Az elmúlt napokban a spanyolországi áradások is megmutatták, mennyire nincsenek felkészülve az európai országok (sem) az ember által okozott vagy legalábbis felgyorsított klímaváltozás egyik következményére, az egyenetlenül hulló csapadékra. Mint az hazánkban is gyakran történik, a hosszabb száraz időszak után hirtelen lezúduló nagy mennyiségű esőre. Az ilyen fajta árvizek elvezetése, más módokon való kivédése új feladat, mivel az elmúlt évtizedekben, évszázadokban erre nem volt szükség, így nem alakult ki rá gyakorlat. Pedig tározók, gátak, a víznek ellenálló házak építése, emberek áttelepítése kifejezetten költséghatékony lenne, ha a hatásukat a pusztításokkal állítjuk szembe.
Európában 2100-ig a hőmérséklet emelkedés az 1,5; a 2; de akár a 3 Celsius fokot is elérheti. Ha az utóbbi eshetőség valósul meg, akkor az áradások visszafogására költött minden euró négy eurónyi kártól óvhat meg minket. Nature Climate Change folyóiratban megjelent tanulmányból az is kitűnik, hogy ha ezek a fejlesztések megvalósulnak, akkor az árvizek és következményeik három fokos emelkedés esetén is a mai szinten tarthatók. A tanulmány feltételezése szerint az EU-ban és az Egyesült Királyságban a folyók áradásai 7,6 milliárd euró kárt okoznak évente és 160 ezer ember életére vannak közvetlen hatással. Ha nem történnek megelőző intézkedések, a károk 44 milliárd euróra növekedhetnek az évszázad végéig, az érintett emberek száma pedig fél millió lehet. Az említett beruházások, intézkedések a károkat 8,1 milliárd eurós szinten tarthatnák. A gátak, tározók mintegy két százalékát vennék el a termőföldeknek, építésük évente 2,6 milliárdba kerülne.
Adott esetekben a víznek ellenálló épületek vagy az emberek elköltöztetése is minimalizálhatná a károkat. Arra is figyelni kellene, hogy az árvizeknek kitett területeken ne történjenek új építések. A károk növekedését egyrészt maga a klímaváltozás okozta csapadék egyenetlen elosztása magyarázza, de nőtt azoknak a területeknek a beépítettsége, urbanizációja is, amelyeket elönthetnek az árvizek.
A tanulmány szerzőinek végső konklúziója: a gátak, tározók valójában is csökkentenék a kockázatokat, a vízálló házak, áttelepítések csak a károk mértékét fognák vissza. A legjobb megoldás olyan területek kialakítása, ahol a víz szétterülhet, ezáltal csökkentve a vízszint csúcsokat. Meglátásuk szerint a hibrid módszer, az összes megfelelő védekezései mód együttes alkalmazása lehet a legcélravezetőbb.
A Meteorológiai Világszervezet 2021-es jelentése szerint az árvizek okozta katasztrófák 134 százalékkal nőttek 2000 óta, az előző két évtizeddel összehasonlítva. Az emelkedő globális hőmérséklet drámaian megváltoztatta a vízkörforgást, gyakoribbá és extrémebbé tette az szárazságokat és az áradásokat. Az ENSZ Környezeti Programja (UNEP) az egész világon törekszik a káros következmények csökkentésére, mert az áradások csökkentik a biodiverzitást, élőhelyeket tesznek tönkre, életeket vesznek el, megélhetéseket, infrastruktúrákat és más életlehetőségeket szüntetnek meg. Létrehozták a Flood and Drought Portalt (Árvíz és Szárazság Honlap) amelynek naprakész adatai segítik a vízügyi hatóságokat a döntéshozatalban Az UNEP készített egy elemzést az adaptáció költségeiről, kiderült a fejlődő országoknak ötször-tízszer nagyobb összegre van szükségük ehhez, mint amit jelenleg kapnak.
Síbiztosítás nyáron is?
Az utasbiztosítási szokásokat és azok tartalmát is átrendezhetik a spanyolországi természeti katasztrófához hasonló esetek, amelyek a szélsőséges időjárás miatt egyre gyakoribbak. A külföldre utazóknak hamarosan évszaktól függetlenül – kánikulában is – ajánlott lesz a síszezonra jellemző speciális mentést tartalmazó utasbiztosítást kötni – mondta Németh Péter, a CLB biztosítási alkusz cég értékesítési és kommunikációs igazgatója. A vészhelyzetbe került turisták életét természetesen akkor is megmentik külföldön, ha nincs biztosításuk, ám a milliókra rúgó speciális eljárás költségeit – helikopteres megközelítés, különleges mentőegységek és eszközök bevetése – mindenkin behajtják.
