- MÁV-vezér a HÉV-ről: járműhiány van, döntés nincs, megoldás lesz

Tudjuk, hogy mi az a 15 projekt, amire a rendelkezésre álló 2 milliárd eurót fordítsuk. A nagy részük pályakorszerűsítés, de nem „elromlott-kicseréljük” típusú, hanem mindegyiknél van hozzáadott érték, azaz kivétel nélkül olyan beavatkozások ezek, amelyek már előre illeszkednek a nagyobb ívű vasútfejlesztési tervekbe is – jelentette ki az Indexnek adott interjújában Hegyi Zsolt, a MÁV új vezérigazgatója. A beszélgetés során a sorozatos késések problémája, az utastájékoztatás hiánya, a HÉV-flotta elöregedése és a járműbeszerzések ügye is szóba került.

Szigorú az ütemterv, 2029-ig mindent be kellene fejezni

Hegyi Zsolt az 1–1 milliárd eurós (összesen mintegy 800 milliárd forintos) finanszírozással kapcsolatban leszögezte, mindenekelőtt meg kell kötni a hitelszerződést, ami állami szervek bevonásával történik. „Az EBB egy különleges státuszú bank, a hitelkérelmen már túl vagyunk, és zajlik a részletes feltételek tárgyalása. Bízunk benne, hogy hónapokon belül lezárul a folyamat, és bejelenthetjük a hitelszerződés megkötését” – hangsúlyozta.

Elárulta azt is, hogy mire fordítanák az említett kétmilliárd eurót. Szavai szerint

• kétvágányúvá és 160 kilométer per órás sebességgel járhatóvá válik a Szeged és Kiskunfélegyháza közötti szakasz,

• javítják és a pálya átbocsátó képességét is növelik Székesfehérvár és Lepsény között, ami a balatoni vasútvonal ez idáig egyvágányú pontja,

• a Bakonyon átvezető 20-as – Székesfehérvár–Szombathely közti – vasútvonalon emelik a pályasebességet,

• központi forgalomirányítás épül ki több vasútvonalon, így Kiskunfélegyházától Ceglédig, hogy az egész szegedi vonalnak nőjön az átbocsátó képessége.

A MÁV vezérigazgatója megjegyezte, az EBB-hitel szigorú ütemtervvel jár, hónapok alatt el kell jutni a közbeszerzések kiírásáig, jövőre az első néhány projektnél már bontani, sőt építeni kellene, 2029-ig pedig mindent befejezni.

„Nincs menetrendi döntés”

A HÉV-vel kapcsolatban komoly visszhangot kiváltó ügyekről leszögezte, „járműhiány van, döntés még nincs, megoldás viszont lesz”.

„Az, hogy a HÉV-flotta elöregedett, nem két napja vagy két éve derült ki, hanem évtizedek óta kiszámíthatóan tudni lehet. Erre a kihívásra nem politikai, hanem szakmai választ kell adni, én legalábbis csak ilyet tudok” – jelentette ki. Hozzátette, a helyzet kezelésére olyan megoldást keresnek, ami a legforgalmasabb időszakokat és vonalakat nem érinti.

„A sajtóban megjelent mértékű módosításokat tehát határozottan cáfolom, mindegy, hogy ki milyen papírra hivatkozik: nincs menetrendi döntés, de még nem is kell, hogy legyen. Aminek viszont kell lennie, az a szakmai egyeztetés. Szeretnék ehhez visszatérni. Ami pedig a járműbeszerzéseket illeti, kategorikus kijelentéseket még ott sem lehet tenni, hiszen nem végleges az IKOP Plusz projektlista. Az idén azonban már látszódnia kell a konkrét terveknek, vagyis annak, hogy ezekből a forrásokból végül mi valósul meg. Aki bármelyik kérdésben végső döntésekre hivatkozik, az legalábbis nem rendelkezik megbízható információkkal” – állapította meg.

