Noha idén júniusban döntöttünk arról, kik képviseljenek bennünket a helyi önkormányzatokban, az új testületek csak október 1-jétől álltak fel, és kezdték meg hivatalosan a működésüket. Részben ennek apropóján készített 1000 főt érintő felmérést a Népszava megbízásából a Publicus Intézet arról, mennyire elégedettek az emberekkel saját településükön, kerületükben az adott önkormányzat működésével, mit gondolnak a helyi intézményrendszerekről, az iparűzési adóelvonásról és annak újraosztásáról, illetve milyen forrásokat és szolgáltatásokat kellene megkapniuk vagy visszakapniuk az önkormányzatoknak annak érdekében, hogy minél jobb ellátást tudjanak biztosítani az ott élőknek.
Érdekesség, hogy most a megkérdezettek 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szavazott júniusban az önkormányzati választáson, ami azért meglepő, mert 58 százalékos volt a valós részvételi arány. Pulai András, a kutatást végző intézet vezetője ezt az ellentmondást lapunknak azzal indokolta: ismert jelenség, hogy a demokratikus elvárásoknak való megfelelési kényszer miatt utólag többen „emlékeznek úgy”, hogy részt vettek a voksoláson, mint amennyien valójában el is mentek szavazni. A kutatás eredményeként kapott adatbázis egyébként a magyarországi felnőtt népességre vonatkozóan nem, de életkor és iskolázottság szerint reprezentatív volt.
A felmérésben résztvevők közel kétharmada szerint a településén, illetve a kerületében az a polgármester nyert, akire ő maga is szavazott – ez az arány a községekben magasabb, 73 százalékos volt. Nagyjából ugyanennyien elégedettek, vagy inkább elégedettek az önkormányzatuk működésével. Azzal a kérdéssel kapcsolatban: mi szolgálja jobban egy település érdekeit, az, ha fontos döntések inkább helyben születnek az ottani igények figyelembevételével, vagy az, ha az állam minél több központi intézkedéssel szabályozza a települések működését, elsöprő többség, 86 százaléka az előbbire voksolt. Még a fideszesek 76 százaléka is sokallta a településekre nehezedő kormányzati kontrollt, míg az ellenzékiek 94, a Tisza-pártiak 96 százaléka tartozott ebbe a körbe.
Ezzel nagyjából összhangban az összes megkérdezett 63 százaléka – pártpreferencia szerint az ellenzékiek 85, a Tisza-pártiak 83 százaléka - szerint az oktatási intézmények nem működnek jobban, mióta nem az önkormányzatok tartják fenn őket, s ezzel az állítással a Fidesz-szimpatizánsok 38 százaléka is egyetértett. A válaszadók majdnem kétharmada (63 százaléka) szerint az oktatási intézményeket vissza kellene adni az önkormányzatok fenntartásába. Feltették azt a kérdést is, hogy vajon az államnak a jelenleginél több vagy kevesebb pénzt kellene a önkormányzatoknál hagyni? Erre a Tisza-pártiak 94 százaléka, míg a további ellenzéki pártok hívei kivétel nélkül az előbbi mellett „szavaztak”. Sőt, a párt nélküliek 80, míg a fideszesek 73 százaléka is úgy vélte, hogy az államnak a jelenleginél több pénzt kellene az önkormányzatoknál hagynia. Amikor arról a sorrendről kellett dönteniük, hogy mely feladatokra kellene több pénzt kapniuk a helyhatóságoknak, első helyen az egészségügyre (71 százalék), másodsorban az oktatásra, (45), harmadsorban szociális célokra, a szegények támogatására, valamint utak, közterek középületek fejlesztésére (19-19), majd a lakhatási szegénység megoldására, bérlakások építésére (18) a közlekedés fejlesztésre (6) költenének, és mindössze 2 százalék áldozna tömegsportra.
Újabb bénító sarccal sújtja az önkormányzatokat az Orbán-kormány, több település működése is veszélybe kerülhetEgymásnak ugrottak a fideszes parlamenti képviselők és a polgármesterek, hogy ki kezelje a területfejlesztési alap pénzeitA Publicus Intézet rákérdezett a szolidaritási adó kérdéskörében arra, igazságosnak tartják-e a válaszadók, hogy 2021 óta az állam a gazdagabb önkormányzatoktól pénzt von el azzal a céllal, hogy azt a kisebb és szegényebb településeknek juttassa? Erre nagyjából fele-fele arányban válaszoltak igennel és nemmel a kutatásban résztvevők, (44-40 százalék) míg 15 százalék nem felelt érdemben a kérdésre (Az egyes kérdésekre adott válaszoknál a tizedesek kerekítése miatt fordulhat elő, hogy nem mindig adja ki a százat). A fideszeseknél tíz válaszadóból hat inkább egyetértett az elvonással, még az ellenzékiek esetében nagyjából fordított az arány, ahogy a Tisza-pártiak 60 százaléka is igazságtannak tartja ezt a rendszert.
Azt a megkérdezettek túlnyomó többsége, 79 százaléka nem tartja helyesnek, hogy nem lehet tudni, milyen szabály alapján, és pontosan mely önkormányzatoknak adja oda az állam a gazdagabb településektől elvont pénzt, 2023-ban 237 milliárd forintot.
Végül pedig arra a kérdésre, szerintük mikor tudja hatékonyabban képviselni a település érdekeit a polgármester, 41 százalékuk úgy válaszolt: akkor, ha markánsan vagy legalább valamennyire a kormányoldalhoz kötődik. Ennek ellenkezőjét, vagyis az ellenzékhez kötődést ugyanakkor alig 6 százalék választotta. Tízből négy válaszadó (39 százalék) szerint ez nem számít, nem ez a döntő tényező, nagyjából minden hetedik ember pedig nem válaszolt a kérdésre.
