Irán;Libanon;Izrael;háború;Hezbollah;

Működésben a Vaskupola: milliárd dollárban mérhető a védelem ára

- „Hangosak és félelmetesek a ránk lőtt rakéták, a Hamász terrortámadását sem heverték még ki az emberek”

Izraeliekkel beszélgettünk a libanoni Hezbollahhal vívott harcok és az iráni rakétatámadás után. A védekezésnek is hatalmas költségei vannak.

– Az én fiamat is behívták, jött a telefon, északra, a libanoni határhoz kellett mennie – így érzékeltette a magyar származású, izraeli asszony, Snait, hogy mit jelent a legtöbb családban az, hogy újra háború robbant ki a térségben. A Tel-Aviv külvárosában élő asszony szerint hozzájuk hasonlóan sok ezer családban aggódnak most a behívott fiatalokért, miközben az otthon maradottaknak sem könnyű.

– Nagyon hangosak és félelmetesek a ránk lőtt rakéták, ráadásul a minapi terrortámadás megmutatta, hogy nem csak fentről érkezik a veszély – utalt arra, hogy kedd este, Tel-Avivban egy fegyveres tüzet nyitott járókelőkre, társa pedig késsel támadt az emberekre, és heten meghaltak, sokan megsérültek.

– Alig ötszáz méterre lakunk a terrortámadás helyszínétől, nap mint nap járok arra, ahol a gyilkosságok történtek. A Hamász tavaly október 7-i terrortámadását sem heverték még ki az emberek, a mostani eset és a háború így még nehezebben feldolgozható – fogalmazott egy, a Tel-Aviv Jaffa negyedében párjával és kutyájával élő magyar nő. A már tíz éve Izraelbe költözött nő az iráni rakétatámadásról azt mondta: – Már órákkal a keddi támadás előtt tudtuk a hírekből, hogy este készül valami. Kinyitottuk az óvóhelyen az ágyat, levittük a kutyát sétálni. Ez fontos, mert rengeteg kutya tűnik el ilyenkor, megijednek már a légvédelmi szirénák hangjától is. Ha elfutnak, nincs idő megkeresni őket, mert azonnal az óvóhelyre kell menni.

Az óvóhelyekről azt mesélte,

az utcáról nyíló helyek olyanok, mint Magyarországon a pincék, nincs ott semmi, csak a földön lehet ülni. De sokaknak a lakásban, vagy a ház aljában van menedék, az egy fokkal kényelmesebb. 

Sokan komplett táskát készítenek össze a legszükségesebbekkel – többek között hordozható telefontöltővel, hogy áramkimaradás esetén is tarthassák a kapcsolatot –, így ha sietni kell, nem kell pakolással vesződni.

A Tel-Avivtól alig tíz kilométerre fekvő Holonban élő magyar családapa azt mondta lapunknak, hogy miután megtudták, támadás várható, már nem mentek el otthonról, délután pedig készültek, sok gyerekjátékot vittek például a lakáson belüli biztonsági szobába. – Hogy a gyerekek ne ijedjenek meg nagyon, végig játszottam velük, de szerencsére itt nem igen lehetett hallani a durranásokat.

Egy idősebb, Izraeli születésű, de magyar származású férfi arról beszélt a Népszavának, hogy a mostani támadás más mint a többi, ezért is félelmetesebb a számukra: – A kisebb konfliktusok lokalizáltak voltak, most több front nyílt. Ez mindenki számára ijesztő, nem tudni mire számítsunk – mesélte.

A lapunknak nyilatkozó Izraelben élő magyar nő is azt mondta, hogy nagyon érzékelhető a félelem, de gyorsan hozzátette azt is,

ez itt korántsem bénultságot jelent, egészen másként kezeli ezt a lakosság, mint ahogy Európa békés országaiban azt elképzelik. – A legtöbben úgy érzik, ezt az országot a nagyapjuk építette fel a két kezével, ráadásul nincs hova menniük, nincs másik zsidó állam.

