Szerbia;Ukrajna;Kelet-Európa;Horvátország;diplomácia;Balkán;csúcstalálkozó;nyilatkozat;NATO-csatlakozás;Zoran Milanovic;Aleksandar Vucic;Andrej Plenkovic;Volodimir Zelenszkij;

Zelenszkij, Vucic és Plenkovic Dubrovnikban. A Moszkvával jó kapcsolatokat ápoló szerb elnök feltételekkel vett részt a csúcson

- A Balkán egységesen Kijev mellé állt

Tucatnyi délkelet-európai ország csúcstalálkozón támogatta Ukrajna törekvéseit, köztük NATO-csatlakozási folyamatát. Az ukrán elnök ezzel komoly sikert könyvelhetett el a térségben.

A csúcson Volodimir Zelenszkij megköszönte a részt vevő 12 állam vezetői által elfogadott „dubrovniki nyilatkozatot”, amely akkor született, amikor Ukrajnára egyre nagyobb nyomás nehezedik a harctéren. Az Adria parti horvát városban szerdán aláírt dokumentum megerősíti „Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának támogatását”, valamint Kijevnek az uniós tagság felé tett erőfeszítéseit. Zelenszkij a záró sajtótájékoztatón ezt úgy értelmezte, hogy „a régió teljes szívvel támogatja Ukrajnát, és (...) a valódi béke mellett áll ki, nem csupán a háború eredményeinek befagyasztása mellett”.

Az aláírók támogatták Kijev NATO-csatlakozási törekvéseit is. Ez ügyben

az ukrán elnök már nyitó beszédében kijelentette, hogy Ukrajna meghívása a NATO-ba a béke felé tett lépést jelentene, mert ezzel Oroszország geopolitikai vereséget szenvedne, s „el kellene fogadnia, hogy Európának vannak határai”.

Úgy vélte, a békéhez a leggyorsabb út Ukrajna NATO-tagságán keresztül vezet, és megerősítette, hogy ez része Kijev „győzelmi tervének”. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egyelőre meghívást szeretnének kapni az észak-atlanti szövetségbe. Kijelentette, hogy még az idén „valódi esély van arra, hogy a dolgok a béke és a tartós stabilitás felé mozduljanak” Ukrajnában.

Zelenszkij és a vendéglátó Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök mellett a nyilatkozatot aláírta Vjosa Osmani koszovói, Jakov Milatovic montenegrói, Aleksandar Vucic szerb és Natasa Pirc Musar szlovén elnök, továbbá Edi Rama albán, Dimitar Glavcsev bolgár, Kiriakos Micotakisz görög, Hristijan Mickoski észak-macedón és Borjana Kristo bosznia-hercegovinai miniszterelnök. Románia, Moldova és Törökország külügyminiszteri szinten képviseltette magát. Plenkovic és Zelenszkij kétoldalú megállapodást is aláírtak az Ukrajnának nyújtott horvát támogatásról, amely szerint Zágráb kiáll Kijev mellett „Ukrajna győzelméig”, s támogatja a Moszkva elleni szankciókat.

Akárhogy is, a dubrovniki nyilatkozat kijózanító lehet az Ukrajna honvédő háborúját ellenző és Kijev megkérdezése nélkül békemissziót bonyolító Orbán-kormánynak, amely a vele szövetséges jobboldali populista pártokra és kormányokra fókuszálja térségbeli kapcsolatait. A csúcsról adott beszámolójában a Balkan Insight hírportál kitért arra, hogy

Zoran Milanovic horvát elnök, aki szkeptikus az Ukrajnának nyújtott támogatások ügyében, nem kapott meghívást a rendezvényre, miután Plenkoviccsal korábban is összetűzésbe került a konzervatív HDZ vezette kormány külpolitikája, az Ukrajnához és a NATO-hoz fűződő kapcsolatok miatt.

Megfigyelők ugyanakkor figyelemre méltónak nevezték a szerb elnök részvételét, Vucic ugyanis jó kapcsolatokat ápol a Kremllel, igaz, az utóbbi hónapokban érzékelhető fordulatot tett Németország és Franciaország irányába. A szerb média szerint dubrovniki részvételének feltétele Belgrád részéről az volt, hogy a nyilatkozat ne támogassa a Moszkva elleni büntetőintézkedéseket. Vucic ezt utólag a sajtónak megerősítette. A dokumentum ennek megfelelően arra szólítja fel a világ országait, hogy „ne nyújtsanak anyagi vagy más támogatást Oroszország agressziójához”.

Zelenszkij Európában is bemutatja Ukrajna győzelmi tervét

Az ukrán elnök tegnap Londonba látogatott, ahol ismertette Ukrajna „győzelmi tervét” Keir Starmer brit miniszterelnökkel. Az ötpontos tervet Zelenszkij szeptember végén bemutatta már Joe Biden amerikai elnöknek a Fehér Házban, s megvitatta Donald Trump és Kamala Harris elnökjelöltekkel, valamint a kongresszus tagjaival is. A terv tartalmazza Ukrajna NATO-csatlakozási kérelmét, de minden részletét nem hozták még nyilvánosságra. Kijev szerint a cél az, hogy megerősítsék Ukrajna tárgyalási pozícióját és nyomást gyakoroljanak Oroszországra „a háború igazságos befejezése” érdekében. A felek „megállapodtak, hogy a szövetségesekkel együtt tovább dolgoznak a terven” – közölte az ukrán elnöki hivatal. „Ez egy híd a második békecsúcshoz. Ukrajna csak erős pozícióból tárgyalhat” – nyilatkozta Zelenszkij.

Az ukrán és a brit vezető találkozott a Downing Street 10-ben Mark Ruttéval, a NATO új főtitkárával, akivel Ukrajna katonai támogatásáról tárgyaltak. Ukrán közlés szerint megvitatták a NATO washingtoni csúcstalálkozóján hozott döntések gyors végrehajtását, különös tekintettel Ukrajna új légvédelmi rendszerekkel való megerősítésére, a légi képességek fokozására, valamint a szövetségesek beruházásaira a lövedékek, drónok és nagy hatótávolságú fegyverek ukrajnai gyártásába. Zelenszkij villámkörútja franciaországi, olaszországi és németországi látogatásokkal folytatódik, hogy a bizonytalan amerikai választások előtt növelje Ukrajna támogatását az európai kontinensen.

Legkevesebb 28 ember életét vesztette, miután az izraeli erők légicsapást mértek egy óvóhelyként használt iskola épületére – állítják a gázai hatóságok.