Összesen 10 alkalommal járt külföldön Sulyok Tamás államfő március 10-i beiktatása óta, azaz bő hét hónap alatt – tudta meg a Népszava a Sándor-palotától.
Ez meglehetősen visszafogott külföldi szerepvállalásnak tűnik, főleg, ha összevetjük elődje, a lemondott Novák Katalin diplomáciai alakításaival. A kegyelmi botrányba belebukó államfő ugyanis az első hat hónapjában – korábbi gyűjtésünk szerint – 21 alkalommal járt külföldön, ennyi idő alatt összesen több mint egy hónapot töltött az országon kívül. Sulyok aktivitása Áder Jánoséhoz viszont hasonlít:
az ősfideszes egykori köztársasági elnök 2012-ben, elnöklése első hat hónapjában mindössze hétszer járt országhatáron kívül.
A Sándor-palota közlése szerint Sulyok októberig tíz külföldi látogatásából 8 alkalommal használt repülőgépet. Itt mutatkozik némi hasonlóság Novák Katalinnal, ugyanis az Alkotmánybíróság egykori elnöke – tudtuk meg – minden hivatalos utazásánál honvédségi gépet használt. (Novák, a hivatal korábbi közlése szerint, tizenkilenc repülős útjából mindössze egyszer utazott menetrendszerinti járaton. Igaz, korábban még szemérmesebbek voltak a Sándor-palotánál, hiszen azt a kérdést, hogy a többi tizennyolc alkalommal Novák milyen repülővel utazott, a hivatal kikerülte. Azonban, ha nem valamelyik NER-oligarcha gépét vette igénybe, csak a honvédség „nem kormányzati“ repülői jöhetnek szóba.)
Novák Katalin gyakorlatilag csak a honvédségi repülőgépeket használja, ha hivatalos útra indulSulyok Krakkóban kezdte diplomáciai „karrierjét”, márciusban találkozott Andrzej Duda lengyel elnökkel. (Eddigi utolsó, külföldi, honvédségi géppel megtett útja szintén Krakkóba vezetett, októberben az Arraiolos csúcstalálkozón vett részt.) Rómában egy vatikáni látogatáson volt áprilisban, és ugyanebben a hónapban részt vett Litvániában a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozóján. Brüsszelben júliusban tette tiszteletét, a magyar uniós-elnökség megnyitóján. Párizsban duplázott a honvédségi gép és Sulyok: augusztusban az olimpián, míg szeptemberben a paralimpián voltak. Augusztusban pedig diplomáciai egyeztetésen vett részt az államfő Rómában.
A jogszabály szerint egy köztársasági elnöki delegáció legfeljebb tizenöt fős lehet. Ennek tagjai többek között a házastárs, orvos, tolmács, protokoll felelős, biztonsági személyzet, kabinetvezetők, illetve az elnök személyes meghívottai lehetnek. (A minisztériumok munkatársai, üzletemberek és a média képviselői nem a köztársasági elnöki hivatal terhére utaznak a küldöttségekkel.)
A Sándor-palota lapunknak adott válaszából kiderült, hogy Sulyok Tamás hivatalos útjaira három és – a törvényi előírásokat maximálisan kihasználó – tizenöt fős stábbal utazott. Hogy melyik helyre mekkora delegációval érkezett, azt nem részletezték.
Megtudtuk azt is,
hogy „az államfői protokollfeladatok ellátására” 396,8 millió forint áll rendelkezésre.
Ez kevesebb, mint Novák esetében volt, 2023-ban ugyanerre 449,3 millió forintot tettek félre. Ebből a keretből egyébként Sulyok több mint 5,9 millió forintot használt el, ugyanakkor fontos megemlíteni: „repülési útiköltség nem merült fel.” Azt, hogy akkor pontosan mennyibe kerültek az államfő útjai az adófizetőknek, nem tudtuk meg. Ez annak fényében nem túl nagy meglepetés, hogy korábban egy képviselői kérdésre válaszolva a Honvédelmi Minisztérium még azt is leszögezte:
az, hogy kit, hova szállítanak a repülőkkel, harminc évig titkos információ.
„Most egy ilyen jelöltre fanyalodott rá”
„Számomra is szembetűnő, hogy Sulyok Tamás alig szerepel külföldön. Ebben közrejátszanak az adottságai, a köztársasági elnök nem rendelkezett közéleti és nemzetközi háttérrel sem. Egy kényszerhelyzetben »kapták elő«, anélkül, hogy közelebbről megvizsgálták volna az alkalmasságát” – mondta a Népszavának Balázs Péter volt külügyminiszter.
Hazánkat – folytatta Balázs Péter – elsősorban három közjogi szereplő szokta képviselni külföldön. Mindenekelőtt a kormányfő, valamint a külügyminiszter és a köztársasági elnök. A hármójuk közötti munkamegosztás szabja meg az arányokat. A volt külügyminiszter szerint a szövetségi rendszerünk, azaz az Európai Unió és a NATO automatikusan elég sok szerepet juttat a miniszterelnöknek és a külügyminiszternek, tehát Orbán Viktor és Szijjártó Péter – részben – kijelölt pályán mozog. Sulyok Tamás viszont viszonylag szabadabban utazhatna.
„Azt ugyanakkor ne felejtsük el, hogy Magyarországon Sulyok már zsinórban a negyedik olyan köztársasági elnök, akit Orbán Viktor gyakorlatilag egy személyben választ ki. Érdekes párhuzam Lengyelország, ahol lesz elnökválasztás, lesz kampány, nem a parlament többsége dönt. Orbán most egy ilyen jelöltre »fanyalodott« rá a kényszerhelyzetben. Súlytalan, látszik, hogy nemzetközileg tapasztalatlan. A viselkedése nem a magyar állam méltóságát tükrözi” – fogalmazott Balázs Péter.
Z. Á.
