A július elsején megnyílt új otthonfelújítási program (OFP) honlapján a 108 milliárdos keretre beérkezett igénymutató negyed évvel az indulás után is 0 százalékon áll. Amíg a szakértők előzetesen csak papírokat vizsgálgattak és számolgattak, egész más előrejelzések jelentek meg. Nem véletlen, hogy az Energiaügyi Minisztérium (EM) kezdeményezésére már az érintett tárcák, a pénzügyi és a szakmai közreműködő szervezetek képviselői is leültek egymással és áttekintették a program finomhangolását szolgáló javaslatokat.
Az energiaügyi és a nemzetgazdasági tárcánál zajlott előkészületek több, olykor ellentétes szemszögből is bírálhatók. A kormány a szakmai igényeket annyiból kétségkívül figyelembe vette, hogy a jelentkezéshez beadandó, különböző bizonylatok és tanúsítványok vastagsága akár a tíz centit is meghaladhatja. (Ezeket a banki ügyintézőnek egyenként kell lefénymásolnia.) Miközben a papírmunka a – szakértők által egyöntetűen üdvözölt – legalább 30 százalékos energiafogyasztás-csökkentési cél elérését hivatottak biztosítani, a pályázati feltételek között a hozzáértők számos szakmai hiányosságra bukkantak. Ide sorolhatók a szereplők felelősségi viszonyainak pontatlanságai, induláskor pedig az állami ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. honlapján közzétett, részben megkerülhetetlen termék- és céglisták egy része még üresen állt. Bár a kezdeti tájékoztatások szerint a jelentkezések, formabontó módon, csak élőben, a meghatározott bankfiókok MFB Pont Plusz nevű ablakainál adhatók be, az indulás után kiderült, hogy a feladatot elnyerő három hitelintézet közül a Gránit Bank nem is üzemeltet fiókhálózatot. Így a – kormányfő veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó – hitelintézet néhány nappal az indulás után netes jelentkezést hirdetett. Bár ezt könnyítésként később maga az EM is bejelentette, vélhetőleg e félreértés is megelőzhető lett volna.
Az energiatakarékossági szándék üdvözlendő, de az OFP valóban megérett az átalakításra – közölte lapunk megkeresésére Pálffy Anikó, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Közhasznú Kft. szakmai vezetője. Kérdésünkre megjegyezte: független szakpolitikai vélemények kidolgozásával is foglalkozó intézetüket a tárca nem hívta meg az egyeztetésre. Szerinte a kiírást az érintett háztulajdonosok számára a szakmai hiányosságok orvoslásával együtt szükséges vonzóbbá tenni. A szakértő a kulcstermékek regisztrációját például egyszerűsíthetőnek látja. Mivel ugyanakkor a visszajelzések alapján a listákra bejelentkező vállalkozók munkavégzési színvonala egyenetlen, a minőségellenőrzést is fokozhatónak tartja. A MEHI a nemzetközi tapasztalatok alapján nem támogatná a kötelező hitelfelvétel eltörlését. Az elnyert összeg visszafizetendő része növeli a kivitelezés biztonságát és tisztaságát, emellett pedig csak a bankok rendelkeznek a hazai lakásállomány felújításához szükséges pénzügyi képességekkel. Ezt a terhet a központi költségvetés – kiváltképp a nem vagy nehezen érkező uniós támogatások közepette – teljes egészében biztos nem bírja el. Ráadásul szerinte
„semmi sincs ingyen”, a „cukorkaosztogatás” pedig, anyagi kockázat és verseny híján, csak a kontárokat hozza helyzetbe.
