Amikor az OECD anyaga nyilvánosságra került, és elkezdtek záporozni a cikkek, a nyilatkozatok, kritikák, a Fidesz rájött, hogy politikai szempontból bajba kerülhet. Ezért érezte szükségesnek az elhatárolódást, pedig a problémák nem ismeretlenek számára. A kormány nevében kiadott pénzügyminisztériumi reagálás gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kabinet önmagától határolódott el, hiszen a menetrendet ő vállalta, és fogadta el – nyilatkozta a Népszavának az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt főigazgatója.
Barát Gábor arra reagált, hogy – mint arról írtunk –, Varga Mihály tárcája közölte, az Orbán-kormány nem tervez változást a nyugdíjrendszerben, a nyugdíjak értékállóságát megőrizi, a 13.havi nyugdíjakat kifizeti. Mint írták, az Európai Bizottság nyomására felkért szakértő javaslataival a kormány nem ért egyet, azokat nem támogatja.
Gyors hátraarcot vágott az Orbán-kormány, ígérete ellenére sem változtat a nyugdíjrendszerenA támadó hangvételű közlemény azért született, mert kiderült: elkészült az a független szakértői jelentés a magyarországi nyugdíjrendszerről, amely egyébként a kormány vállalásához kapcsolódik. Az OECD visszavezetné az előrehozott csökkentett nyugdíjat, emelné a nyugdíjkorhatárt, és kivezetné a a Nők40 programot. Nem azonnal, hanem fokozatosan, a korhatáremelés például csak 2045-re érné el a 67 évet.
A nyugdíjkorhatár emelését, a Nők40 program fokozatos szigorítását javasolja az Orbán-kormánynak a kiszivárgott jelentésAzt, hogy a nyugdíjrendszeren változtatni kell, a kabinet tudta, hiszen a pályázatában azt írta, „jogszabályt módosít”, törvényt alkot, amely „elősegíti a költségvetés közép- és hosszú távú fenntarthatóságát, illetve megerősíti az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasoknak folyósított nyugdíjak megfelelőségét”. Vállalta, hogy a szükséges jogszabályok már jövőre életbe lépnek.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt főigazgatója szerint eleve teljesen megalapozatlan volt a menetrend, a feladatok ütemezése, hiszen 2024-ben választás volt, 2026-ban pedig egy még fontosabb választás lesz. Korábban is kizártnak tartotta – folytatta Barát Gábor –, hogy a kormánypárt egy szakmailag ugyan helyes, de politikailag kényes témát bedobjon a köztudatba. – Pedig lenne mit tenni, átgondolni, modellezni, hatástanulmányokat készíteni, vitára alkalmas koncepciókon, javaslatokon dolgozni – fogalmazott, hozzátéve: demográfiai okok miatt az öregségi nyugdíjkorhatár hosszabb távú alakítása nehezen megkerülhető kormányzati felelősség, hiszen kiemelten fontos nyugdíjelvi-, finanszírozási, sőt társadalompolitikai kérdés is.
Ez ügyben az OECD sem egy azonnali, hanem egy hosszabb távon realizálható emelés vizsgálatát vetette fel. Célszerű lenne értékelni a nőknek biztosított kedvezményt, a Nők40-et is – mondta a volt főigazgató. Barát Gábor szerint jó lenne, ha a kormány odafigyelne a hazai, társadalombiztosítási nyugdíjrendszerhez értő szakemberek ajánlásaira is, és átgondolná a 2010 után hozott módosításainak hatását: a nyugdíjak relatív értékének brutális csökkenésének, valamint a nyugdíjasok romló élethelyzetének okait, annak lehetséges javítását. Mint fogalmazott: a kormány hiteltelen, naiv hozzáállása, az elhatárolódás indoka árt a nyugdíjügynek, bizonytalanná teszi a jövő nyugdíjasait, de jelenlegiek problémáira pedig semmi válasz nincs.
Még az elbírálásnál sem tartanak
Magyarország jelenleg egyetlen eurócentet sem hívhat le a számára megítélt több mint 10 milliárd euró összegű uniós alapból, amelyet eredetileg a járvány utáni gazdasági helyreállításra hoztak létre Brüsszelben. A magyar helyreállítási tervet 2022 decemberében ugyan elfogadta a kormányok képviselőiből álló EU Tanács, de ugyanazzal a tollvonással le is blokkolta az alapból járó pénzügyi támogatást, mert nem látta biztosítottnak, hogy az Orbán-kormány azokat szabályszerűen fogja felhasználni. Az EU-s intézmény 27, alapvetően korrupcióellenes intézkedés teljesítéséhez kötötte a zárolás feloldását. Az elmúlt bő másfél évben a magyarországi hatóságok ezek közül jó néhányat teljesítettek, de még adósak az összes végrehajtásával. Ameddig ez nem történik meg, a pénz befagyasztva marad, és egyelőre nincs jele a magyar kormány megegyezési készségének.
A nyugdíjreform brüsszeli elbírálása csak akkor kerülhet napirendre, ha a kormány teljesíti a 27 feltételt, majd ennek nyomán az EU Tanács feloldja az alap forrásainak a blokkolását. Magyarország ezt követően nyújthatja be az első fizetési kérelmét Brüsszelben, ahol ellenőrzik, hogy adott időre végrehajtotta-e a helyreállítási tervében lefektetett reformokat. Nem teljesítés esetén az EU Tanács – az Európai Bizottság javaslata alapján – felfüggesztheti a fizetési kérelemben jelzett összeg teljes vagy részleges kifizetését. Ez történt júliusban az első belga fizetési kérelemmel, amelynek 5 százalékát visszatartották, mert az ország nem hajtotta végre maradéktalanul a helyreállítási tervében jelzett nyugdíjreformot. Egyben felszólították a belga kormányt, hogy hat hónapon belül tegye meg a szükséges intézkedéseket.
