Orbán-kormány;nyugdíjreform;nyugdíjkorhatár;TB-járulék;OECD-jelentés;

- A nyugdíjkorhatár emelését, a Nők40 program fokozatos szigorítását javasolja az Orbán-kormánynak a kiszivárgott jelentés

A magyar kabinetnek az Európai Bizottságnak tett vállalások szerint idén márciusig 31-ig kellett volna társadalmi egyeztetésre bocsátania a nyugdíjreform kereteit. 

Ehhez a munkához készített az OECD egy javaslatcsomagot, amit az elmúlt hetekben átadtak a kormánynak.

A jelentés egyes részleteit csütörtökön publikálta a HVG, illetve az OECD tanulmány főbb állításait nyilvánosságra hozta a Grantis Zrt. (Kérdésünkre Veres Patrik, a cég szakértője annyit jegyzett, hogy az anyaghoz elemzők egyébként hozzá tudtak jutni.)

A pénzügyi tanácsadó cég közleménye szerint az szervezet többek közt azt javasolja a magyar kormánynak,

hogy a nyugdíjrendszer finanszírozhatósága érdekében fokozatosan emelje tovább a jelenleg 65 éves nyugdíjkorhatárt. 

Az előterjesztés a nyugdíjkorhatár növekedését a várható élettartam növekedéshez kötné, még pedig úgy, hogy egy év élettartam-növekedés nyolc hónappal emelje meg a nyugdíjkorhatárt.

Ezáltal 2045-re 67 évre emelkedne nyugállományba vonulás lehetséges ideje, míg a 69 évet csak 2070-ben érnénk el. 

Már persze abban az esetben, ha a nyugdíjreform elindulna 2025-ben, ahogy egyébként azt a kormány vállalta. Erre ugyanakkor meglehetősen kicsi az esély. Az OECD javaslatai szerint rugalmassá is tennék a korhatárt, korai nyugdíjazást önként lehetne választani – ám ez az ellátás csökkenésével járna. Ez utóbbi egyébként régi javaslata a hazai nyugdíjszakértőknek is.

A szervezet javaslatai között szerepel a Nők40 program fokozatos szigorítása. Úgy vélik,

a női nyugdíjazás alsó korhatárát érdemes lenne 60 évre emelni és az ehhez szükséges szolgálati éveket is emelnék. 

Az anyag felvázol egy lehetőséget arra is, hogy a kormány apránként kivezeti a Nők40-et egészen addig, amíg a nyugdíjkorhatár megegyezővé válik férfiak és nők esetében – mutat rá a Grantis közleménye. A reformelképzelések között szerepel

a 13 havi nyugdíj kifizetésnek korlátozása a magas nyugdíjak esetében, s a tb-járulékok jelentősebb emelése is.

A HVG információ szerint az OECD által a magyar kormány részére készített tanulmány magyar köztisztviselők közreműködésével készült, ám a kabinet nem kommentálta létezését, illetve az abban megfogalmazott javaslatokat. Ennek ellenére a nyugdíjrendszer is egy olyan szakpolitikai kérdés, amelynek hosszú távú kilátásaival a kormánynak foglalkoznia kell annak gazdasági fenntarthatósága miatt. 

Miközben Orbán Viktor a napokban 3-6 százalékos gazdasági növekedést emlegetett 2025 és 2026 kapcsán, addig az Magyar Nemzeti Bank (MNB) ennél visszafogottabb fejlődési lehetőséget lát.