Brüsszeli EU-források nem várnak határozott döntéseket az Európai Unió állam- és kormányfőinek csütörtöki brüsszeli találkozójától, hosszú és alapos vitákat annál inkább. A napirenden ugyanis olyan fontos témák szerepelnek, mint Ukrajna további támogatása, a közel-keleti helyzet értékelése és a migráció. A vezetők tárgyalni fognak a moldovai és a grúziai helyzetről is.
A tanácskozás Volodimir Zelenszkij meghallgatásával kezdődik, aki ezúttal személyesen, és nem videólinken keresztül vesz részt a csúcson. Az ukrán elnök a saját békekezdeményezését kívánja bemutatni a huszonheteknek és további katonai támogatást kér országa védelméhez.
Az ülésen várhatóan szóba kerül a fegyverszállítások finanszírozását több mint másfél éve gátló magyar vétó ügye, amelyet a kormányok többsége szeretne kikerülni.
Az EU külügyminisztériumának szerepét betöltő Európai Külügyi Szolgálat nemrég előállt egy javaslattal, amely szerint az e célra szolgáló pénzügyi keretet önkéntes felajánlásokból töltenék fel. Bár Budapestnek megfelel a javaslat, a többi főváros egyelőre ízlelgeti. Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő egy hétfői tanácskozás után azt mondta, nincs messze a megállapodás.
Orbán Viktor Brüsszelbe utazik, három napot tölt a belga fővárosbanTovábbra is bizonytalan annak a hitelnek a sorsa, amelyet a G7-ek országai nyújtanának Ukrajnának. Bár az uniós tagállamok teljesítették a házi feladatukat és közel állnak a saját hozzájárulásokat képező 35 milliárd euró folyósítását lehetővé tévő jogszabály elfogadásához, épp a magyarok ellenállása miatt hiányzik az EU-n kívüliek felajánlását garantáló megegyezés a kölcsön alapjáról. Ez a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereség lenne. Csakhogy az orosz pénz zárolásáról jelenleg félévente döntenek a tagállamok egyhangú szavazással, míg az Egyesült Államok csak úgy hajlandó teljes mellszélességgel részt venni a programban, ha az európaiak vállalják, hogy a pénzt hosszú távon, legalább 36 hónapig zárolják, amihez az Orbán-kormány jelenleg nem járul hozzá. Állítása szerint a döntéssel meg kell várni a november 5-ikén esedékes amerikai választásokat.
A magyar miniszterelnöknek minden bizonnyal lesz alkalma a csúcson elmagyarázni, hogy miért határozott így.
Az állam- és kormányfők várhatóan hosszú vitát tartanak a migrációról, amely ismét vezető hír Európában: Németországgal az élen egy sor tagállam lezárta schengeni határait, Hollandia és Magyarország bejelentette, hogy ki akar maradni az EU nemrégiben elfogadott menekültügyi paktumából, Lengyelország pedig arra készül, hogy felfüggeszti a menekültkérelmek elbírálását a Belarusszal közös határán. – A vezetők várhatóan megpróbálnak rendet teremteni a különböző vélemények között, és nem lennék meglepve, ha a csúcs záróközleményébe minderről csak egy rövid bekezdés kerülne be – mondta újságíróknak egy uniós diplomata az egyetértés hiányára utalva.
Sokan vannak, akik nem vitatják az európai határokon kívül létesített migránstáborok létjogosultságát. Mint egy brüsszeli tájékoztatón elhangzott, a magyar EU-elnökség irányításával már elkezdődött a szakmai munka ennek esetleges jogszabályba foglalásáról.
Ugyancsak komoly támogatást élvez az az ötlet, hogy Brüsszel adjon támogatást a külső határokon létesített kerítések és falak építéséhez, amit jó ideje Orbán Viktor is követel.
Ágh Attila: Az Európai Parlamentben történtek jelentősen gyengítették az Orbán-kormány pozícióitOrbán Viktor: Azért jöttem, hogy ébresztőt fújjak. Magyar Péter: Mindketten tudjuk, hogy vége – Percről percreA hét, amikor Brüsszel elfoglalta Orbánt