Lázár János;járatritkítás;HÉV;

- Teljes a káosz a közlekedési tárcánál, nincs elég szerelvény az agg flottában, az állami MÁV-HÉV Zrt. járatritkítást készít elő

Lázár János dühöngve tagad. A főváros tiltakozik a zsúfoltságot okozó tervek ellen.

Már karácsony előtt, december 15-től ritkítanák három fővárosi HÉV-vonal járatait. A jelenlegi hat kocsi helyett csak hárommal, illetve ritkábban közlekednének a szerelvények a ráckevei, a gödöllői és a csepeli viszonylatokon. Az állami MÁV-HÉV Zrt. fővárosnak megküldött és lapunk birtokába került tájékoztatása szerint lennének olyan járatok, amelyeken 75-89-92 százalékosra nőne a kihasználtság. (A 100 százalék azt jelenti, hogy 1 négyzetméteren 4 ember utazik, ami a többség számára elviselhetetlen zsúfoltság.)

„A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) maximum 70 százalékos kihasználtsággal tervez, mert felméréseik szerint efölött már jelentős az utaslemorzsolódás.

A "heringjáratok" különösen a Covid-járvány óta már nem jelentenek versenyképes alternatívát. Különösen igaz ez a HÉV-vonalakra, hiszen itt lényegesen hosszabb az utazási idő. 

A H6-os ráckevei HÉV-en 76 perc a teljes menetidő” – válaszolta Bodor Ádám, a BKK mobilitásfejlesztés igazgatója a Népszava kérdésére. Megemlítette, hogy az államnak volt egy másik javaslata is, e szerint maradna a jelenlegi kocsiszám, de ritkábban járnának a szerelvények. Bodor Ádám azonban úgy véli, ez sem jelent valós megoldást, hiszen ugyanolyan zsúfoltságot okoz.

A BKK mobilitásfejlesztés igazgatója arra is felhívta a figyelmet: a MÁV-Volán csoport szerint megugrott az utasszám azóta, hogy idén tavasztól a HÉV-en is elfogadják a vármegyebérletet, ám a most tervezett kapacitáscsökkentés hatásait nem ehhez, hanem a még kisebb, 2023-as forgalomhoz viszonyítják. Így a várható hatás még negatívabb lehet. A módosítás ezzel együtt esetenként 50 százalékos kapacitáscsökkenést jelentene a reggeli csúcsidőben, vagyis egyetlen járatról 100-200 ember szorulna ki. Ha ők mind elpártolnak a közösségi közlekedéstől és átülnek az autóikba, akkor a bevezető utakon állandósul a dugó.

„Ezen nem sokat segítene a buszos pótlás, hiszen egyetlen HÉV-szerelvény kiváltására 2-3 csuklós buszt kell forgalomba állítani. S ezzel nemcsak az a baj, hogy a szolgáltatók nem rendelkeznek ennyi tartalékjárművel. Az agglomeráció lakosságának növekedése már most túlterheli az utakat, ha ezeket buszsávokkal szűkítjük, csúcsidőben szinte járhatatlanok lesznek. Ráadásul a pótlás megszervezéséhez idő kell: a buszsávokat engedélyeztetni kell, ki kell alakítani, járműveket kell beszerezni – mondta Bodor Ádám, külön hangsúlyozva, hogy mindez tetemes költséggel jár, amire a BKK-nak nincsenek forrásai, de ez nem is a főváros, hanem a szolgáltatást nyújtó állami cég feladata.

Az idén aláírt kölcsönös bérletelfogadásról szóló megállapodásban a felek vállalták, hogy a jövőben legalább a szerződéskötéskor hatályos kapacitással működtetik az általuk nyújtott szolgáltatásokat, így a MÁV-HÉV Zrt. tervezett járatritkítása – amelyről elsőként a HVG adott hírt – valójában szerződésszegés. Megkérdőjelezi a kölcsönös elszámolás alapját is, hiszen az állami partner kisebb teljesítményt nyújt a vállaltnál. Ezzel együtt a fővárosnak és a BKK-nak nincs vétójoga a menetrend kialakításában, a megállapodás csak kölcsönös egyeztetési kötelezettséget ír elő. Bodor Ádám mindenesetre azonnal jelezte a MÁV-HÉV Zrt.-nek, hogy a tervezett menetrend-változtatás elfogadhatatlan a főváros számára, szembe megy a Budapesti Mobilitási Tervvel, az uniós és a fővárosi klímavédelmi célokkal. Felhívta a figyelmet a rendkívül nagy mértékű kapacitáscsökkentésre és választ vár arra is, hogy a tavaly decemberben átmenetiként a H5-ös és a H6-os vonalakon bevezetett, de azóta állandósult járatritkítás után a most jelzett kapacitás szűkítés időleges állapotra szól-e vagy később további szolgáltatáscsökkentések várhatóak. Kérte a kieső járművek pótlását célzó intézkedési terv bemutatását, illetve arra is kíváncsi volt, hogy mikorra várható a HÉV infrastruktúra felújítása, az ígért új járművek beszerzése. Minderről a Népszava is megkérdezte a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumot, amely a MÁV-csoporthoz irányított bennünket. A cég lapzártánkig nem válaszolt.

