- Kifogástalan életvitel: egyházi fenntartású gyermekvédelmi intézményekben is megkezdődött a dolgozók átvilágítása

Az egyházi fenntartású gyermekvédelmi intézményekben is megkezdődött a dolgozók átvilágítása – tudta meg lapunk. Ezeket az intézményeket első körben „kifelejtették” a nagy vitákat és tiltakozásokat szító kifogástalan életviteli vizsgálatból, csak utólag rendeltek el az átvilágítás ezekben az intézményekben is.

A Magyarországi Református Egyház lapunk érdeklődésére azt közölte, hogy fenntartói közül csak a Református Szeretetszolgálat biztosít gyermekvédelmi szakellátást, két gyermekvédelmi intézményt tart fent, ezekben négyezer gyermekről gondoskodnak, és 1300 fő végez szolgálatot. Az alkalmassági vizsgálatok folyamatban vannak, eddig egyetlen munkavállalót sem kellett elbocsátani, és önkéntes távozás sem történt – írták.

A Magyarországi Evangélikus Egyházon belül három evangélikus diakóniai intézmény működtet nevelőszülői hálózatot, ezekben összesen 118 ellátott gyermeket gondoznak 59-en. Az intézményvezetők alkalmassági vizsgálata és a munkatársak ellenőrzése megkezdődött, eddig mindenkit alkalmasnak találtak, így a vizsgálat következtében munkavállaló nem távozott, és nem volt szükség gyermekek elhelyezésének átszervezésére sem.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nem adott egyértelmű választ megkeresésünkre. Azt írták: „A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia fenntartásában nem működik gyermekvédelmi intézmény. Országos vagy központi nyilvántartás nincs a gyermekvédelmi intézmények esetében sem, hasonlóan az oktatási vagy szociális területhez. Ennek oka, hogy ezeknek az intézményeknek a fenntartói az egyházmegyék vagy a szerzetesrendek.”

Mint lapunkban megírtuk, a bicskei pedofilbotrány nyomán az Orbán-kormány a gyermekvédelem szigorítását ígérte. Ennek első lépéseként márciusban megjelent a Magyar Közlönyben, hogy a jövőben a gyermekvédelmi intézmény-vezetők munkáját pszichológiai alkalmassági vizsgálathoz kötik. Ez a rendelkezés annak ellenére nem vonatkozott az egyházi fenntartású intézmények vezetőire, hogy a gyermekotthonok 17 százalékát az egyházak működtetik. Később egy újabb törvénymódosítás készült, ami már kiterjed az állami, egyházi és nem állami gyermekotthont működtető gyermekotthon nevelőszülői hálózat vezetőire, sőt, már a dolgozók számára is előír egy új kötelezettséget, a kifogástalan életvitel vizsgálatát.

Míg az egyházaknál nem okozott fennakadást a vizsgálat, az állami szférából sokan önként távoztak, Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár szeptemberi tájékoztatása szerint a dolgozók 1,4 százaléka hagyta ott a gyermekvédelmet kifejezetten azért, mert nem akarta alávetni magát a Nemzeti Védelmi Szolgálat vizsgálatának. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság viszont arról tájékoztatott, hogy az alkalmazottak bő 6 százaléka, 265 munkavállaló távozott. Az államtitkár szerint egyébként az, aki nem írta alá az adatlapot, annak van takargatni valója, el akar rejteni valami olyat, amiből kiderülhet, alkalmatlan arra, hogy nevelje az állami gondozásban lévő gyermekeket.

A felmondási hullám nyomán munkaügyi perek sokasága indul a gyermekvédelemben. A Társaság a Szabadságjogokért segít azoknak, akik ezt igénylik, stratégiai célja az, hogy a munkaügyi peren keresztül maga a jogszabály kerüljön az Alkotmánybíróság elé úgy, hogy a bíró az alaptörvénybe ütköző jogszabály miatt kérjen állásfoglalást a testülettől.

A 66 gyermekjogi, gyermekvédelmi-gyermekjogi szervezetből és szakértőből álló országos hálózat, a Gyermekjogi Civil Koalíció tagjai pedig az „átvilágítás” jelenlegi formájának és tartalmának azonnali módosítását kérik. Erről szóló állásfoglalásukban azt írták: a jogszabálymódosítás alkalmazásakor súlyosan sérülnek a gyermekvédelmi szakemberek és a nevelőszülők, valamint közeli hozzátartozóik alapvető emberi jogai. Tagszervezeteik beszámolói szerint emiatt aggasztó mértékben megnőtt a gyermekvédelmi pályát elhagyó szakemberek, illetve nevelőszülők száma. Kitértek arra is, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat korábban ugyan azt közölte, a kifogástalan életvitel ellenőrzésen titkos információgyűjtést nem folytat és nem tesz fel szexuális szokásokra vonatkozó kérdéseket. A koalíciónak viszont tudomása van több olyan gyermekvédelmi dolgozóról és nevelőszülőről, ezek közül több középkorú, nyugdíj előtt álló nőről, akiknek a pszichológiai alkalmassági vizsgálatán a szakmai alkalmasság felmérésére alkalmatlan, megalázó és zavarba ejtő, a szexualitással kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuk. Például arra, mikor vesztette el a szüzességét, egyedülálló nőként hogyan él szexuális életet, illetve hetente hány alkalommal és milyen módszerekkel él szexuális életet. A koalíció elfogadhatatlannak tartja, hogy a gyermekvédelmi dolgozók és nevelőszülők magánszférájába ilyen mértékben indokolatlanul beavatkozzon az állam.