„A javaslat brüsszeli elvárást rögzít, amelynek brüsszeli szemmel könnyű megfelelni, mivel egyszerre tagadja a biológiai nemeket és várja el a nemek közötti egyensúly megteremtését a legnagyobb cégeknél. Így a cégeknek az akcióterv megalkotásakor korlátlan lehetőségei vannak” - - hívja fel a figyelmet a 444 annak a női kvótáról szóló, társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénymódosításnak az indoklására, amellyel a Kulturális és Innovációs Minisztérium állt elő.
A „nyilvánosan működő részvénytársaságok körében a nemek közötti egyensúly javításáról szóló törvény” nevet viselő jogszabályt azért kellett megalkotni, mert december 28-án lejár a határidő, amíg törvénybe kell foglalni az erről szóló uniós irányelvet, amit két éve fogadott el az Európai Parlament.
Elfogadta a javaslatot az Európai Parlament, hogy 2026-tól több női vezetőnek kell lennie az uniós cégekbenAmennyiben az Orbán-kormány elmulasztaná a jogalkotást, akkor az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthatna ellene. A kvótáról szóló irányelv deklarálja, hogy a tőzsdei cégeknek több nőt kell alkalmazniuk az igazgatótanácsokban és a felügyelőbizottságokban, emiatt pedig átlátható felvételi eljárást kell bevezetni. Ennek célja, hogy 2026 júliusára a nem ügyvezető igazgatói állások legalább 40 százalékát vagy az igazgatói állások legalább 33 százalékát az alulreprezentált nem képviselői, vagyis nők töltsék be. A kis- és középvállalkozások mentesülnek az irányelv alól.
A törvénytervezet szövege szerint „a jelöltek kiválasztásakor az alkalmasság, a kompetencia és a szakmai tapasztalat szempontjából azonos minősítéssel rendelkező jelöltek közül elsőbbséget élvez az adott vezetőtestületben alulreprezentált nemhez tartozó jelölt”. A normaszöveg egyébként nőket és férfiakat említ, így nem tudni, hogy az Orbán-kormány miért gondolja, hogy „Brüsszel” – értsd: az Európai Unió – tagadja a biológiai nemeket.
A Orbán-kormányban jelenleg egyetlen nő sincs. A legutóbbi a 2023. júliusi 31- hatállyal távozó Varga Judit igazságügyi miniszter volt, akinek a tárcavezetői bársonyszékét Tuzson Bence foglalta el.
Bár az uniós irányelv bírságokkal kényszerítené ki a célokat, a hazai szabályozás csak annyit írna elő, hogy amennyiben egy cég ezt nem éri el, „akkor köteles indokolni és részletesen ismertetni azokat az intézkedéseket, amelyeket a célkitűzés elérése érdekében fogadott el, vagy tervez elfogadni”.
A tervezethez csatolt hatásvizsgálati lap szerint az intézkedés hatására az ország versenyképessége érdemben nem változik
2026-ra nőknek kell betölteniük a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetői pozícióinak 40 százalékát