Emellett kétségtelennek nevezte széles néprétegek hitelképtelenségét is, akik ráadásul jellemzően huzatos, pazarló otthonokban élnek. Esetükben, akár más célú források átcsoportosításával, szükség lehet a beruházás száz százalékos állami átvállalására. (De a bontásérett ingatlanok támogatási tilalmát is helyesli.) Pálffy Anikó nem tartja a mostani otthonfelújítási pályázatot teljes kudarcnak: a honlapon szereplő 0-s érték szerinte bizonyosan nem helytálló, bár az illetékesek tényleg nem frissítik az összesített adatokat. A MEHI szakértője a pályázatindulás óta elkészült energetikai tanúsítványok 10 ezres számára utaló tárcaközlést sem kevesli. A jelentkezéssel együtt járó hitelbírálatok szintén időigényesek. De az időközben, kissé zavaros körülmények között kibontakozó, ingyenes födémszigetelés is többeket elbizonytalaníthatott – vélekedett a szakmai vezető.
Mindemellett Pálffy Anikó fontosnak tartaná a több millió hazai ingatlantulajdonos érdeklődését felkeltő, energiahatékonysági programok kidolgozását. Ehhez a szemléletformálást és az építőipar fehérítését is szükségesnek ítéli. Az új ösztönzőrendszer alapját a vissza nem térítendő állami támogatás, a kedvezményes hitel és az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer együtt teremthetnék meg – véli.
Abszurd, utópikus elképzelés, hogy egy családiház-tulajdonos az OFP keretében több tucat iratanyagot megfelelően össze tudna állítani
– vélekedett megkeresésünkre Gulyás István, a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesülete (MCSTE) elnöke. Tájékoztatása szerint a szaktárca az MCSTE-t sem hívta meg az egyeztetésre. A kivitelezésekben is részt vevő szakember elengedhetetlennek tartja a ház fizikai és a tulajdonos anyagi lehetőségeit figyelembe vevő, egyedi szakvéleményt. Mivel kormányzati lakáspolitika híján az emberek lerobbant otthonokban élnek, csak az, hogy az épületet alkalmassá tegyék a pályázati hőszigetelésre vagy nyílászárócserére, a kiírásban nem vagy csak részben támogatott, költséges előkészületeket igényelhet – közölte az elnök. Aggodalommal tölti el, hogy a mostani kiírás nem vette át a szakszerű kivitelezés feltételeit meghatározó, iparági leírásokat.
Így nem egyértelmű, mely bizonylatok alapján kell megállapítani a legalább 30 százalékos energiamegtakarítást.
A szakember szintén kiállt az egyszerűsítés mellett. Szerinte ezeket a kormány brüsszeli engedély nélkül, saját hatáskörben is megteheti. Példaként a 2021-ben meghirdetett, akár 6 millió forintot is ígérő felújítási programot említette. Igaz, ott az energiahatékonyság-növelés nem számított előfeltételnek. Mindenesetre élt a gyanúperrel, hogy a jelenlegi kormány a döntéshozatal szintjén igazából nem gyorsítaná a hazai lakások közműfogyasztás-mérséklését. A felújítások ugyanis csökkentik az energiadíjfizető családi- és társasházi lakókra a rezsipolitikán keresztül gyakorolt kormányzati befolyást – vélekedett Gulyás István.
Fontosnak, de kevésnek nevezte az OFP-t megkeresésünkre Párdi Zsófia, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület projektvezetője, a témával behatóan foglalkozó Igylakunk.hu szakírója is. Az energiapazarló otthonok több milliós számához képest a most célként megjelölt 20 ezer házfelújítás „nem is látszik” – vélekedett. Az iratmennyiség mellett a kötelező hitelfelvételt is visszatartó erőnek tartja. Mindazonáltal felhívta a figyelmet, hogy a pályázat 2026 közepéig elérhető, tehát a kiíró felkészült az érdeklődés lassabb felfutására. Ráadásul az uniós pénzek szakszerűtlen felhasználásai az ellenőrzés fontosságára is figyelmeztetnek. A fő gondnak Párdi Zsófia szintén a lakáspolitika hiányát és a kiszámíthatatlanságot nevezte.
