Forrásaink szerint Orbán Viktor kormányfő a júniusi helyhatósági voksolás eredményei láttán adta ki az ukázt: megelőzendő, hogy az ellenzéki településekről erősödjenek politikai riválisai, tovább kell szűkíteni az önkormányzatok mozgásterét az iparűzési adóbevételük megvágásával. A Pénzügyminisztérium, s a többi költségvetésért felelős szervezet viszont jelezte, ezzel csődbe mennének az önkormányzatok, vagy az államnak kellene kipótolnia a keletkező irdatlan hiányt, vagyis ez a megoldás nem működik. A kormányfő viszont ragaszkodott hozzá, hogy csökkenteni kell a települések anyagi mozgásterét, így született meg a jelenlegi ötlet, amit Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter jelentett be hétfőn: a helyi iparűzési adó (hipa) egy részét a járási fejlesztési alapokba irányítják.
A tárcavezető elmondása szerint 2025-től minden magyar járás garantált éves fejlesztési forrásban részesül a Versenyképes Járások Program keretében, ami azt jelenti, hogy az iparűzésiadó-bevételek egy részét, konkrétan az ideihez képest keletkezett többletet egy külön alapba irányítják, ahonnan a járások pályázatokkal szerezhetnek pénzt saját keretük terhére. A rendszer úgy működne: az adott járásban lévő összes településtől elveszik majd 2025-ben azt az összeget, amennyivel az iparűzésiadó-bevétel nő 2024-hez képest, és ezt a pénzt újraosztják majd. A Pénzügyminisztérium előzetes számításai szerint ez nagyjából
az összes járásban együtt 65 milliárd forintos keretet jelent, melyen a 173 járás osztozhat. 135 járás kap majd 250-250 millió forintot, hat megyeszékhely-központú járás egyenként félmilliárdot, 33 térség pedig ennél is többet.
Ha egy járás összes adótöbblete nem éri el a térségnek járó minimális összeget, a 250 millió forintot, akkor azt az államkasszából pótolják ki. A miniszter állította, a program célja, hogy növelje a területi felzárkózást, s szisztematikusabb fejlesztések valósuljanak meg. A pályázati célokat a kormány határozza meg, a projektek kidolgozása és pályáztatása járási szinten, járási fejlesztési fórumokon történik. Utóbbiak tagjai a helyi polgármesterek, vezetője pedig a járási székhely első embere lesz, s a döntésekhez kétharmados többség kell majd.
Akár már a szeptember végén kezdődő parlamenti ülésszakon is megszülethet a döntés, amely elvenné az önkormányzatoktól a helyi iparűzési adótNavracsics Tibor bejelentette, az iparűzési adó többletére pályázhatnak majd a járásokNavracsics Tibor bejelentése azért is érdekes, mert elsőként a Népszava írta meg egy hónapja, hogy a kormány azt tervezi, megsarcolja az iparűzési adóbevételeket. Akkor meg is kerestük az ügyben a közigazgatási és területfejlesztési, a nemzetgazdasági és a pénzügyi tárcát, közülük csak utóbbi válaszolt. Azt írta: „Bár az iparűzési adóval kapcsolatban számtalan észrevétel, felvetés, igény fogalmazódott meg az elmúlt években, átalakításról nem született döntés”.
– A városok finanszírozása a helyi iparűzési adóra épül, ez a fő bevétel: ha van hipád, tudod működtetni a településed, ha esetleg abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy magas a hipád, akkor még fejleszteni is tudsz – fogalmazott Csőzik László, Érd ellenzéki polgármestere, aki tagja a Megye Jogú Városok Szövetségének és a Magyar Önkormányzati Szövetségnek is.
– Ez esetünkben az idén 4,5 milliárd forint, az előzetes becslések szerint a növekmény valahol 300-500 millió körül lesz, azaz ennyit kell majd befizetnünk a járási fejlesztési alapba. Csakhogy a hipa nagyobb része elmegy működési költségre, ha jövőre elveszik a többletet, az hiányozni fog a költségvetésből, ugyanis a kiadási oldal mindig jobban nő, mint a bevételi. A közétkeztetés helyi finanszírozása az elmúlt néhány évben például a 2,5-szörösére nőtt, 1,2 milliárdról felment cirka 3 milliárdra. Ezt, mivel az állami finanszírozás nem követte az árakat, az iparűzési adóból oldottuk meg.
Az érdi polgármester úgy vélte, mostantól fejlesztésekre akarják elköltetni velük azt a pénzt, amire nekik a működésre lenne szükségük. Azt azonban már nem mondják meg, hogyan pótolják majd a félmilliárdos lyukat a büdzséjükben.
– Ráadásul emellett fennmarad a szolidaritási adó, amelyet a nagyobb hipa-bevételű településeknek kell fizetnie, esetünkben ez az idén 330 millió volt – tette hozzá. – Mostantól pedig a növekményünk megy a járásba, vagyis akárhogyan nézzük, ez dupla sarc.
