Az orosz Wagner-csoport az elmúlt években egy sor afrikai országban vetette meg a lábát, többek között a Közép-afrikai Köztársaságban, Szudánban, Líbiában, Maliban, Burkina Fasóban, Nigerben és Mozambikban. Zsoldosait 2024-ben az orosz védelmi minisztérium közvetlen irányítása alá helyezték, és a csoportot átnevezték Afrika Hadtestnek.
A 2012 óta polgárháború sújtotta nyugat-afrikai országban, Maliban 2020 óta vannak jelen az orosz zsoldosok, azt követően hívták be őket, hogy az év májusában egy katonai junta került az ország élére. A helyi vezetés eleinte ugyan tagadta a Wagner jelenlétét, de 2022 elején annyit elismert, hogy 400 orosz „tanácsadó” érkezett az országba. A Wagner zsoldosait egy korábbi francia bázisra telepítették, az ország északi részén található Timbuktuban. Az oroszok nem riadnak vissza, ha kegyetlenkedésről van szó. 2022 áprilisában a Human Rights Watch emberi jogi szervezet arról számolt be, hogy a mali katonák az oroszokkal együtt március 27. és 31. között mintegy 300 civilt végeztek ki egy katonai művelet során.
A mali hadsereg megerősödött az oroszok jelenlétének köszönhetően, több sikert arattak a lázadók elleni harcokban, idén július vége óta azonban jóval kiegyenlítettebbek az erőviszonyok, ami nagyban köszönhető Ukrajnának.
Az Állandó Stratégiai Keret (PSF) nevű lázadócsoport az utóbbi hetekben részletes beszámolókat adott dróntámadásairól, s ezeket az akciókat lelkesen üdvözölték a túlnyomórészt tuaregekből álló PSF támogatói is. Győzelmi jelentéseikkel a felkelők azt az érzetet keltik, hogy a légicsapásokat illetően már lényegében ugyanolyan képességekkel rendelkeznek, mint a kormányerők. Olyan eszközökre tettek szert, amelyek reményeik szerint hamarosan megváltoztatják az erőviszonyokat.
Október 4-én reggel kis drónok robbanótölteteket dobtak le a hadsereg Goundamban, Timbuktu térségében lévő táborára, ahol a Wagner csapatai is állomásoznak. A lázadók egyik tisztviselője szerint „legalább kilenc” orosz zsoldost öltek meg. Előzőleg, szeptemberben hasonló támadások érték ugyanezt a goundami tábort, valamint a 150 kilométerre délnyugatra fekvő Léré települést is, ahol szintén a Wagner emberei állomásoznak. A támadás végrehajtásának módja hasonló volt: könnyű, házilagos kioldórendszerrel felszerelt négyrotoros drónok a levegőből apró robbanótölteteket dobtak a célpontokra, majd gyorsan elhagyták a területet.
A lázadók először július végén a Mali legészakibb részén, Algériával határos Tin Zaouatine városánál hajtottak végre dróncsapásokat. Akkor a sivatag közepén rajtaütöttek a mali fegyveres erők (FAMA) és a Wagner egyik konvoján, és ezzel az orosz csoportnak a 2017-es afrikai bevetése óta a legsúlyosabb vereséget okozták. A felkelők azt állították, hogy legalább 84 orosz zsoldos és 47 mali katona halt meg a harcokban. Ez volt az első átütő siker a lázadók számára, akiket 2023 novemberében űztek ki kidali erődítményükből, különösen a mali hadsereg török gyártmányú, Bayraktar TB2 típusú drónjainak köszönhetően.
Mi áll a mali lázadók harci sikerei mögött? Itt jön a képbe Ukrajna. Kijev láthatóan mindent elkövet azért, hogy ne csak az Ukrajnában harcoló orosz erők dolgát nehezítse meg: már az afrikai orosz Wagner-zsoldosokra is veszélyt jelent. Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője az egyik helyi televíziós csatorna műsorában félig-meddig elismerte, hogy szervezete együttműködik a mali lázadókkal. „Megkapták a szükséges információkat, és nem csak azokat, amelyek lehetővé tették számukra, hogy sikeres katonai műveletet hajtsanak végre az orosz háborús bűnösök ellen” - mondta, anélkül, hogy további részleteket közölt volna. Ez kiváltotta a mali hatóságok haragját. A bamakói vezetés bejelentette, hogy azonnal megszakítja a diplomáciai kapcsolataikat Kijevvel.
Amióta Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022 februárjában úgy döntött, megszállja Ukrajnát, az ukrán hatóságok igyekeznek mindenhol, ahol csak lehet, csapást mérni az orosz érdekekre. Nem utolsósorban Afrikában, ahol Moszkva a Wagner-csoport révén terjesztette ki befolyását, idézte fel a Le Monde francia lap. Az ukrán hírszerző szolgálatok számos nem látványos műveletet indítottak. 2023-ban az ukrán különleges erők kommandósai Szudánban voltak jelen, hogy felvegyék a harcot a „Hemetti” néven ismert Mohammed Hamdan Daglo tábornok erőit támogató Wagner zsoldosokkal. Arzenáljukban robbanóanyaggal megrakott kis drónok voltak. Éppen olyan eszközökről van szó, amelyeket később a mali lázadók is használtak.
