Van Gogh, Monet, Csontváry – festőművészek, akik megtapasztalták a nyomort. A művészi alkotásnak nem kötelező feltétele a nélkülözés, ám manapság sincs könnyű dolga a friss diplomás képzőművésznek, hisz bár a karrierjét számos program és mentor segítheti, el kell igazodnia a művészeti térben. Mindebben a nagynevű galériák és a mecénások is támogathatják.
Szerény árakkal indulni
Nagy löketet adhat, ha a pályakezdőt egy galéria a művészévé választja, a munkáit csoportos tárlatokon állítja ki, művészeti vásárokra viszi, vagy egyéni kiállítást rendez neki. A 2008-ban alapított Molnár Ani Galéria e célból hozta létre az am projects nevű kiállítóterét, melynek az első másfél évében kizárólag fiatal magyar nőművészek alkotásait állítják ki. – Galériásként a kezdetektől fontos volt, hogy fiataloknak is adjak teret és lehetőséget a már befutott alkotók mellett, hogy megjelenjenek a piacon, és legyenek gyűjtőik. Ha pedig a kapcsolat kölcsönösen jól alakul, akkor a művésszel hosszabb távon is együttműködünk – mondta lapunknak Molnár Ani galériatulajdonos. Fontosnak tartja, hogy a pályakezdők alkotásai gyűjteményekbe kerüljenek, hiszen az mérvadó referenciának számít, másrészt külföldi vásárokon is bemutatja a műveiket, mivel ezzel számos kapu nyílhat meg előttük.
– Olyan példa is akadt, amikor az egyik művészem külföldi vásáron nyert díjat, aminek köszönhetően más országban is kiállíthatott, míg más művészemre egy brüsszeli szereplésen egy külföldi galéria figyelt fel, és ajánlott neki egyéni kiállítási lehetőséget – mondta a galériás, hozzátéve, egy másik alkotója, Körei Sándor Spanyolországban, az ARCOmadrid nevű vásáron akkora sikert aratott, hogy a Meer című spanyol művészeti lap egy kétoldalas cikket közölt le róla. Mindezek az esetek nagyot lendíthetnek egy karrieren, hisz a művész publicitást kap, és felfigyelhet rá a közönség.
Molnár Ani szerint hosszú távon viszont a legfontosabb, hogy egy fiatal művész kialakítson magának egy gyűjtőkört, és bekerüljön kollekciókba – szerencsés esetben közgyűjteménybe is –, melyben egy galéria sokat tud segíteni. – Ebben a folyamatban lényeges, hogy egy kezdő alkotó még szerény árakkal induljon, mert akkor fogják a munkáit többen vásárolni. Persze, nem biztos, hogy a műtárgy ára arányos lesz a befektetett munkával, de ha lesznek vásárlói, akkor fokozatosan lehet emelni az árat – véli a galériás. Ugyanakkor úgy látja, azok a művészek lesznek sikeresek, akik a saját promóciójukra is figyelnek – például gyakran posztolnak a műveikről az Instagram-profiljukon –, és építik a kapcsolathálójukat, akár külföldi művészekkel, galériákkal és kurátorokkal is.
Saját utat járni
Üveges Mónika harmincegy éves képzőművész is az am projects egyik alkotója, aki a galériában nemrég a legújabb, műgyantából készült munkáit állította ki. – Nagyon tudom értékelni, hogy egy galériánál lehetek, hiszen már megtapasztaltam, milyen az, amikor magamnak kell egy tárlatot megrendezni, a kurátornak és a hely tulajdonosának pedig saját zsebből fizetni. Ezért nagyon hálás vagyok, ha valaki leveszi ezt a terhet a vállamról – mondta a művész. Úgy véli, egy pályakezdőnek érdemes a csoportos tárlatok mellett évente legalább egy önálló kiállítást rendeznie, hogy aktív maradjon.
Ő maga már tudott műveket eladni, de a befolyt összeg nem nyújt számára akkora biztonságot, hogy kiegészítésként ne kelljen más kreatívipari munkát is vállalnia egyéni vállalkozóként. Illetve második éve havonta kapja a Derkovits Gyula Képzőművészeti Ösztöndíjat, mely azzal a céllal jött létre, hogy segítse a harmincöt év alatti önálló művészi tevékenységet folytató, tehetséges képzőművészek pályakezdését, alkotómunkáját, művészi fejlődését.
Emellett ő és a társai a saját útjukat is járják: 2019-ben létrehoztak a Népszigeten egy kiállítóhelyet és műtermet SKURC néven, hogy képviseljék az érdekeiket. – Erre azért volt szükségünk, hogy legyen egy biztos pontunk, és ne legyünk kiszolgáltatva bármilyen intézményi rendszernek, hogy tudjunk együtt pályázni és kiállítani, akár külföldön is – mondta az alkotó, hozzátéve, nemrég a hatodik kerületi Szondi utca 84-be költöznek.
Segítenek a gyűjtők
– Magyarországon elég sok olyan magángyűjtő van, aki hajlandó és képes is támogatni olyan fiatal művészeket, akiknek a munkásságát fontosnak látja – mondta Spengler Katalin műgyűjtő, aki férjével, Somlói Zsolttal a műtárgyak vásárlásán túl is segítik az új művészgeneráció tagjait a karrierjük építésében. Ezek a támogatások más-más formában valósulhatnak meg: vannak gyűjtők, akik havonta fizetett díjjal szavaznak bizalmat kedvelt művészüknek, amiért évente egy-egy műtárgyat kaphatnak cserébe, mások az alkotó műveit dokumentáló katalógus finanszírozásával támogatják a fiatalokat.
