szárazföldi razziákról van szó. Az Észak Nyilai nevű hadműveletben a szárazföldi erőket repülőgépekkel és tüzérségi akciókkal támogatják. Olyan célpontokról van szó, amelyek a határhoz egészen közel helyezkednek el, és közvetlen veszélyt jelentenek Észak-Izraelre. Három izraeli település, Metula, Misgav Am és Kfar Giladi területét zárt katonai zónának nyilvánították.

A szárazföldi offenzívára válaszul a Hezbollah rakétákat indított Izrael területe felé, de ezeket az IDF szerint a légvédelem becsapódás előtt leszedte az égről. A Haaretz írja, hogy az észak-izraeli Szafedben, aztán Metulában és Mosav Avivimben is megszólaltak a légvédelmi szirénák, az al-Dzsazíra pedig megjegyzi, hogy Izraelnek nehéz lesz tartania, hogy korlátozott szárazföldi hadműveletekről van szó, ha a Hezbollah ellenállást tanúsít.

A Hezbollah-közeli hírügynökség, az al-Majadín szerint – hívja fel a figyelmet közép-európai idő szerint reggel fél 7 előtti bejegyzésében a Haaretz – annak egyelőre nincs jele, hogy izraeli katonai egységek behatoltak volna Libanon területére. 

Izrael körülbelül egy hete, a robbanó személyhívók incidense után kezdett légicsapássorozatba Libanonban az Irán támogatását élvező Hezbollah ellen. Ezek egyikében, a főváros, Bejrút Dahíja negyedében fekvő épületkomplexumra mért légicsapásban végeztek a síita szervezet első számú vezetőjével, Haszan Naszrallahhal és a Hetzbollah több másik magas rangú parancsnokával is. A légicsapássorozat miatt a bejrúti egészségügyi minisztérium szerint csak hétfőn 95 ember vesztette életét, összesen pedig már több mint egymillió libanoni menekült el az otthonából. Élelmezésük egyre növekvő problémát jelent a hatóságoknak.

Találat ért egy palesztin menekülttábort

Libanon más részein éjszaka folytatódtak a légi támadások, Bejrút déli külvárosában heves robbanásokat lehetett hallani. Az izraeli hadsereg közölte, „pontos csapásokat” hajtott végre a libanoni fővárosban, melyek célpontja több fegyvergyártó telephely és a Hezbollah infrastruktúrájára volt. Az IDF szerint a támadások előtt számos intézkedést tettek a civilek védelme érdekében, beleértve a lakosok figyelmeztetését és a légi megfigyelést is.

Jelentések szerint találat érte a legnagyobb palesztin menekülttábort, az Ain al-Hilweht, melynek során hat ember, köztük három gyerek vesztette életét.

Az amerikaiak még néhány ezer katonát küldenek a Közel-Keletre

Joáv Galant védelmi miniszter hétfőn jelezte, hogy hamarosan megkezdődik a Hezbollah elleni háború következő fázisa, amely lehetővé teszi az észak-izraeliek hazaköltözését. A szárazföldi offenzíva elindításával párhuzamosan az izraeli légierő újra Bejrútot bombázta.

Az izraeliek előre szóltak az Egyesült Államoknak a szárazföldi offenzíva elindításáról. Az amerikai külügyminisztérium, a State Department nem sokkal a hivatalos izraeli bejelentés előtt beszámolt arról, hogy Izrael tájékoztatta a hadműveletekről libanoni területen. Korábbi bejelentések szerint az Egyesült Államok még „néhány ezer” katonát küld a Közel-Keletre a biztonság növelése és Izrael védelme érdekében, amivel a térségben jelenlévő amerikai katonák összlétszáma 43 ezerre nő. Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter telefonon beszélt Joáv Galanttal, akit biztosított, hogy Izraelnek joga van ahhoz hogy megvédje magát. Azonban kiemelte annak fontosságát is, hogy a katonai műveletekről végül át kell térni a diplomáciai útra.

A brit kormány repülőt bérelt, Németország katonai gépet küldött állampolgárai hazajuttatásához

A BBC azt írja, a brit kormány repülőgépet bérelt annak érdekében, hogy segítsen a brit állampolgároknak elhagyni Libanont. A járat a tervek szerint szerdán száll fel a bejrúti nemzetközi repülőtérről, az igényektől és a biztonsági helyzettől függően pedig a következő napokban további gépeket is indíthatnak. A járatot a brit állampolgárokon kívül 18 éven aluli gyermekeik, valamint házastársuk vagy élettársuk veheti igénybe.

A Reuters cikke szerint a német külügyi és védelmi minisztérium közölte, evakuálja Libanonból az ott tartózkodó, nem létfontosságú munkatársait, a nagykövetségi dolgozók családtagjait, valamint az egészségügyileg veszélyeztetett német állampolgárokat. A két tárca közös közleménye leszögezte, segíteni fogja azokat az állampolgárait is, akik szeretnék elhagyni az országot. A német diplomáciai testület Bejrútban, Rámalláhban és Tel-Avivban maradó dolgozói veszélyhelyzeti készültségben folytatják munkájukat, a nagykövetségek működnek. Hétfőn egy német katonai repülőgépet indítottak útnak a libanoni fővárosba.

Kereskedelmi hajót érhetett támadás Jemen partjainál

Az AP azt írja, támadás érhetett egy kereskedelmi hajót a Vörös-tengeren, Hodeida kikötőváros közelében. Jelentések szerint a személyzet minden tagja biztonságban van, a hajó a következő kikötője felé tart. A jemeni húszi lázadók nem vállalták magukra a támadást, de hétfőn Izraelt célzó, „eszkaláló katonai műveleteket” helyeztek kilátásba.

A húszik számos alkalommal támadták az Izraellel szövetséges államok hajóit a stratégiai fontosságú Bab el-Mandeb-szorosban és az Ádeni-öbölben november óta, az Izraellel fegyveres konfliktusban álló palesztinok támogatásának jegyében. Az izraeli hadsereg vasárnap közölte, hogy légicsapást mért az Irán támogatását élvező húszi felkelők kezén lévő Hodeida kikötőjére, melynek során a húszik terrorista rezsimjének célpontjait támadta Jemenben, 1800 kilométerre Izrael határától. A húszi lázadók egészségügyi minisztériuma szerint négyen életüket vesztették és 29-e megsebesültek az izraeli támadásban.

Szíriában eközben az állami média arról számolt be, hogy három ember meghalt és kilencen megsebesültek, állítólagos izraeli légicsapásokban. Izrael egyelőre nem kommentálta a közlést.

A miniszterelnök "gazdasági zászlóshajóként" emelte ki azt a 600 millió dolláros, magyar vezetésű és részben magyar finanszírozású út- és hídépítési beruházást, amely Kongót köti majd össze Zambiával.