Mások is szeretnének új járműveket

A járművek modernizálásával kapcsolatban Hegyi Zsolt megjegyezte,

Azt azonban – folytatta – látni kell, hogy Európa-szerte van egy vasúti boom, mindenütt nő a forgalom, mások is szeretnének új járműveket. „Be kell állni a sorba, a beszerzés alsó hangon három-négy év, annyi időnk pedig nincs” – jelentette ki. Szerinte két dolgot lehet tenni,

• kimaxolni a saját tulajdonú járművek hadra foghatóságát, vagyis fel kell pörgetni a karbantartásokat, beleértve az alkatrészellátást, a vonatoknak a síneken a helyük. Szerinte azt a lemaradást, ami e téren az elmúlt évtized alatt keletkezett hol a karbantartások lassulásával, hol forráshiánnyal, hol a pandémia és a háború miatt akadozó ellátási láncokkal, két esztendő alatt le lehet és le is kell dolgozni.

• új járműveket beszerezni, előkészíteni az ezt szolgáló folyamatokat. Itt két korlát van: a pénz és az idő, a beszerzések jellemzően kormányzati forrásból történnek, így ennek az előkészítésén a minisztériummal dolgoznak. A piac gyártókapacitásai pedig meghatározzák azt, hogy a jármű hány év múlva érkezhet meg. Aki ezt az időt nem tudja kivárni – „márpedig mi nem tudjuk” –, az megpróbálhat használt járművekhez jutni.

Sok az egyvágányú pályaszakasz, hosszabb a felszállás

A sorozatos késésekről a MÁV új vezérigazgatója azt mondta, az InterCity vonatok összesen 110 ezer percet késtek augusztusban, de fontos ehhez a számhoz hozzátenni, hogy összesen 1,1 millió percet közlekedett a több mint 6300 InterCity és Expresszvonat.

– jegyezte meg.

Szerinte ahhoz, hogy a menetrendszerűség javuljon, két dolgot kell megtenni: egyrészt a menetrendben le kell követni a természetszerű változásokat, amilyen a több percet igénybe vevő fel-leszállás esete is. Másrészt meg kell találni azokat a beavatkozási pontokat, ahol úgy tudnak belenyúlni a pályába, hogy felszámolják a leginkább dominóhatást kiváltani képes okokat.

„Sok mindent végig kell nézni, kezdve azzal, hogy nagyon sok az egyvágányú pályaszakasz Magyarországon. A Balaton ebben különösen érintett, és a balatoni vonatok menetrendszerűsége kifejezetten rossz, miután a vonatok egymásnak adják át a késést az egyvágányú pályák miatt. A napi karbantartást is felül kell vizsgálni adatvezérelt módon, ez pedig nem fejlesztési kérdés. Ha biztonsági hibát kell elhárítani, az elé nem kerülhet semmi egyéb a prioritási listában, utána viszont annak kell meghatároznia a sorrendiséget, hogy miben van a legtöbb hozzáadott érték a szolgáltatás színvonalában, adott esetben a legjobban mérsékli például a késéseket” – mondta Hegyi Zsolt.

Létező, nem alaptalan társadalmi kritika

A MÁV-vezér az interjúban kitért az utastájékoztatással kapcsolatos problémákra is: közölte, hogy a nem megfelelő haváriakezelés mindaddig létező és nem is alaptalan társadalmi kritika a MÁV-val szemben, amíg nem tudják gyorsan, célzottan, pontosan elmondani, akár az utolsó pillanatban is, hogy mi történik éppen, és az utasoknak milyen lehetőségeik vannak. „Tájékoztatást és megoldást kell adnunk. Elvileg mindegyikre képesek vagyunk, az én célom pedig az, hogy gyakorlatilag is azok legyünk. Erre vannak Nyugat-Európában nagyon jó példák, mi pedig tanulni fogunk belőlük” – jelentette ki.