A rakétatámadások kapcsán arra az aspektusra is felhívta a figyelmet, hogy bár jól működik a híres légvédelmi rendszer, a Vaskupola, nagy ára van ennek.

– A nemzetközi közvélemény csak azt látja, hogy bár záporoznak ránk a rakéták, a pusztító károkozást sikerül kivédeni. Csak talán azt nem gondolják végig, hogy miért lehetséges ez, ha másfél óra alatt kilőnek ránk 180 rakétát. Csak a keddi támadás kivédése akár egymilliárd dollárba is kerülhetett Izraelnek. És közben bírálatözön zúdul ránk, ha izraeli rakétáktól halnak meg emberek, pedig ez azért is történhet meg, mert ott nem költenek a légtérvédelmére, óvóhelyekre. Ennek ellenére elkerülhetetlen a válaszcsapás, mert ha odavágunk mi is, akkor talán csönd lesz egy ideig.

Izrael többrétegű légvédelmi rendszere mellett is becsapódhat rakéta

A zsidó állam a világ egyik legfejlettebb, többrétegű légvédelmi rendszerét fejlesztette ki. Négy különböző rendszere van Izraelnek, ezek közül egyelőre három üzemképes: a híres Vaskupola mellett a Dávid Parittyája és a Nyíl védi Izrael légterét. Mivel működtetésük rendkívül költséges, ezek a rendszerek csak akkor lépnek működésbe, ha a lövedék lakott terület vagy érzékeny katonai infrastruktúra felé tart, ha nem okoznak különösebb kárt, meg sem próbálják semlegesíteni.

A Vaskupola hatékonysága 90 százalék fölötti, rövidebb hatótávolságú rakéták és tüzérségi lövedékek elfogására szolgál egy támadó – egy ellenrakéta elv alapján. Egy elfogó rakéta több mint 50 ezer dollárba kerül.

Az igazi terhelést mégis inkább a Nyíl és a Dávid Parittyája jelenti az izraeli büdzsé számára. Utóbbi a közepes hatótávolságú rakéták elleni védelmet szolgálja, a Nyíl pedig a nagy hatótávolságú ballisztikus rakétáktól védi a légteret. E két rendszer elfogórakétái darabonként mintegy kétmillió dollárba kerülnek.

A negyedik rendszer, a Vassugár a tesztelési szakaszon 2022 tavasza óta túl van, amennyiben működőképessé válik, az új korszakot nyit az izraeli légvédelemben. Ez ugyanis egy lézertechnológiájú elfogó rendszer, aminek üzemeltetése olcsó, egy-egy rakéta semlegesítése alig néhány dollárba kerülne.

Egyelőre nem tudni mennyibe került a keddi iráni támadás kivédése, de az áprilisi védekezés, amikor a többszáz ballisztikus és cirkáló rakéta mellett több száz öngyilkos drónt is indítottak Izrael ellen, becslések szerint 1-1,35 milliárd dollárba került. A túlterheléses támadás, az egyidejűleg érkező többszáz lövedék száz százalékos kivédésére egyetlen légvédelmi rendszer sem képes.

Nyomás alatt a Vaskupola

Benjamin Netanjahu miniszterelnök már kedden este, az Izrael elleni iráni rakétatámadás után kijelentette, hogy Irán nagy hibát követett el, amiért meg fog fizetni. Pillanatnyilag az izraeli válasz mértéke aggasztja leginkább a nemzetközi diplomáciát, hiszen egy közvetlen Irán-Izrael közötti háború az egész térséget lángba boríthatja.

