- Csak olyan szolgáltatásokért kaphatnak a magánellátók állami közfinanszírozást, amit tőlük olcsóbban vehet meg az állami egészségpénztár, mint külföldön – ez derült ki a Belügyminisztérium kérdéseinkre adott válaszából.
Egy hete ismertettük azt a belügyminisztériumi jogszabály-tervezetet, amely egyebek mellett arról szólt, hogy a magánszolgáltatók hiánypótló szolgáltatásként közfinanszírozott ellátást nyújthatnak. Az azóta már nyilvános felületen is véleményezhető törvénytervezet azonban további részleteket nem tartalmazott. A cikkünkben megszólaló piaci szakértők a tervezett változtatást úgy értelmezték, hogy a magánszolgáltatók több lehetőséghez jutnak az állami ellátásban, azaz közfinanszírozást is kaphatnak, és ahelyett, hogy állam biztosítana elegendő forrást a közfinanszírozott intézményeknek, inkább átirányítja a betegeket a magánszektorba. A tárca ezt követően közleményben tudatta, hogy a tervezett változás pusztán jogtechnikai megoldás, és semmiképpen nem tekinthető a magánszolgáltatók fokozott bevonásának a közfinanszírozotti körbe. A tárcától példát kértünk arra, hogy ez nem egy új lehetőség, hanem ma is létező megoldás, csak a neve új (hiánypótló állami szolgáltatást nyújtó magántulajdonú egészségügyi szolgáltató). Erre az Országos Gerincgyógyászati Központot említették, amely már jó ideje a speciális szaktudást igénylő gerincstabilizáló műtéteket végzi.
Közpénzlöketet kaphat a magánegészségügy egy tervezett jogszabálymódosítássalMegkérdeztük azt is, mi a kritériuma annak, hogy egy ellátást hiányzó és ezért pótolandó kategóriába soroljanak. Válaszuk szerint ez az, amit az esetek legalább 95 százalékában a rendszer nem képes nyújtani és ezért a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) jellemzően külföldön vásárolja meg.
Utalva a sok területen fennálló, rendkívül hosszú várólistákra azt is megkérdeztük, jelen adataik szerint mi lehet az a következő terület, ami bekerülhet ebbe a kategóriába. Erre azt írták:
a mostani ellátási problémákból nem látnak olyat, amelyek biztosításához be kéne vonni magánszolgáltatókat.
Nem tekintik „hiánypótló állami szolgáltatásnak” például a várólistás műtéteket. Levelük szerint „mindenkit el tudnak látni, csupán az ellátás pontos időpontja kérdéses.” Az újabb területek bevonása ügyében megjegyzik: „az orvostudomány fejlődésének iránya és üteme függvényében lesz majd mérlegelendő az ellátás hiánypótló jellege.”
Arra a kérdésünkre, hogy mi lesz a mechanizmusa annak, hogy egy-egy magánszolgáltató hiánypótlóként bekerülhessen a közfinanszírozotti körbe, azt válaszolták: az egészségbiztosító folyamatosan monitorozza a külföldön általa igénybe vett ellátásokat és elvégzi a szükséges költségszámításokat. Ha jobban megéri egy magyarországi magánintézményben elláttatni a beteget, mint külföldre szállítani, akkor itthon finanszírozza majd az adott terápiát a biztosító. A tárca álláspontja szerint így ez a módosítás elsősorban a betegek érdekeit szolgálja.
