- Csak idő kérdése volt, hogy Irán megtámadja Izraelt

Kedden este 19 óra 33 perckor Irán ballisztikus rakétákat lőtt ki Izraelre, jelentette be Daniel Hagari az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője. Lapzártánkkor annyit lehetett tudni, hogy 180 rakétát indított az iráni hadsereg. A célpontok nem ismertek, de előzetes hírek szerint Irán elsősorban három katonai légitámaszpontot és „a Tel-Avivtól északra lévő hírszerzési főhadiszállást” veszi célba, amelyet állítólag evakuáltak - erről a New York Times írt izraeli tisztségviselőkre hivatkozva.

Izraeli sajtójelentések szerint országszerte megszólaltak a szirénák, robbanások sorozata hallatszott, de még nem lehetett tudni, hogy becsapódások vagy a légvédelem által hatástalanított rakéták robbanásai voltak. Az izraeli Polgárvédelmi Parancsnokság már a támadást megelőző órában elrendelte, hogy  a lakosság további értesítésig maradjon az óvóhelyek közelében, miután az Egyesült Államok figyelmeztette Izraelt, hogy arra utaló jeleket észlelt, hogy Irán akár „órákon belül” ballisztikus rakétatámadást készül indítani Izrael ellen.

Amerikai és izraeli illetékesek azt becsülték, hogy a támadás mértéke az áprilisihoz hasonlítható, azaz nagy horderejű lesz. Akkor Irán mintegy 170 drónt és több mint 120 ballisztikus rakétát indított Izrael felé. Ezek 99 százalékát hatástalanították az izraeli légvédelmi rendszerek illetve a „példátlan, történelminek” nevezett koalíció, amely az Egyesült Államok, az európai katonai hatalmak mellett a térségbeli arab országokat, köztük Szaúd-Arábiát is felsorakoztatta Irán ellen, megakadályozandó a regionális háborút. Lapzártánkig még nem voltak ismertek a mostani támadás pontos adatai, mint ahogy az sem, hogy az áprilisi történelmi koalíció újra összezárt vagy sem Izrael körül, illetve hogy mennyire érte váratlanul az iráni támadás Izraelt és szövetségeseit.

Az nem volt titok, hogy Irán előbb-utóbb újabb támadást indít Izrael ellen, hiszen ezt már nyilvánosan megígérte Iszmaíl Hanije július 31-i teheráni likvidálása után. Mivel a Hamász vezetőjét egy, a Forradalmi Gárda által őrzött, biztonságosnak hitt lakásban gyilkolták meg egy vélhetően jól szervezett izraeli titkosszolgálati akcióban, a perzsa állam nagy presztízsvesztességet szenvedett.

Az akkor ígért válaszcsapást ideiglenesen elhalasztották, a gázai tűzszünet kimenetelétől tették függővé. A tűzszünet elmaradt, de megkezdődött a „libanoni háború”, Irán legfontosabb szövetségese, legerősebb proxyja, a Hezbollah ellen. A síita terrorcsoport kommunikációs eszközei elleni ugyancsak az izraeli titkosszolgálatoknak tulajdonított támadás, majd gyakorlatilag a teljes vezérkar és Haszan Naszrallah vezető likvidálása, valamint a szárazföldi libanoni offenzíva (amely ugyan korlátozott hadművelet csak) keddi elindítása után Iránnak „lépnie kellett” tekintélye megőrzése érdekében. Az iráni vezetésen belül ugyan egybehangzó arab és amerikai sajtóértesülések szerint nagy volt az ellentét annak kapcsán, hogy kell-e és milyen léptékű választ kell adni Izraelnek, de a tegnapi támadás azt bizonyítja, hogy az Ali Hamenei ajatollah nevével fémjelzett radikális vonal álláspontja győzedelmeskedett. A Sky News értesülései szerint maga az ajatollah adta ki a parancsot a tegnap esti támadásra. A Reutersnek egy magasrangú iráni tisztségviselő azt nyilatkozta, Teherán bármilyen megtorlásra fel van készülve. Megtorlás vélhetően lesz, izraeli vezetők máris jelezték ezt.