Az ukrán katonai hírszerzés 2023-ban bukkant fel Maliban. Az itteni lázadók és az ukránok közötti közeledés azonban csak azután gyorsult fel, hogy tavaly novemberben a felkelők vereséget szenvedtek Kidalban. A lázadók ekkor döbbentek rá, hogy külső segítség nélkül nincs esélyük a kormányerők ellen, nem tudnak mit kezdeni az ellenség légi fölényével. Egyes források szerint az ukrán katonai hírszerzés és a mali lázadók operatív együttműködése 2024 elején kezdődött. A CSP nevű lázadócsoport több tagja Ukrajnába utazott a mauritániai fővároson, Nouakchotton keresztül.
A Kidalból kiűzött lázadók is egy ideig Mauritánia fővárosában húzták meg magukat, ahol az ukránok a robbanótöltetekkel felszerelhető drónok összeállítására és kezelésére képezték ki őket. E téren az ukrán hadsereg rendkívüli fejlettségre tett szert a teljes körű orosz invázió több mint két és fél évvel ezelőtti kezdete óta. Márciusban az ukránok egy újabb csoportot is kiképeztek, de már Mali területén, a Taoudenni nevű régióban, az ország sivatagos északi részén. „A CSP egy csoportja eljött hozzánk ukrajnai kiképzésre, egy nagyobb csoportunk pedig a Száhel-övezetbe ment és még mindig ott tartózkodik” - erősítette meg a Le Monde-nak az ukrán katonai hírszerzéshez közel álló forrás.
A CSP a drónjait „elsősorban arra használja”, állította a Le Monde egy informátora, hogy célba vegye Wagner Maliban harcoló erőit. Felmerül tehát a kérdés, vajon Ukrajna attól tette-e függővé a lázadók támogatását, hogy a Wagner ellen vessék be ezeket a gyilkos eszközöket? A lázadók szerint nem, mert ezek „az ő drónjaik”, tehát nem az ukránok döntenek arról, kit támadjanak meg velük.
Az orosz zsoldosok egyre kellemetlenebb helyzetbe kerülnek. Szakértők szerint ha a Wagner zsoldosait és bázisaikat sikerül folyamatos katonai nyomás alatt tartani, az nagyban veszélyeztetheti műveleti terveik végrehajtását. Több szakember szerint ezek a könnyű drónok, amelyek hatótávolsága és tűzereje jóval kisebb, mint a mali hadsereg drónjaié, nem fogják forradalmasítani a lázadók katonai képességeit. De értékes új fegyvert jelentenek számukra.
Inkább titokban hagyták volna
A Száhel-államok Szövetségébe (AES) tömörült junták narratíváját propagáló AES info beszámolója szerint a CSP „katonai szárnyának” két tagja szeptemberben Moldován keresztül Ukrajnába utazott, hogy „gyorsított kiképzésen” vegyen részt. A Száhel-övezet juntái azzal is vádolják a nyugati hírszerző szolgálatokat, hogy közvetítőként léptek fel az ukrán katonai hírszerzés és a CSP lázadói között. Andrij Juszov beismerése diplomáciai hibának bizonyult: nyilatkozatának napvilágra kerülése óta a lázadók kénytelenek voltak elismerni a Kijevvel való együttműködést, amelyet legszívesebben titokban tartottak volna. Igaz, mindössze annyit ismertek el, hogy „kapcsolatban állnak” az ukránokkal, de drónjaik eredetéről nem nyilatkoztak, és még névtelenségük megőrzése mellett sem voltak hajlandók megerősíteni, hogy az ukrán szolgálatok képezték ki őket. „Mi magunk vetettük be a drónokat” - bizonygatta a lázadók katonai vezetője. „A líbiai feketepiacról érkeztek” – állította egy másik forrás. „Csak átalakítottuk őket, hogy megfeleljenek a katonai igényeinknek”, tette hozzá.
Szudánban régóta híresztelték
Már februári videofelvételek is arról tanúskodtak, hogy Ukrajna Szudánban is megvetette a lábát. Az ország hadseregét támogatják a lázadó Gyors Támogató Erőket (RSF) segítő orosz Wagner-zsoldosokkal szemben. Akkor a Kyiv Post közzétett egy kisfilmet, amely állítólag egy titkos akciót mutatott be. Ezen egy elfogott orosz foglyot hallgattak ki két afrikai férfi mellett. Az orosz katona azt állította, hogy a "PMC Wagner" zsoldosa és a Közép-afrikai Köztársaságból érkezett Szudánba, ahol az orosz csoport száz fős erővel van jelen, s céljuk a kormány megbuktatása.
Már hónapokkal a videofelvétel közzététele előtt terjedtek olyan hírek, amelyek szintén azt állították, hogy az ukránok Afrikában is keresztbe akarnak tenni az oroszoknak. Korábbi videók is keringtek az interneten, amelyeken ukránok által is használt kamikaze dróncsapások láthatók az RSF erői ellen. Ebből jutottak arra a következtetésre, hogy e műveleteket a kijevi különleges erők hajtották végre.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még tavaly szeptemberben találkozott Abdel-Fattáh al-Burhannal, a szudáni hadsereg vezetőjével az írországi Shannon repülőtéren. "Megvitattuk közös biztonsági kihívásainkat, nevezetesen az Oroszország által finanszírozott illegális fegyveres csoportok tevékenységét" – mondta akkor az ukrán elnök.
A lázadók először a Mali legészakibb részén, Algériával határos Tin Zaouatine városánál július végén hajtottak végre dróncsapásokat.
Az ukrán katonai hírszerzés 2023-ban bukkant fel Maliban.
