Mielőtt ellenszavazat és tartózkodás nélkül elnökké választották volna, a Népszavának azt nyilatkozta, hogy – bár a regnáló kormánnyal mindig együtt kell működni – a romák országos önkormányzatából szeretné száműzni a politikát. Hogyan?
Úgy, ahogyan arra az alakuló ülésen is többször utaltam. Amikor bejövünk a közös térbe a közös ügyeink intézésére, nincs ilyen vagy olyan szervezet, csak cigányügy van. Nincs baloldali játszótér, nincs jobboldali kenyér.
Jól hangzik, de ön a kormánypárti Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz) jelöltjeként lett elnök, és a jelképes 189. helyen ugyan, de a Fidesz országos listáján szerepelt a 2022-es parlamenti választáson. Mennyire lehet komolyan venni azt, hogy ki akarja zárni a pártpolitikát a testületből?
Nekem eddig se szabták meg a fideszesek, hogy mit gondoljak, mit mondjak, mit csináljak. A Fideszben közölték velem, hogy te nem fogsz úgy járni, mint Farkas Flórián: „Ha látjuk rajtad, hogy nem azon az úton jársz, amit elterveztél, akkor majd fenéken leszel billentve”.
Ezt ki mondta?
Rácz Robi, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés elnöke, a Fidesz politikai igazgatója Észak-Alföldön. És azt is mondta, ha hozzá bemegyek, megnézi, ki van-e kopva a nadrágom térdnél, a cipőm sáros-e. Mert ha nem, akkor nem végzem jól a munkámat. Mindig arra ösztönöztek a Fidesznél, hogy „menj, csináld a dolgod, szedd össze a gondjaitokat, hozd ide, keresünk rá megoldást”. Nekem nem azt kellett építenem, ami a párt érdeke: én a közösség érdekét képviseltem a pártban.
Lapunk 2022 elején ismertette azokat a titokban rögzített hangfelvételeket, amelyeken Sztojka Attila akkori romaügyi kormánybiztos beszélt. Szavaiból az derült ki, hogy kézi vezérléssel akarja irányítani az országos önkormányzatot, és csak azok a roma képviselők remélhetnek támogatást, akik a „körön belül” vannak, tehát fideszesek. Sztojkát – aki a CiKöSz időközben lemondott elnökeként a szervezet választási listáját is vezette – nemrég kinevezték államtitkárrá, komoly befolyása van.
Sztojka Attilával nekünk nagyon hatékonyan és eredményesen együtt kell dolgoznunk, hiszen minden „be van hajtva alá”, ami hátrányos helyzetűekkel kapcsolatos ügy. Ezért az új országos önkormányzatnak elemi érdeke, hogy a pozícióját tiszteljük, és a lehetőségeit úgy tudjuk a javunkra fordítani, hogy annak mindenki a nyertese legyen. Sohase kérte tőlünk, hogy hódoljunk be, soha nem akarta kézi vezérléssel irányítani az országos önkormányzatot.
Márpedig az említett hangfelvételeken kifejezetten úgy tűnt, hogy pontosan ezt szeretné.
Azóta sok év eltelt.
Annyira sok azért nem.
Rendben van, kérem, adjon egy kis időt, hogy megmutathassuk, hogyan dolgozunk. Most csak feltételezésekbe bocsátkozunk. Az, amit elmondtam, számonkérhető. Láthatta, hogy a CiKöSz és az RPM képviselői (a borsodi Roma Polgárjogi Mozgalom, amelynek a CiKöSz-ön kívül egyedüliként sikerült mandátumot szereznie – a szerk.) nem elkülönülten, hanem egymás mellett ültek az alakuló ülésen. Tisztségeket is kapnak. Ez már mind annak a jele, hogy komolyan vesszük az együttműködést. Meg fogom honosítani azt, hogy nincsen politika a cigányügyben. Ha kimegyünk az utcára, elmegyünk a saját otthonunkba, akkor mindenki olyan párttal szimpatizál, amilyennel akar. Ha viszont ide beülünk, akkor mindenkitől megkövetelem, hogy ettől tartsa távol magát.
Újabb hangfelvételen beszél Sztojka Attila arról, hogy aki a család tagja, azt családon belül kezelik, de kívül ezt senki nem érezhetiAz Országos Roma Önkormányzat helyett felvették a Magyarországi Romák Országos Önkormányzata nevet. Mi indokolta a névváltoztatást?
Legelőször is az, hogy szakítani akartunk az előző testülettel, és megmutatni, hogy még a nevünkben is mások vagyunk. Másodsorban az, hogy annyi bolondságot hallottam: az oláh cigányok, romungrók, beások, szintók nem képesek együttműködni, az egyik leuralja a másikat. Ez a roma közösségek otthona lesz, az a hely, ahol mindenki számára megtaláljuk a módját annak, hogy az akarathoz lehetőségeket párosítsunk.
Az alakuló ülésen is kiderült, hogy vallásos ember. Ahogyan mondta: elsősorban a „teremtő Istennek” szeretne megfelelni. A politikai praktikum szempontjából ezt hogyan kell érteni?
Nagyon fontos szerepet tölt be az életemben az Isten, a haza, az egyház, a nemzet. Nem tudok másként gondolkodni. A közösségem nehézségeire úgy tekintek, mint nemzeti kérdésre. Minél hamarabb és minél többet tudunk segíteni a közösségemen, annál többet segítünk a nemzeten is.
Ha nem akar, ne válaszoljon: melyik felekezet tagja?
A Magyar Pünkösdi Egyház debreceni Élet Gyülekezetének.
Amikor Istenről beszélt, többektől is azt lehetett hallani: „ámen”. Ezek szerint mások is vannak a képviselők között, akik elkötelezetten vallásosak?