– Mi egyszer például egy jelentős hazai művész londoni utazását álltuk, aki a rangos Whitechapel Gallery-be kapott meghívást, de fontos külföldi kurátor budapesti látogatását is támogattuk már. Más gyűjtők műteremhez juttatják a fiatalokat, vagy kifizetik nekik az anyagköltséget, hogy dolgozni tudjanak – avatott be Spengler.
Szintén magas költséggel jár, ha egy művész nagy nemzetközi kiállításon vesz részt. A házaspár már több alkalommal segített ilyen helyzetben, 2012-ben például tagja volt annak a gyűjtői csoportnak, mely a kasseli Documentán Csákány István monumentális installációjának létrehozását támogatta.
A Velencei Biennálén megvalósuló kiállítások a szerény állami támogatás mellett sokszor magángyűjtők segítségével jönnek létre. – Keresztes Zsófiának a 2022-ben a Magyar Pavilonban bemutatott műcsoportja közel húsz szoborból állt, amit a művész az államtól kapott büdzséből nem tudott volna megfinanszírozni, a munkát el sem tudta volna kezdeni a mi, valamint más gyűjtők segítsége nélkül. Idén Nemes Márton Techno Zen című tárlatát támogattuk a velencei mustrán másik három gyűjtemény tulajdonosaival közösen – mondta Spengler, hozzátéve, külföldön is bevett gyakorlat, hogy műgyűjtők vagy nagy galériák patronálják a kiállító alkotókat. Ezek a nemzetközi megjelenések óriási lehetőségnek, mérföldkőnek számítanak egy művész karrierjében, ezért rendkívül fontos, hogy legyen büdzsé a műtárgyak csomagolására, a szállításra, a tárlatról készült katalógusra és a sajtókampányra is.
Költséges alkotás
Míg egy írónak elég egy laptop az alkotáshoz, addig a képzőművészeknek mélyen a zsebükbe kell nyúlni, hogy dolgozhassanak. A huszonhét éves Rohrböck Dániel, a VILTIN Galéria művésze egy hónapban átlagosan minimum 81 ezer, maximum 183 ezer 500 forintot költ a munkaeszközeire, és mivel street art stílusban alkot, ezért a vászon, a festék és az ecsetek mellett szüksége van festékszóróra is. Illetve nyomatokat is ragaszt a képeire, melyeket letép, hogy a művek felidézzék az utcán látott alkotások hangulatát. – A műveim mérete változó, az ötvenszer ötven centiméterestől akár a háromszor két méteresig bármit megcsinálok – mondja az alkotó.
Támogatások hálójában
A pályakezdő művészek a magánmecenatúra mellett állami támogatással is élhetnek. A lehetőségekről Szurcsik József képzőművészt, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docensét kérdeztük.
Az országban mennyi képzőművészetet tanult hallgató végez egy évben?
Ha azt nézzük, hogy a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem mellett Pécsen, Egerben, Nyíregyházán, Győrben, Sopronban és még számos városban zajlik egyetemi képzés, úgy a frissdiplomás hallgatók száma évenként több száz is lehet. Köztük vannak festők, grafikusok, szobrászok, intermédia-művészek, akik mind szeretnének elhelyezkedni. A kérdés tehát az: ezek a fiatalok hogyan kerülnek a piacra és a szakmai életbe, illetve hogy várják-e őket a szakmai szervezetek, melyek a tagság révén segíthetnek nekik? Ilyen a Magyar Festők Társasága, a Magyar Szobrász Társaság vagy a Magyar Grafikusművészek Szövetsége, de vannak ezeknél nagyobb szervezetek is, mint a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete.
Milyen államtól kapott lehetőségei vannak a fiatal képzőművészeknek?
Az egyik legnépszerűbb a Derkovits Gyula Képzőművészeti Ösztöndíj, mellyel a harmincöt év alatti pályakezdő tizenkét hónapon át kap havi bruttó kétszázezer forintot. Míg az MMA Művészeti Ösztöndíjprogram három éven át szintén havi bruttó kétszázezer forintot biztosít száz fő részére, melyek között más művészeti ágakban alkotó művészek is vannak. De emellett számos tematikus pályázatra lehet jelentkezni, melyek szintén pénzbeli juttatással járnak. Aki pedig kutatni szeretne, megtalálja a számítását, többek közt az Egyetemi Kutatók Ösztöndíj Programmal. Emellett jelentős támogatást nyújt a már diplomás fiataloknak az Esterházy Art Award, az ötezer euróval jutalmazott díjat kétévente legalább kettő, legfeljebb három negyvenöt év alatti magyar festőművésznek ítéli oda a zsűri, a nyertesek pedig egy közös kiállításon mutathatják be a műveiket a Ludwig Múzeumban.
És milyen külföldi lehetőségeik vannak a fiataloknak?
A Magyar Képzőművészeti Egyetemnek például több mint száz külföldi intézményi partnere van Európában és a kontinensen kívüli országokban, többek közt Afrikában, Indonéziában és az Egyesült Államokban. De a már diplomás hallgatók is részt vehetnek szakmai mobilitási programon, hogy külföldön gyűjtsenek munkatapasztalatot. Ezek a lehetőségek nagyban segítik őket, hiszen amellett, hogy szakmai tapasztalatokkal gazdagodnak, külföldi művészeket, kurátorokat és galeristákat ismerhetnek meg, ami akár elindíthatja a nemzetközi karrierjüket is.