Szerdán az izraeli hadsereg (IDF) vezérkari főnöke a Tel Nof légibázison tett látogatásán hasonló üzenetet fogalmazott meg: „Képesek vagyunk támadni a Közel-Kelet bármely pontján. Aki eddig nem értette, hamarosan megérti”, mondta Herzi Halevi. A harcias hangvételű közösségi médiás bejegyzéseivel elhíresült Israel Katz külügyminiszter pedig „brutális” választ ígért Iránnak. A teheráni vezetés ugyanakkor választ ígér minden esetleges izraeli válaszra, Hamenei ajatollah pedig arra szólította fel a „cionista rezsim cinkosait”, az Egyesült Államokat és a „nyugatot”, hogy tűnjenek el a térségből.

 „Képesek vagyunk támadni a Közel-Kelet bármely pontján” − üzente Izrael ellenségeinek Herzi Halevi vezérkari főnök

Izrael szövetségesei is aggódnak a válasz mértéke miatt. Amerikai és izraeli sajtójelentések szerint a minden bizonnyal várható válaszcsapást Izrael összehangolja amerikai partnereivel, így valószínűsíthető, hogy az nem taszítja háborúba a teljes régiót . Az áprilisi iráni támadásra adott izraeli válasz is, nyilván az akkor a térség arab államait is felvonultató védelmi koalíció nyomására, igen visszafogott volt. Bár leginkább mindenki attól tart, hogy valamilyen iráni nukleáris létesítményt vesz célba Izrael, a héber média a Walla hírportálnak nyilatkozó katonai forrásokat idézve azt írta,

a legvalószínűbb, hogy iráni olajlétesítményeket céloznak majd meg.

Ennek ellenére a helyzet komoly aggodalomra ad okot. Kedden hivatalos bejelentések szerint amerikai, francia, brit és jordániai segítséget kapott Izrael, az áprilisi széleskörű koalíció nem állt össze. Az iráni támadás elítélése is egyelőre várat magára a térségbeli országok részéről, miközben Egyiptom például, amely áprilisban részt vett az iráni rakéták elleni védelemben, most bírálja Izrael libanoni offenzíváját. A kedd esti támadás idején készült felvételek pedig arról tanúskodnak, hogy a palesztin területeken, Iránban, Libanonban, de más arab országokban is a lakosság éljenzett a légterükön átvágó iráni rakéták láttán.

Izrael hétfőn még korlátozott, kommandós egységek által indított dél-libanoni offenzívája tegnapra intenzív háborúvá szélesedett. Az IDF bejelentette, hogy újabb katonai egységek lépték át a libanoni határt és megkezdődtek a közvetlen összecsapások a Hezbollah harcosaival. Szerda estig az IDF nyolc katonája elvesztéséről számolt be. A Bejrútot és több vidéki Hezbollah bázist célzó légicsapások mértéke sem csökkent, az IDF tegnap további evakuálásokra szólította fel a dél-libanoni lakosságot, azt kérte, vonuljanak vissza az Avali folyótól északra. Az előre jelzett izraeli támadás különösen a határtól több mint 20 km-re fekvő Türosz város környékét érinti.

A Hezbollah, amely már közvetlen harcot is vív az IDF-el, tegnap közel száz rakétát lőtt ki Izraelre, mintegy bizonyítva, hogy vezetője és parancsnokai likvidálása ellenére harcképes.

Az utóbbi napok eseményei eközben azt is bizonyítják, hogy a Vaskupola sem mindenható. A kedd esti iráni támadás után a teheráni forrásokra hivatkozva

az orosz TASZSZ azt írta, a nevatimi légitámaszpont elleni iráni csapás sikeres volt, több mint húsz F-35 vadászgép semmisült meg. 

Az izraeli hadsereg tegnap megerősítette, hogy a légierő több bázisát találat érte, de a közlemény szerint sem fegyverek, sem katonák, sem repülőgépek nem sérültek meg a támadásban, minden légibázis működőképes.

A Patrióták Európáért (PfE) EP-frakció már két pártjának politikusairól derült ki, hogy a budapesti kabinet közvetítésével kaptak támogatást. S az sem kizárt, hogy a lista még nem teljes.