- Szijjártó Péter dühöng, Németország nem enged

„Nézeteltéréseinket nyíltan fel tudjuk vállalni” – így fogalmazott a Népszava kérdésére a német külügyminisztérium pénteken, vagyis szokatlan nyíltsággal áll bele a tárca a Berlin és Budapest közötti, mint súlyosabbnak mutatkozó konfliktusba. A német diplomácia eltökéltségét jelzi az is, hogy a tárca lapunknak világossá tette: budapesti nagykövetük – Szijjártó Péter felháborodását kiváltó – szerdai beszédében semmi olyan nem hangzott el, amit korábban ne róttak volna fel a magyar kormánynak. Közben Annalena Baerbock német külügyminiszter párttársa, az EP-képviselő Daniel Freund a Népszavának nyilatkozva sértésnek nevezte, hogy Szijjártó Péter bekérette a német nagykövetet.

Mint emlékezetes, nem csak bel-, hanem külpolitikai következményei is lettek a kormányfő politikai igazgatója nagy visszhangot kiváltó kijelentéseinek. Orbán Balázs többek között arról beszélt, hogy az orosz támadás alatt álló Ukrajna elnöke felelőtlenül „belevitte egy háborús védekezésbe az országát.” Szerinte ’56 tapasztalatai alapján „mi valószínűleg nem csináltuk volna” ezt, a nagyon értékes magyar életeket „nem lehet csak úgy odadobni mások elé.” Vagyis arra utalt, nem védekezne egy esetleges orosz támadás esetén. Kijelentése nyomán a német és a francia nagykövet szóbeli diplomáciai jegyzéket, demarsot fogalmazott meg. Julia Gross német és Jonathan Lacôte francia nagykövet úgy fogalmazott: „Ha Magyarország NATO-tagállamként valóban így áll a közös védelem kérdéséhez, az a katonai szövetség szellemiségével is ellentétes és sértő a többi tagra nézve”. Julia Gross német nagykövet szerda este, Budapesten egy beszédében élesen bírálta a kormányt, amiért aztán csütörtökön berendelte őt a tiltakozó Szijjártó Péter.

Mindezek után kereste meg a Népszava a német külügyminisztériumot. Mint a berlini tárca kifejtette, a magyarországi német nagykövet szerdai beszédében „hangot adott a Németország és Magyarország közötti jól ismert nézetkülönbségeknek”, amelyekről a német kormány már többször is közvetlenül beszélt a magyar kormánnyal, például Ukrajna támogatásáról az Oroszország által elindított háborúban. Mint a tárca megjegyezte, ez volt a témája a német nagykövet és a magyar külügyminisztérium csütörtöki megbeszélésének is. Arra a kérdésünkre, hogy a német külügyminisztérium válaszként bekéreti-e a Berlinbe akkreditált magyar külképviselet-vezetőt, azt felelték: nem tervezik ezt.

Daniel Freund zöldpárti európai parlamenti képviselő lapunknak elmondta: Orbán Balázs azt mondta ki, amit a magyar kormány képvisel. „Ezért a főnöke leszidta őt. Ismét azt látjuk, hogy Orbán Viktor  politikája és propagandája nem fér össze” – hangoztatta . Daniel Freund sértésnek nevezte, hogy a magyar külügyminiszter bekérette Julia Grosst. „Az Orbán-kormány egyre inkább megkérdőjelezi, hogy ki a fontosabb számára: az európai partnerek vagy Vlagyimir Putyin” – fogalmazott a német EP-képviselő.

Nem csak Daniel Freund nyilatkozata mutatja, hogy Orbán Balázs kijelentései keltette politikai vihar már az Európai Parlamentet is elérték. Magyar Péter, a Tisza párt elnöke csütörtöki sajtóértekezletén közölte, hogy a témáról beszélt Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével is. Így az sem zárható ki, hogy Orbán Viktor jövő szerdai, EP-ben mondandó beszédét követően e témában is kérdést intéz hozzá az egyik uniós honatya.

A térség országai közül egyébként Lengyelországban volt a legnagyobb a visszhangja Orbán Balázs kijelentésének. Bár nem kommentálták szavait, több lap, például a Wirtualna Polska, a Super Express vagy a Wprost megdöbbentőnek nevezte a politikai igazgató megnyilatkozását. Utóbbi lap azt írta, Orbán Viktor kormánya vonakodik támogatni az Európai Unió által Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat, és többször is szorgalmazta a kereskedelmi kapcsolatok fenntartását Moszkvával, különösen az energiaellátás területén. Magyarország függ az orosz gáztól, ami egyes elemzők szerint magyarázza Budapest barátságosabb hozzáállását a Kremlhez. „Ugyanakkor Magyarországnak NATO-tagként egyensúlyoznia kell, elkerülve a nyílt konfliktust nyugati szövetségeseivel. Orbán Balázs kijelentései azonban még nehezebbé teszik ennek a kényes egyensúlynak a fenntartását, mivel kérdéseket vetnek fel Magyarország lojalitásával kapcsolatban szövetséges partnerei és az Európai Unió iránt” – írta a Wprost.

Érdekes módon Olaszországban is sokat foglalkoztak a kijelentéssel. A Huffington Post Italia megjegyezte: Orbán kijelentései és a magyar kormány lépései „kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, Orbán valójában milyen szuverenitást véd”.