Régi adósságát törlesztette a norvég Nobel-bizottság. Annak a japán nevén Nihon Hidankjónak, vagyis annak az Atom- és Hidrogénbomba-szenvedők Nemzetközi Konföderációja nevű szervezetnek ítélte 2024-ben a Nobel-békedíjat, amelyet már majdnem húsz évvel ezelőtt, 2005-ben favoritként emlegettek. A szervezet a nukleáris fegyverkezés ellen kampányol szerte a világon, mindenekelőtt azokért, akik túlélték a Hirosimára 1945. augusztus 6-án, Nagaszakira pedig három nappal később, augusztus 9-én mért amerikai nukleáris csapást. Őket Japánban hibakusáknak neveznek.
A Nihon Hidankjót 1956. augusztus 10-én alapította Jamagucsi Szendzsi, hogy képviselje az atombomba támadások által érintettek érdekeit. Maga az alapító is súlyos sugárzási-égési sérüléseket szenvedett 1945. augusztus 9-én, amikor 14 évesen Nagaszakiban, a Mitsubishi fegyvergyárában dolgozott. A Nihon Hidankjo első nagy sikerét 1957-ben érte el, amikor Japánban törvénybe iktatták a támadás sérültjeinek orvosi ellátásáról szóló törvényt. Ezt 1968-ban egy újabb jogszabály egészítette ki, 1994 decemberében aztán elfogadták a túlélők támogatásáról szóló törvényt, de sajátságos módon úgy, hogy a jogszabály nem biztosít állami kártérítést a túlélőknek, és nem ismeri el az Japán felelősségét sem a háborúért.
A Nihon Hidankjo nem kizárólag a nukleáris háború veszélyeire hívja fel a figyelmet. Küzd azért, hogy minden atomfegyvert megsemmisítsenek a világon, emellett egy olyan nemzetközi szerződést akar, amely a nukleáris arzenál betiltásához vezetne, nem mellesleg állami kártérítést követel Hirosima és Nagaszaki áldozatai számára. Végül felszólít a hibakusák védelmének és támogatásának biztosítására, akik közül több mint 170 ezren Japánban élnek, míg sokan Dél- és Észak-Koreában és a világ más részein.
A japán mozgalom, az atomfegyver nélküli világért küzdő Nihon Hidankjo kapta a Nobel-békedíjatA szervezet évről számos tüntetést és más tiltakozó akciót tart. Ezeken a többi között az amerikai nukleáris csapás túlélői, illetve az áldozatok hozzátartozói számolnak be az 1945-ös eseményekről, az atombomba pusztításának következményeiről. Képviselői nemcsak Japánban, hanem más országokban és az ENSZ központjában is tartanak előadásokat. A szervezet egy olyan törvény megalkotásáért is fellép, amely biztosítaná, hogy soha többé ne ismétlődhessen meg a Hirosima és Nagaszaki tragédiája, gyakorta szervez aláírásgyűjtéseket, ülősztrájkokat is.
A japán szervezet – más környezetvédelmi és egyéb szervezetekhez hasonlóan – élesen bírálta a Nobel-bizottság 2005-ös döntését, amelyik akkor némi meglepetésre a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) munkáját ismerte el békedíjjal. – Nem értem, idén miért nem a Nihon Hidankjo kapta meg a díjat – mondta akkor az alapító Jamagucsi Szendzsi. Akkor azt feltételezte, hogy a norvég Nobel-bizottság túlzottan is tekintettel akart lenni az Egyesült Államokra. A NAÜ-t is bírálta, mondván, keményebben kellene fellépnie azért, hogy ne ismétlődhessen meg egy hirosimai vagy nagaszaki tragédia. Jamagucsi Szendzsi 2013-ban hunyt el.
Idén összesen 286 jelöltet neveztek a Nobel-békedíjra, köztük 197 személyt és 89 szervezetet. A korábbi évekhez képest jelentősen csökkent a jelöltek száma. Azt, hogy ki szerepel közöttük, a Nobel-bizottság hagyományosan ötven évig nem hozza nyilvánosságra. Ez minden évben találgatásokhoz, összeesküvés-elméletekhez vezet azzal kapcsolatban, végül kit és miért választ ki a Nobel-bizottság. A közel-keleti konfliktus, az ukrajnai háború és a világ tucatnyi más konfliktusa nyomán ezúttal nem merült fel egyértelmű favorit. Egy fogadóirodában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Ilham Tohti kínai-ujgur kormánykritikus és Szvetlana Tyihanovszkaja fehérorosz ellenzéki vezető állt az élen. A jelölési határidő január 31-én járt le.