A CiKöSz-ben nagyon sokan megtértek valamelyik karizmatikus gyülekezetbe, és a történelmi egyházak szokásain, liturgiáján túl élő kapcsolatot tartanak fenn a teremtő Istennel. Ha megfelelünk az Isten által közvetített értékeknek és útmutatásoknak, akkor már csak rutin a többi.
Korábban egy rendezvényen kijelentette, hogy „aki hatalmat kapott, azt Istentől kapta”.
Minden hatalom Istentől van, igen.
Demokráciában nem a választóktól ered a hatalom?
Engedje meg, hogy kifejtsem, mit akartam mondani. Az országos roma választás előtt sárdobálás folyt, sokan bántották Sztojka Attilát is, a CiKöSz-t is. A teremtő Istenhez fordultam, azt kérdeztem: miért van ez, miért nem lehet egység? A szívemben belül éreztem az Istentől jövő üzenetet, azt, hogy azok, akik az erejüket a másik lejáratására használják, nem lesznek sikeresek. Megdöbbentem, hogy mennyire így lett. Ezek a szervezetek nem kerültek be a testületbe, listát se tudtak állítani.
A kormányzati megvonások miatt totális csődben van az országos önkormányzat, hatalmas tartozások halmozódtak fel. Milyen kilábalást lát ebből a helyzetből?
Tárgyalni fogunk Sztojka Attilával és a Belügyminisztériummal, megkérdezzük, mennyi a matek, mit tudunk csinálni. Találjuk ki együtt, közösen! Meg kell nézni, mi az, amit el lehet engedni, mi az, amit kötelező visszafizetni. A magyar társadalomnak szüksége van a cigány közösségre, arra az erőforrása, ami ebben a közösségben rejlik.
Elvileg egészen addig nem kaphatnak állami támogatást, amíg nem fizetik vissza a milliárdos nagyságrendű tartozásukat. Miből fizetnék vissza?
Amikor egy ember fizetési felszólítást kap, akkor elmegy a végrehajtóhoz, és alkudozni kezd: ennyi a tartozásom, ennyi részletet tudok fizetni. Nálunk ráadásul többről van szó. Bizonyos tételek kijavíthatók lettek volna, csak együtt kellett volna működni a kormánnyal. Ezt azért hangsúlyozom, mert az előző testület nem volt együttműködő.
Lakatos Oszkár, aki eddig ellátta az elnöki teendőket, erről teljesen mást mondana. Miért is ne lett volna együttműködő?
Számára az volt a fontos, hogy bebizonyítsa, neki van igaza. A független bíróság fogja kimondani, hogy így van-e. De addig is működni kell valahogyan. A cigányság hosszú időre képviselet nélkül maradt, erre nincs magyarázat, bármennyi is az adósság.
Véletlenül nem az történik, hogy az előző testület összetétele politikailag nem felelt meg a Fidesznek, ezért a kormány kivéreztette az önkormányzatot, a mostani viszont megfelel, ezért majd jön a pénz?
A nevét nem árulom el, de nemrég mondta nekem egy fideszes politikus: tíz éve vár arra, hogy végre egy olyan országos önkormányzat jöjjön létre, amelyikkel együtt lehet dolgozni.
Akkor mégiscsak arról van szó, hogy a Fidesznek kedvére való a jelenlegi testület?
Nem politikai értelemben értette. Engem szakmailag és emberileg értékelnek. Egyébként sem a pártok választottak országos roma önkormányzatot. A feladatot kell nézni. A cigány közösség problémái a kormánynak is tehertételt jelentenek, azokat meg kell oldani.
Már nem Sztojka Attila a CiKöSz elnökeNyíradonytól az országos roma elnöki posztig
Aba-Horváth István nem új szereplője a roma közéletnek, többször is tagja volt az országos önkormányzatnak. „1967-ben születettem a Hajdú-Bihar megyei Nyíradonyban, tízgyermekes cigány család utolsó gyermekeként” – kezdte a bemutatkozást. Testvérei közül egyedül ő volt az, aki már kőházba született.
Másfajta értelemben is sikerült kitörnie a cigánytelepi környezetből. Politológusként végzett Miskolcon, ezen kívül általános családügyi mediátori és kulturális közösségfejlesztői képesítése van. Régóta Debrecenben él.
Közéleti munkája 1995-ben indult. Egyik nővérével egy kisvárosban járt, amikor a polgármester eléjük köpött, „kifejezve ezzel a hozzáállását a közösségemhez és a családomhoz”. Aba-Horváth István arra gondolt, ha ezt vele meg lehet tenni, mit kell átélniük azoknak, akik kevésbé tudják magukat képviselni. A rossz, megalázó élmény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy „engedtem kibontakozni a bennem lévő közösségi felelősséget”. A helyi önkény ellen tiltakozva demonstrációt szervezett Nyíradonyban. Szerette volna bizonyítani, hogy – Solt Ottilia szavaival élve – a méltóság mindenkié, az emberi jellem nem a bőrszíntől függ.
Ennek a harminc éve tartó hosszú útnak sok állomása és buktatója volt – emlékezett vissza. Az idők során különféle pozíciókkal is „megkínálták”, két évvel ezelőtt például felkérték, hogy legyen helyettes államtitkár a Belügyminisztériumban. Igaz, ebből végül semmi nem lett. A kérdésre, hogy miért nem, Aba-Horváth István egyszerű magyarázattal szolgált: „én elvállaltam volna, de megfúrtak”. A felkérés azonban önmagában is azt igazolta számára, hogy a Debrecenben elvégzett munkájának értéke van. Utólag már – állítja – örül annak, hogy így alakult.
