A Sencsou-19 űrhajót a Hosszú Menetelés-2F elnevezésű rakétával indították útnak helyi idő szerint szerdán a kora reggeli órákban, és várhatóan hat és fél óra múlva csatlakozik majd a Tiangong (Mennyei palota) űrállomáshoz.
A misszióvezető Caj Hszü-csö ezredes, aki a 2022-es Sencsou-14 küldetés keretében már járt az űrben, társai pedig Szong Ling-tung, a légierő egykori pilótája és Vang Hao-cö mérnök. Vang Hao-cö a harmadik kínai úrhajósnő, aki részt vesz ilyen küldetésben.
Kína már több évtized óta eurómilliárdokat fektet űrprogramjába. Az állomás megépítésére és saját űrexpedícióinak elindítására részben az sarkallta, hogy az Egyesült Államok nem fogadta be Kínát a Nemzetközi Űrállomás (ISS) programba.
A kínai űrprogram az 1960-as évekig nyúlik vissza, annak eredményeként egy személyzet nélküli repülésig jutottak el, 1970-ben. Ezt a programot később pénzügyi nehézségek miatt törölték, majd az 1990-es évek elejétől indították újra.
Az első verziójú kínai űrhajó a Szojuz űrhajók felépítését vette alapul, a Sencsou is a szovjet Szojuz típusokra emlékeztet. Nem véletlenül: a technológia átadásáról Kína és Oroszország 1995-ben írt alá megállapodást. Az első személyzet nélküli repülést 1999. november. 12-én hajtották végre.
Az ázsiai ország, amely 2003-ban küldte első űrhajósát az űrbe, azt tervezi, hogy 2030-ra embert küld a Holdra.
*
Kínai tajkonauták (űrhajósok) ritka betekintést adtak a Mennyei Palota (Tiangong) űrállomásának belsejébe és az ott folyó munkába a CCTV kínai televízióban. A futurism.com cikke szerint a Sencsou-18 legénysége csaknem hét perces videóban mutatja be az űrállomást, ami meglepően alapos annak fényében, hogy korábban a kínai űrprogramot mennyire a titkolózás jellemezte. Az űrhajósok bemutatták a laboratórium lakómodulját, és a benne kialakított konyhát, a fekvőhelyeket, amelyekből kilátás nyílik a Földre. Bepillantást kapunk az egyik laboratóriumként szolgáló modulba, ahol az „üvegházban” cseresznyeparadicsomot és kerti salátát termesztenek.
A Sencsou-18 űrhajósai április 24. óta, vagyis 185 napja tartózkodnak a Tiangong fedélzetén. A küldetés során végrehajtották a kínai űrkutatás történetének leghosszabb, 8,5 órán át tartó sétáját, amikor űrszemét elleni védőpajzsot szereltek az állomásra és megvizsgálták annak külsejét.
Az űrállomásra további bővítés vár. Tervezik a fő modul cseréjét, hogy a Tiangongot tovább lehessen bővíteni. Ezután elindítnak egy, a Hubble-hoz hasonló űrtávcsövet, amely az állomás pályájának közelében fog keringeni. Közben az ázsiai ország egy új, a SpaceX Dragonjához vagy a NASA Orionjához hasonló űrhajó kifejlesztésén is dolgozik, amely terveik szerint az űrállomás mellett a Holdhoz szállít majd asztronautákat.
