- Szijjártó Péter tovább akarja mélyíteni az együttműködést Belarusszal az EU-s szankciók által nem érintett területeken

„Magyarország háláját fejezi ki Belarusznak a Barátság kőolajvezetéken keresztül biztosított megbízható olajszállításért” - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter pénteken, Minszkben azt követően, hogy tárgyalásokat folytatott belarusz kolégájával, Makszim Rizsenkovval.

Szijjártó Péter az ország állami hírügynöksége szerint hangsúlyozta, hogy Belarusz jelentős szerepet játszik Magyarország energiabiztonságában. Egyben megjegyezte, hogy az energiaellátás nem ideológiai, hanem fizikai kérdés, mivel „politikai nyilatkozatokkal nem lehet egy lakást fűteni vagy gyárakat működtetni”. Kitért arra is, hogy jelenleg Belarusz biztosítja Magyarország számára a tranzitolajat, a magyar olaj 71 százaléka a Barátság vezetéken keresztül érkezik, és a minszki vezetés szavatolja ezen szállítások biztonságát. Egyben jelezte, hogy a vezeték továbbra is meghatározó szerepet fog játszani Magyarország olajellátásában, mert nincsen más alternatíva, mivel ekkora mennyiséget fizikailag lehetetlen lenne Horvátországon keresztül továbbítani. A külügyminiszter újságírói kérésre kommentálta azokat a közelmúltbeli híreket is, ami szerint Ukrajna leállítja az orosz gáz tranzitját saját területén keresztül. – Nem számít, hogy a jövőben Ukrajnán keresztül szállítanak-e orosz gázt. Néhány évvel ezelőtt Törökországgal, Bulgáriával és Szerbiával közösen megépítettük a Török Áramlat nevű vezetéket, Magyarországra ezen keresztül érkezik földgáz – magyarázta, megjegyezve, hogy idén már 6,2 milliárd köbméter érkezett, vagyis naponta 20 millió köbméter. 

Szijjártó Péter beszélt arról is, hogy Magyarország ésszerűtlennek tartja a szankciós politikát, és támogatja a korlátozások feloldását. Szerinte az európai gazdaság jobban szenved a szankcióktól, mint azok az országok, amelyekre azokat kivetették, ráadásul sokféle módon ki lehet azokat játszani, amit sokan meg is tesznek. – Mi, magyarok arra a következtetésre jutottunk, hogy ha a szankciók nem használnak, akkor nem érnek semmit, és nem érdemes bevezetni őket - fogalmazott a tárcavezető, kitérve arra is, hogy már csak az úgynevezett „gazdasági semlegesség” elve miatt sem szeretik a büntetőintézkedéseket. Úgy gondoljuk, hogy el kell távolítani az akadályokat, és biztosítani kell a világgazdaság szabad működését - fűzte hozzá. Egyben közölte, Belarusszal együttműködve igyekszik fejleszteni két ország a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatait ott, ahol a szankciók nem korlátozzák és ezt a jövőben is folytatni kívánják, mivel ez a magyar nép érdeke és nem akarnak róla lemondani. 

Rizsenkov pedig arról beszélt, nem kérnek lehetetlen döntéseket nyugati partnereiktől. Mint mondta, ma nehéz az együttműködés egy uniós tagállammal, Magyarországnak pedig meg kell felelnie saját nemzeti érdekeinek kielégítése mellett az uniós elvárásoknak is. Éppen ezért keresik az együttműködési lehetőségeket azokon a területeken, amelyeket nem érintenek a szankciók. 

Az Európai Unió több büntetőintézkedést is bevezetett a Lukasenka-rezsim ellen a 2020-ban elcsalt választások, az emberi jogok megsértése, valamint az Ukrajna elleni orosz agresszió támogatása miatt. Az EU több belarusz tisztviselővel és szervezettel szemben vezetett be szankciókat, beleértve utazási tilalmakat és vagyonbefagyasztásokat. Emellett korlátozták bizonyos áruk kereskedelmét, az unió exporttilalmat vezetett be a tűzfegyverekre és az űripari termékekre, valamint korlátozásokat alkalmaztak a belarusz központi bank tartalékainak kezelésére.