- Kapitulálhat Erasmus-ügyben az Orbán-kormány, módosítaná a vagyonkezelő alapítványok szabályait

Módosítaná a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (KEKVA) szóló törvényt az Orbán-kormány, annak megfelelően, ahogy azt az Európai Unió már 2022. decemberében kérte: szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezetnének be az egyetemeket fenntartó alapítványoknál, a kuratórium és a felügyelőbizottságok tagjai pedig nem maradhatnának életük végéig a helyükön - írja a 24.hu.

A lépés megtételéhez több mint másfél év kellett: 2023 elején a Népszava írta meg először, hogy az Európai Bizottság a modellváltó egyetemeken megszünteti az Erasmus+ és a Horizont Európa programokon való részvétel lehetőségét, miután az Orbán-kormány fideszes potentátokkal pumpálta tele az alapítványokba kiszervezett egyetemek kuratóriumait. Az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságai 2022. december végén levélben értesítették erről a testület szolgálatait és a pénzek kezelésével megbízott nemzeti hatóságokat. A tiltás a 2022. december 15. után elbírált pályázatokra vonatkozik. Magyarországon 21 alapítványi egyetem működik, köztük a Budapesti Corvinus Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Miskolci és a Soproni Egyetem, valamint a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem. 

A Kulturális és Innovációs Minisztérium által kedden közzétett törvénymódosítási javaslat indoklásában maga a kabinet is elismeri: a módosítás oka, hogy az „Európai Tanács által hozott intézkedés valamennyi vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézményt, illetve azok összes hallgatóját sújtja”.

Az új tervezetben pontosan szabályozzák, hogy kik azok, akik nem tölthetnek be posztot az egyetemeket fenntartó kekvákban:

• a parlamenti képviselők,

• a polgármesterek és a főpolgármester,

• a kormánytagok,

• az államtitkárok,

• a miniszterelnök politikai igazgatója és a nemzetbiztonsági főtanácsadója,

• a kormánybiztosok, miniszteri biztosok,

• a helyettes államtitkárok,

• a kormányzati főhivatalok és a központi hivatalok vezetői és helyettesei,

• a kormányhivatalok főigazgatói, igazgatói,

• a Nemzeti Fejlesztési Központ főigazgatója és igazgatói,

• a járási hivatalvezetők és helyetteseik,

• valamint a kormányzati igazgatási főosztályvezetők és osztályvezetők.

Mindemellett az összeférhetetlenséget nem elég a kinevezéskor megszüntetni, ugyanis el kell telnie legalább egy évnek addig, amíg adott személy kinevezhető lesz kurátornak vagy felügyelőbizottsági tagnak, ha a fent felsorolt tisztségek valamelyikét betöltötte előzőleg. Az összeférhetetlenségi szabályok az egyetemi alapítványok által alapított gazdasági társaságokra is kiterjednek. A terv szerint az összeférhetetlenségi szabályok betartását az Állami Számvevőszék ellenőrzi majd.

Korábban egyébként az Orbán-kormány előállt már egy félmegoldással, amelynek keretében a kormányzati tisztviselőket, így például a minisztereket, államtitkárokat, kormánybiztosokat és miniszteri biztosokat felszólították, hogy szíveskedjenek távozni a kuratóriumokból. Ezt legtöbbjük meg is tette, nem úgy az MSZMP-ből és az MSZP-ből a KDNP-be ejtőernyőző Szili Katalin, aki meghackelte az egészet: 2015 márciusa óta dolgozott miniszterelnöki megbízottként a kormánynak, ám inkább erről a pozíciójáról mondott le, hogy megmaradhasson a Pécsi Tudományegyetem kuratóriumában, megőrizve havi 1,4 millió forintos havi fizetését ezen a jogcímen. Csakhogy az Európai Unió által elvárt összeférhetetlenségi szabályok alig leplezett kijátszásával mégis megmaradt a miniszterelnök berkeiben is, és lényegében ugyanazt a munkát végzi, mint eddig, csak immár „miniszterelnöki főtanácsadó” megnevezés alatt.

Az új szabályok mindenesetre szélesítenék azok körét, akiket száműznének a kuratóriumokból: köztük van Lezsák Sándor, Fazekas Sándor és Süli János fideszes parlamenti képviselő, Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti fideszes polgármester, Cser-Palkovics András székesfehérvári fideszes polgármester, Szolláth Tibor, Hajdúnánás leköszönő kormánypárti polgármestere, valamint Veres Pál, Miskolc távozó ellenzéki polgármestere.

A javaslat az eddigi, időkorlát nélkül megbízások helyett 6 évben maximálja az uniós támogatásban részesülő egyetemeknél a kuratóriumi és felügyelőbizottsági pozíciókat, és legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani a tagokat. A kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagoknak az országgyűlési képviselőkhöz hasonló vagyonnyilatkozatot is kell tenniük, ezt az Integritás Hatóság ellenőrzi majd. A 24.hu megjegyzi, hogy furcsa módon a vagyonnyilatkozat-tétel határidejét a tervezet az uniós támogatás megérkezése napjától számítaná. A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy mindezek a változtatások csak az egyetemeket fenntartó alapítványokra vonatkoznak, az Európai Tanács jogállamisági aggályokkal kapcsolatos határozatában megfogalmazott aggályok pedig minden közérdekű vagyonkezelő alapítványra vonatkoztak.

A 24.hu megkereste a témában a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, de nem kaptak választ arra a kérdésükre, miért kellett másfél évet várni az uniós kérés teljesítésével, mint ahogy arra sem, hogy a lépés összefüggésben lehet-e azzal, hogy az Erasmus+ kiváltására létrehozott Pannónia-program egyelőre nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Szintén lapunk írta meg először, hogy a programban csak a helyek 10 százaléka kelt el eddig, alig 700 hallgató utazik külföldre így, miközben az Erasmus+ programban tavaly még mintegy 10 ezer magyar hallgató vett részt.