Csőzik László azt is megjegyezte, a szegényebb, de mégis hipa-növekménnyel záró városok esetében ez komoly gondot jelent majd, veszélybe kerülhet a működésük. – Cseppet sem mellékesen, innentől az önkormányzatoknak nem lesz érdeke a beruházások támogatása, hiszen minek iparosítsanak, vállalva az azzal járó negatívumokat is, ha a bevételi többletüket, melyet egy-egy befektetés hozna, úgyis elveszik – mondta. – Eddig mindenkit örömmel fogadtunk. De innentől minek engedjünk be a kertvárosias Érdre ipari létesítményeket?
A bejelentéssel kapcsolatban amúgy is rengeteg kérdés merül fel, hiszen nem tudni, változik-e majd a bázisév, mely alapján a hipa-növekményt számolják, vagy 2024. évekig alapnak számít majd? És követi-e az alap legalább az inflációt? Milyen projekteket jelöl meg a kormány? Az önkormányzatok jelenlegi anyagi helyzetében ugyanis nehéz elképzelni, hogy olyan ideák születnek, melyeknek egységesen örül mindenki az adott járásban, s támogatni is akarja, főleg annak tükrében, hogy közben a települések működtetése veszélybe kerül. A legnehezebb helyzetbe pedig egyértelműen azok a befizető, ellenzéki vezetésű városok kerülnek, ahol a járást rajtuk kívül kormánypárti kistelepülések alkotják. Mint például Szombathely: a vasi megyeszékhely kénytelen lesz leadni a pluszbevételeit a fideszes falvaknak.
„Nem lesz mit elvenni tőlünk”
Szolnokra inkább hozni kellene, semmint elvenni a pénzt – reagált az iparűzési adóbevételek tervezett megcsonkításának hírére Györfi Mihály, Szolnok frissen hivatalba lépett baloldali polgármestere. Györfi az előző ciklusban alpolgármesterként részben belelátott a város működésébe. Szavai szerint ebben az évben eleve közel félmilliárd forinttal kevesebb hipa-bevételük keletkezett, mint amennyivel tervezték a költségvetést, s már ez az összeg is hiányozni fog, hiszen nem költhetik el működésre, fejlesztésre. Jelenleg nagyjából évente 8 milliárd forintnyi iparűzési adó csorog be a város kasszájába, a korábban már bevezetett szolidaritási adó pedig elvisz tőlük évi 2,3 milliárd forintot. – Talán ha Győr vagy Székesfehérvár adóbevételeivel számolhatnák, nem lenne annyira fájdalmas, ha valamivel kevesebbet kapnánk, de Szolnok esetében nem ez a helyzet. Nem vagyunk gazdag város, itt minden forintra szükség van ahhoz, hogy talpon maradjunk, és fejlődni tudjunk – tette hozzá.
– Jelenleg nem úgy áll a helyzet, hogy nőnének az iparűzési adóbevételeink, így egyelőre nem lesz mit elvenni tőlünk, ha valóban kizárólag a 2024-es bevételhez képest létrejött, 2025-ös növekményről lenne szó. Sőt, az idei ilyen jellegű forrásaink több százmillió forinttal maradnak el a korábbiaktól – mondta lapunknak Budai Lóránt, Jászberény civil összefogással újraválasztott polgármestere. Szavai szerint azzal akár még egyet is lehetne érteni, hogy az odatelepülő vállalkozások híján kevesebb bevételből gazdálkodó kisebb városok, falvak egy-egy járásban részesüljenek a tehetősebbek önkormányzatok iparűzési adóbevételeiből. Ilyen célra azonban szolidaritási adó címén már eleve elvonnak Jászberénytől mintegy 1,3 milliárd forintot az évi nagyjából 4,3 milliárd forintos hipából, ami aztán „beolvad” az állami büdzsébe. Ellenzéki vezetésű városként nincsenek elhalmozva támogatásokkal, pályázati pénzekkel, így a város fejlesztése leginkább az iparűzési adó bevételből finanszírozható, vagyis mindenképpen fájna, ha ennek egy részét elvennék tőlük. Doros Judit
Elképzelhetetlen, annyira aránytalan?
A fővárosi önkormányzatot nem érinti a jövőre induló Versenyképes Járások Program – bizakodott lapunk érdeklődésére Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója. A főváros pénzügyeit felügyelő szakember legfeljebb 5 százalékos iparűzési adó növekménnyel számol Budapest esetében, ami az idei 562 milliárdos adóbevételt véve alapul legfeljebb 28 milliárdot jelent. (Az idei növekmény 40 milliárd forint volt.) Ehhez képest a Pénzügyminisztérium szerint országszerte az összes többlet lesz nagyjából 65 milliárd forint jövőre. Mivel ennek az összegnek csaknem a felét tenné ki a fővárosi növekmény, miközben Kiss Ambrus szerint a teljes GDP-nek a 38 százaléka termelődik Budapesten, a főigazgató szerint aránytalan lenne az elvonás. Igaz, ez önmagában aligha téríti el a kormányzati döntéshozókat, hiszen szolidaritási hozzájárulás címén is messze Budapest fizeti a legtöbbet.
Az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának (ÖNET) legutóbbi ülésén is csupán a járásokon belüli kiegyenlítési mechanizmusról esett szó. A főigazgató elméletileg egyet tud érteni a települések közötti jelenlegi versengő modell együttműködő modellé alakításával, ha az nem politikai célokat szolgál. De pontos jogszabályi rendelkezések híján egyelőre semmi sem zárható ki.