Érkezik a lakáspénz, de fontos feltételek ma is hiányoznakÚjabb részleteket tettek közzé az otthonfelújítási támogatásról, már elérhető a felhasználható termékek listájaBővülhet a jogosultak köre
A tárgyalások célja az ügyviteli terhek csökkentése, a pályázati folyamat felgyorsítása, egyszerűsítése – írta a Facebookon az EM. A kormány egyetértése esetén a lehetséges résztvevők köre bővülhet, a kölcsönt kérelmezőknek pedig kevesebb iratot kell benyújtaniuk – írták. A legalább 30 százalékos energia-megtakarítási feltétel viszont marad. Július elseje óta több mint 10 ezer energetikai tanúsítványt állítottak ki – fűzték hozzá, ennek pályázati összefüggéseit nem pontosítva. Szintén megjegyzendő: az érintett tárcák által az elmúlt hónapok során bejelentett egyszerűsítések eddig nem vezettek az érdeklődés látványos felfutásához. Mostani érdeklődésünkre az EM lapzártánkig nem válaszolt.
Az OTP szeptember végéig 1362 pályázatot fogadott be
Az OFP 2024. július 1-i indulása óta az OTP Bank 110 érintett fiókjában összesen 10 919 ügyfél érdeklődött a lehetőség iránt – közölték megkeresésünkre a hitelintézetnél. Szeptember 30-ig 1437 kérelem érkezett. Ezek közül az OTP 1362-t fogadott be. Az érdeklődők és a jelentkezők száma közötti különbséget a nagyarányú ügyvitelben látják. Így a papírmunka mérséklése, illetve a résztvevői kör bővítése jelentős lendületet hozhat – vélik. Ennek előkészítése, az EM irányítása alatt, most is zajlik. Megjegyzendő: a bankok ilyenkor csak a formai előírások betartását ellenőrzik; az anyag szakmai bírálata csak ezután következik. A programba szintén bevont MBH és Gránit Banktól, valamint az állami MFB-től, lapzártánkig nem érkezett válasz.
Csak felületi kezelésre elég a pénz
Miközben mértékadó szakmai számítások szerint a mintegy 4,5 millió hazai otthon túlnyomó többsége térségi összevetésben is elavult és energiapazarló, az Orbán-kormány az elmúlt 14 év során magánlakások átfogó energiafogyasztás-csökkentésének vissza nem térítendő támogatására mindössze egyszer, 2016-ban írt ki egy ötmilliárdos keretű, néhány óra alatt lemerülő pályázatot. (Ilyen célú hiteleket viszont kínáltak, illetve más megközelítésű felújítási pénzeket is osztottak.) A fogyasztók és – a rezsicsökkentés nyomán – az állami költségvetés ekképp máig évi több ezermilliárdunkat fizeti ki Putyinnak azért a gázért, amivel voltaképp az „utcát fűtjük”. Így, idén júliustól, nem kisrészt brüsszeli nyomásra, a kabinet, a leginkább elavultként számon tartott, hazai családi házak energiafogyasztás-csökkentésére, olyan, ingatlanonként néhány millió forintos támogatási pályázatot hirdetett, ahol hasonló összeget hitelként is fel kell venni. Miközben a 108 milliárd forintból a kiírás szerint is csak 20 ezer ház hozható rendbe, az összuniós, de nálunk is törvénybe foglalt, 2050-es, szén-dioxid-kibocsátás-mentességi cél évente értelemszerűen legalább százezer lakás mélyfelújítását igényelné. De az is kérdés, hogy a mostani pályázat egymilliós önrész mellett igényelhető, legfeljebb 6 milliója mire elég. Egy energiafogyasztás-csökkentő mélyfelújítás ugyanis - ilyen sorrendben – először is egy minden egyedi szempontra kiterjedő tervezésből, majd hőszigetelésből, illetve nyílászáró- és fűtésirendszer-korszerűsítésből áll.