Lázár-csel

A bérlet-alku részeként Lázár János elérte, hogy az állami HÉV-járműváltás helyet cseréljen fővárosi önkormányzat közlekedési projektjeivel az uniós listán. Így a helyreállítási alap (RRF) helyett az IKOP-ból finanszíroznák, amely 2026 helyett 2029-ig használható fel. Az eredetileg 289 milliárd forint értékű korszerűsítési projekt keretében ugyan már 2021-ben kiírtak egy járműtendert, de ezt később visszavonták és nem indult új. Holott a közbeszerzés is elvisz legalább egy évet, míg a speciális vasúti járművek gyártása 5-6 év. Az óra pedig egyre hangosabba ketyeg: 2030-ra az elaggott HÉV-kocsik kétharmada kieshet.

Lázár János közlekedési miniszter azonban rendkívül éles hangú Facebook-posztban „néhány aberrált, belvárosi, libsi gyerek” hallucinációjának minősítette a HÉV menetrendről szóló híreket. (Lázár egy minisztertől merőben szokatlan stílusú posztjában a járatritkítás tagadásától eljutott odáig, hogy szerinte Vitézy Dávid „a Fidesz után Magyar Péter seggét nyalja”.) A tárcavezető állította, hogy erről semmilyen döntés nincs, viszont arról már határozott a kormány, hogy több száz milliárdból fejleszti a pályát és a járműparkot. Itt érdemes megemlíteni, hogy jelenleg egyetlen tender sem fut ebben a témában. Másrészt: a BKK vezetésének a MÁV-HÉV Zrt. küldött tájékoztatást a tervezett menetrend-módosításról arra hivatkozva, hogy „a rendelkezésre álló járműkapacitás a jelenlegihez képest 4 motorvonattal kevesebb jármű napi forgalomba adását teszi lehetővé a hétköznapokon”. Döntés lehet, hogy nincs, de attól nem lesz több jármű.


Mindenki ellenzi

A Fővárosi Közgyűlés Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési szakbizottságának frissen megválasztott elnöke, Vitézy Dávid rendkívüli ülést hívott össze jövő hétfőre a HÉV-ek tervezett ritkítása miatt. Az ülésre meghívta a főpolgármestert, az ÉKM, a BKK és a MÁV vezetőit, az érintett kerületek polgármestereit és az utasokat képviselő civil szervezeteket is. Azt reméli, hogy közös, egyhangú nyilatkozatban állnak ki a terv ellen. Karácsony Gergely egy FB-posztban rögzítette, hogy Budapest számára teljesen elfogadhatatlan a terv. Mint írta: a MÁV-HÉV-et üzemeltető állam azt várta tőlük, hogy válasszanak: a csepeliek, a soroksáriak, vagy épp a cinkotaiak közlekedését áldozzák fel. Mint írta: egyiket sem. A leghatározottabban tiltakozik a kerületi lakosokat érintő hátrányos döntés miatt Borbély Lénárd csepeli polgármester is. A H7-es vonalon 12 százalékos férőhelycsökkenéssel járna az állami fenntartó kapacitásszűkítési terve.

Központosított karbantartás

A csaknem 100 kilométer hosszú, naponta 200 ezer utast szállító HÉV-vonalakat még 2016-ban Tarlós István főpolgármestersége idején adták állami kezelésbe, az akkor létrehozott cég egy év múlva beolvadt a MÁV-csoportba, amelyet az idén tovább központosítottak, ami súlyos következményekkel járt az addig megbízhatóan működő HÉV-járművek karbantartási és alkatrészellátási rendszerére. Márpedig ez különösen fontos, hiszen a HÉV-flotta 77 százaléka 40 év feletti, a 23 százalékuk 50 évesnél is idősebb. A legidősebb járművek közül 2 motorvonat idén, míg további öt jármű 2026-ig eléri a 60 évet. A járművek alapesetben az üzembeállítástól számított 50. évig közlekedhetnének, de a vasúthatóság 10 év haladékot adott. A menetrend tartásához 79 kocsira van szükség, de jövőre már csak 75-öt tud kiállítani a cég és ez a jövőben várhatóan növekvő ütemben csökken.

23:30 és hajnali 4:30 között senki ne tervezzen ott átkelni.