A szépirodalom kategória díjazottja Vida Gábor lett, aki egyedi narratív univerzumának megteremtéséért részesült az elismerésben. Az értekező próza kategóriában Gács Anna vehette át a díjat, akinek munkássága különösen aktuális a kortárs irodalmi diskurzus változásainak kontextusában. A fiatal generáció képviseletében Kállay Eszter költő részesült a Junior Szépíró-díjban, míg az irodalomszervezői tevékenységet elismerő Kéri Piroska-díjat Jenei László, a Műút főszerkesztője kapta. A műfordítói kategóriában Mesterházi Mónika munkásságát ismerte el a háromtagú zsűri, – Jánossy Lajos, Szeifert Natália és Szegő János – mely idén vette át a kuratóriumi munkát.
Vida Gábor, sajátos szépirodalmi világot teremtett műveiben, amelyben – Gáspárik Attila szerint – a realitás és a fikció különleges szintézise valósul meg. Vida írásművészetének jellegzetessége a precíz térkezelés és a szereplők közötti viszonyrendszerek matematikai pontosságú megalkotása, valamint a kompromisszummentes alkotói attitűd.
Az értekező próza kategória díjazottjának, Gács Annának a munkássága, aki két meghatározó kötetével – "Miért nem elég nekünk a könyv" és "A vágy, hogy meghatódjunk" – az irodalomértelmezés és a nyilvánosságszerkezet változásainak érzékeny megfigyelőjeként és elemzőjeként tűnt ki.
Kállay Eszter költészete új poétikai horizontokat nyit meg. A laudáló Selyem Zsuzsa szerint versei olyan teret hoznak létre, amely túllép az ego- és antropocentrikus világszemléleten, és a létezők közötti szabad viszonyrendszerek feltárására sikerrel törekszik.
Jenei László, pedig évtizedek óta meghatározó alakja a magyar irodalmi életnek. Szerkesztői munkássága mellett jelentős szépírói tevékenységet is folytat.
A műfordítói közreműködésével kitűnt Mesterházi Mónika, különösen az angol nyelvű költészet magyarországi recepciójában pótolhatatlan. Imreh András méltatásában hangsúlyozta azt a "jó fura" érzést, amely Mesterházi fordításait jellemzi - ez a különleges hangulat teszi egyedivé munkáit a kortárs műfordítás-irodalomban. NÉPSZAVA
