A 2020-ban indult vizsgálat arra kereste a választ, hogy a Pécsi Tudományegyetem fülészeti klinikáján történt-e jogsértés a sziklacsontok oktatási célú használata során. A per elsőrendű vádlottja a Pécsi Tudományegyetem 67 esztendős fül-orr-gégész szakorvosa, aki 2011-től tíz éven át igazgatóként irányította az egyetem fülészeti klinikáját. A nemzetközi tekintélyű szakembert számos, a hallást forradalmi módon javító műtéti eljárás magyarországi meghonosítójának tartják. A másodrendű vádlott az egyetem patológiai intézetében dolgozó boncmester, a harmadrendű szintén fül-orr–gégész szakorvos.
A szerdán meghozott elsőfokú ítélet a harmadrendű vádlottat felmentette, a volt igazgatót és a boncmestert viszont egészségügyi szolgáltató alkalmazottja által, foglalkozás körében elkövetett emberi test tiltott felhasználásának bűntettében bűnösnek találta. A határozat szerint a boncmester – a klinikaigazgató szóbeli kérésére – 100 sziklacsontot távolított el a hamvasztásra váró halottakból. A sziklacsont a halánték egyik csontja, ami mögött az ember halló- és egyensúlyozó szerve bújik meg, s ezek megműtéséhez a sziklacsontot a fül-orr-gégészeknek gyakran meg kell fúrniuk. Az igazgató azért kért a klinikának sziklacsontokat, hogy azokon az orvostanhallgatók és a szakorvosok gyakorolhassanak. Emellett az egyetemnek volt egy alapítványa, amit ugyancsak az igazgató irányított, s ez a szervezet 2019-ben hazai és külföldi orvosoknak indított egy olyan kurzust, ahol – többek között – a sziklacsont fúrását gyakorolták.
Csakhogy a sziklacsontok eltávolítását hivatalos levélben kellett volna megrendelni a patológiai intézettől, és patológus szakorvos felügyelete mellett kellett volna elvégezni az eltávolítást, s ez nem így történt, ráadásul a csontok kivételét nem jegyzőkönyvezték.
A klinikaigazgató a száz csontért 250 ezer forintot fizetett boncmesternek. A jegyzőkönyvezés elmaradása azért jelent társadalmi veszélyt, mert ez megkönnyíti annak lehetőségét, hogy kereskedni lehessen az eltávolított szervekkel, amit a törvény eleve megtilt. A szervkereskedésre azonban ebben az esetben nem volt semmilyen bizonyíték, hisz a csontokat valóban oktatási-kutatási célokra használta az egyetem és annak alapítványa.
A törvényszék csalásban is elmarasztalta a szakorvost. Az általa irányított alapítvány ugyanis a klinikán kialakított egy VIP-szobát, ahol az arra áldozni tudó betegek szállodai ellátást kaptak. A szobát igénybe vevő páciensek 166 esetben nem a klinikának fizettek a minőségi ellátásáért, hanem – az igazgató kérésére – az alapítványnak, összesen 3,7 millió forintot. Bár ebből az egykori igazgatónak nem volt személyes haszna, és az alapítvány a befolyt pénzt a klinika fejlesztésére és a már említett nemzetközi kurzusokra fordította, a bíróság szerint a csalás így is megtörtént.
A volt igazgatót mindezekért egy év 8 hónap börtönre és 1,6 millió forint pénzbüntetésre ítélte a törvényszék. A boncmesterre egy év 6 hónap szabadságvesztést és 250 ezer forint pénzbüntetést rótt ki a bíróság. Mindkét vádlott esetében az elzárást felfüggesztette a törvényszék, s egyben előzetesen mentesítette a két vádlottat a büntetés jogkövetkezményeitől.
Az orvos és a boncmester esetében számos enyhítő körülményt talált a törvényszék, ezért enyhítette a leírt módon a kiszabható büntetés mértékét. Mindkét férfinél figyelembe vették törvénytisztelő előéletüket, valamint a büntetőeljárás elhúzódása miatt elszenvedett lelki bizonytalanságot, az orvos esetében pedig a magas szintű gyógyítómunka és az általa végzett karitatív tevékenység is súlyosan esett a latba.
Tudni kell, hogy a volt igazgatót az ügyészség a per kezdetén azzal is vádolta, hogy egyik betegének halálában az ő gondatlansága is szerepe játszott: 2019-ben ugyanis egy általa orrpolippal megműtött 68 éves asszony az operációt követően agyvérzést kapott, és elhunyt. A perbe idézett szakértők azonban úgy foglaltak állást, hogy az asszony agyvérzése nem hozható ok-okozati összefüggésbe az elvégzett műtéttel. Így az ügyész a perbeszédben már azt kérte a bíróságtól, hogy az orvost bűncselekmény hiányában mentse fel e vádpont alól, s ezt a bíróság meg is tette.
Az ítélet kihirdetése után az ügyészség és a másodrendű vádlott ügyvédje gondolkodási időt kért, az orvos pedig bejelentette, hogy enyhítésért és felmentésért fellebbez. Így az elsőfokú verdikt nem jogerős, s az ügy a pécsi táblabíróságon folytatódik.
A sziklacsont titkos útjai – emberi szerv tiltott felhasználása miatt nyomoz a rendőrség a pécsi egyetemen