A Washington Post azt közölte, amerikai katonákat és létesítményeket nem ért iráni támadás. Joe Biden elnök pedig felszólította a térségben állomásozó, az utóbbi időben a potenciális iráni és Hezbollah támadásra készülve jelentősen megemelt számú amerikai erőket, hogy segítség az izraeli légvédelmet az iráni támadással szemben.

Az is valószínűsíthető, hogy a térségbeli államok is segítettek Izraelnek a védelemben. Sajtójelentések szerint a jordán légtérben is erős robbanások hallattszottak, ami azt sugallja, hogy a hasemita királyság légiereje is megpróbálta semlegesíteni a légterén áthatoló iráni rakétákat. Késő este Jordánia hivatalosan is megerősítette, hogy semlegesítette a légterébe érkező iráni ballisztikus rakétákat. 

Ugyanerre utal Irán ENSZ melletti állandó képviseletének X-en közzétett bejegyzése. A missziói azt tanácsolta "a cionisták támogatóinak és a térségbeli államoknak, hogy tartsák magukat távol".

regionális támogatásra utal az is, hogy Daniel Hagari IDF szóvivő helyi idő szerint 20 óra utáni nyilvános bejelentése is. Bár előzőleg több hullámú iráni támadást valószínűsítettek mind az amerikai, mind az izraeli illetékesek, az IDF szóvivője a támadás utáni első megszólalásában azt mondta, az izraeliek elhagyhatják az óvóhelyeket, „más, újabb fenyegetést nem észleltek” Irán részéről.

Maradtak félelmetes ellenfelek

Csak idő kérdése volt, mikor robban ki a közvetlen háború Izrael és a Hezbollah között, illetve mikor támadja meg Izraelt Irán. A libanoni síita terrorszervezet ugyanis 2023. október 8-a óta, a Hamász október 7-i izraeli terrortámadása másnapján indított az IDF szóhasználata szerint „provokálatlan” támadást a zsidó állam ellen. Azóta naponta lőtték az észak-izraeli településeket, az onnan kitelepített több mint hatvanezer ember hazatérése mindmáig lehetetlen. Izrael idén nyárig érezhetően nem akart két frontot nyitni.

Június közepén már egyre több jel mutatott arra, hogy az északi front rövidesen az elsődleges harci színtérré válik. A katonailag legyengült Hamász már nem volt képes komolyan fenyegetni Izraelt, és bár a túszok jórésze még mindig a palesztin terrorcsoport fogságában volt – és van mindmáig -, az izraeli vezetés a Hezbollah jelentette fenyegetés felé fordult. Haszan Naszrallah, a Hezbollah vezetője a szervezet saját televíziójában ekkor jelentette be, hogy egy ellenük irányuló izraeli támadás esetén vissza fognak vágni a rendelkezésére álló minden fegyverrel. Hozzátette: azt sem lehet kizárni, hogy erőik behatolnak Izrael északi részébe.

Az IDF június 25-én este közölte, hogy jóváhagyta a műveleti terveket egy libanoni offenzívához.

A helyzet azt követően éleződött ki pattanásig miután a terrorcsoport egyik becsapódó rakétája 12 futballozó gyereket megölt és 38 személyt megsebesített a Golán-fennsík egyik falujában július 22-én. Ezután már mindenki arra várt milyen mértékű lesz az izraeli válasz, esetleg akkora, hogy regionálissá duzzassza az addig lokális konfliktust. Több nyugat-európai ország már akkor arra szólította fel állampolgárait, hogy hagyják el Libanont.

Az izraeli válasz 31-én ékezett meg, amikor több légicsapást mért az izraeli haderő libanoni célpontokra és egy célzott dróntámadással likvidálta Fuadr Sukr katonai parancsnokot, Haszan Naszrallah katonai főtanácsadóját. Ugyanezen a napon ölték meg Teheránban Iszmaíl Hanije Hamász-vezetőt is.

Izrael a személyhívók, majd a walkie talkiek szeptember 17-18-i felrobbantásával indította el a nagy leszámolást. Az ezt követő események azt igazolják, hogy erre régóta készül és felkészült Izrael, minden akció a hírszerzés és a titkosszolgálatok rendkívüli teljesítményét mutatják. Egyetlen hét alatt gyakorlatilag lefejezték a Hezbollaht, amely azonban így is félelmetes ellenfél marad mindaddig, amíg Irán mögötte áll.