Magyarország;egészségügyi ellátás;informatikai rendszer;központosítás;

A vállalkozók aggódnak, szerintük a betegadatok egy része elérhetetlenné válik

- Központosítják a kórházi informatikát, betegadatok válhatnak elérhetetlenné, 400-500 ember megélhetése veszélybe kerül

Mintegy évi kétmilliárdos piachoz nyúlnának hozzá. Egy rosszul kivitelezett váltás a betegellátást, valamint a kórházak, szakrendelők működőképességét is veszélyezteti.

Januártól az állam egységesíti a kórházi informatikai rendszereket, azaz átveszi az eddigi piaci szereplőktől a szolgáltatást. Az erről szóló jogszabályt már ki is hirdették.

A kórházi informatikai vállalkozók aggódnak az átállás miatt. Szerintük az átállás tervezett módja miatt a korábbi betegadatok egy része elérhetetlenné válik a gyógyítók számára és ez akadályozhatja az ellátást is. A megbízásukat elvesztő szolgáltatók úgy látják erre a problémára nem született egységes megoldás, sőt esetenként ez nem is foglalkoztatja az egészségügy irányítóit.

Takács Péter egészségért felelős államtitkár, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők minapi konferenciáján a váltás mellett azzal érvelt, tarthatatlan, hogy a vármegyei irányító kórházban lévő rendszer más, mint az alá tartozó városi kórházaké. Ezt nem vitatják a mintegy évi kétmilliárdos piac beszállítói sem, de úgy vélik egyelőre vármegyénként is elegendő lenne az egységesítés.

A januártól működő egységes informatikai szolgáltatások biztosításához az állam megvásárolta a T-System által fejlesztett úgynevezett e-MedSolution (e-MedSol) medikai rendszert. Kizárólagos szoftverként ezt kellene használni, de csak az állami kórházakban valamint a hozzájuk tartozó szakellátóknál. Egyelőre az egyetemeket, az egyházi és az önkormányzati intézményeket és az önálló szakrendelőket kihagynák az egységesítésből, ezekben továbbra is maradnak a sokszínű orvosi informatikai rendszerek.

Az államiakban viszont ez változás azzal jár, hogy az intézmények több mint kétharmadában kell cserélni az eddigi betegadatokat rögzítő és a kórház működését szervező informatikai szolgáltatásokat. Úgy tudjuk: a 2022-ben megvásárolt szoftverben jó ideje nem történt érdemi fejlesztés, például nincs benne gondozói-, labormodul, műtőfoglalási-előjegyzési lehetőség és az ápolást segítő része sem annyira kifinomult, mint a jelenlegieké.

Lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára elmondta: az átállással 400-500 ember megélhetése kerül veszélybe. Ráadásul egy kórház informatikai rendszerét 3-6 hónap megfeszített munkával lehet lecserélni, egyik pillanatról másikra biztosan nem megy. Hiszen nemcsak az adatokat kell átvinni az új rendszerbe, hanem szükség van képzésre és tanulási időre is. Megjegyezte: tudomása szerint eddig két intézményt állították át az úgynevezett eMedsolra: a sárvári és a farkasgyepűi kórházat. A sárvári kórház átállását az anyaintézmény, a szombathelyi kórház végezte, az adatmigráció itt meg sem történt. Farkasgyepű esetében pedig az eddigi szolgáltató segítségét kérték és külön díjért ő végezte el az adatok áthelyezését. Hozzátette: ezt a lehetőséget egyébként az eddigi, nyolc szolgáltató mindegyike felajánlotta, ám erre nem volt fogadókészség, azaz a további átállásokat jellemzően nélkülük akarják megoldani.

Rásky László szerint a rendszert most működtető kisvállalkozások kihagyása az átállás segítéséből azért is kockázatos, mert betegadatok veszhetnek el. A régi és az új rendszer más struktúrában épül fel, s ugyan a kórházak az E-térbe rögzítik az ellátással kapcsolatos dokumentumokat, de azok nem tartalmazzák a páciensek ellátásával kapcsolatos részleteket, így azok nem is kerülhetnek át az eMedSolba. Megjegyezte: egy rosszul kivitelezett átállás nemcsak a betegellátást akadályozza, hanem a nyilvántartás hiánya miatt az intézmény finanszírozását is, a kettő együtt pedig a kórház, szakrendelő működőképességét veszélyezteti.

A Belügyminisztérium még csak nem is törekedett arra, hogy a magyarországi közoktatás valós állapotáról reális képet adjon.