- A MÁV működéséhez hasonló helyzet állhat elő a budapesti közszolgáltatásokban a Fővárosi Közgyűlés két legnagyobb frakciójának döntésképtelensége miatt

November közepére előállhat az az abszurd helyzet, hogy az eddigi gyakorlat szerint átlagosan havonta egyszer ülésező Fővárosi Közgyűlésnek kell dönteni a BKV buszok gumiabroncs beszerzéséről, az utcai lámpákba való izzókról, vagy éppen a csőtörések elhárításához szükséges vezetékek megrendeléséről. Havonta több tucat, a fentiekhez hasonló közbeszerzést kellene lebonyolítania a pártdelegáltakból álló testületnek.

A tagokat ugyanis jellemzően egy-egy önkormányzati ciklusra nevezik ki. A közvagyon hatékony és transzparens felhasználását így a pártok saját delegáltjaikon keresztül ellenőrizhetik. Ezért hívta egyeztetésre a frakciókat Karácsony Gergely főpolgármester még a Fővárosi Közgyűlés múlt heti ülése előtt, de sem a Tisza, sem a Fidesz nem fogadta el a meghívást.

„Az IG és FB tagok jelölése a politikai játszma részévé vált, a korábbi pozíciókért való tülekedés helyett, most azon megy a versenyfutás, hogy melyik párt mit nem szeretne csinálni és ki hová nem akar beleülni, ami vicces is lehetne, de nem az, lévén ezzel veszélyeztetik a cégek működését” - fakadt ki a közgyűlésben Karácsony Gergely, aki el tudja fogadni, ha egy párt nem politikai delegáltat akar egy ilyen pozícióban látni, javasolhatnak független szakértőket is. Ilyen előterjesztés azonban nem érkezett, ő pedig nem akart egy olyan listát benyújtani, ami borítékolhatóan elvérezne a „közgyűlés politikai mészárszékén”. Legkorábban három cég – Budapesti Közlekedési Központ (BKK), a BKV és a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) - igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak megbízatása ér véget november 15-én. December elsejével pedig a fővárosi távfűtést, a temetőket, köztisztaságot, zöldfelület gondozást ellátó társaságokat felügyelő Budapesti Közművek (BKM) Zrt., valamint a Fővárosi Vízművek és a Fővárosi Csatornázási Művek testületeinek mandátuma jár le. A BKV, a BKK és a BFVK igazgatósága jelenleg hét-hét taggal, a felügyelőbizottságok hat-hat taggal működnek. A két közlekedési cég FB tagjainak harmadát a szakszervezetek adják.

A főpolgármester javaslatot tett a BKK és a BKV társaságirányítási rendszerének megváltoztatására is, amely az eredeti, még Vitézy Dávid által kialakított rendhez való visszatérést jelentené, amit Tarlós István alakított át. A két cég a BKK fennhatósága alatt álló közös igazgatóság irányítása alatt működne a későbbiekben. Egyelőre erről sem döntöttek, Vitézy mindenesetre örült. A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője el tudja fogadni, hogy az igazgatóságok és a felügyelőbizottságok a Tisza felvetése szerint ne pártemberek másodállásai legyenek, de fontosnak tartotta, hogy megmaradjon a pártok delegálási joga, hiszen így biztosítható a rálátás a cégek működésére.

A közgyűlési vitában az egyébként nagyon aktív Fidesz ennek a napirendnek a tárgyalásához egyáltalán nem szólt hozzá. Nem meglepő, hiszen mi bizonyítaná jobban az ellenzék alkalmatlanságát, mintha az első hónapokban cégbírósági eljárás indulna a fővárosi közszolgáltatók ellen. Az FB-k nélkül ugyanis a törvényes működés nem biztosított.

A Tisza azzal magyarázta a távolmaradását az egyeztetésről, hogy ők vártak a nevekre. Új, transzparens cégvezetői pályázati, valamint IG és FB delegálási metódust akarnak kialakítani, amelynek kidolgozását a tulajdonosi bizottságra bíznák. Kiss Ambrus, a Főpolgármester Hivatal főigazgatója erre jelezte, hogy az általuk javasolt anonim pályázati forma közvagyonnal foglalkozó cégek esetében nem lehetséges. A Tisza ezt ugyan elfogadta, de a pártok általi jelölést továbbra sem tartják helyesnek, ezért előzetesen egyeztetni se kívánnak a főpolgármester által jelölt személyekről, a jelenlegi szisztémában pedig nem jelölnek. Ez pedig patthelyzetet teremt, hiszen a két legnagyobb frakció nélkül nem lesz meg a kinevezéshez szükséges többség.

„A BKV, a BKK és a BFVK esetében összesen 15 fő kiválasztásáról van szó, a három cég mindegyikében 4-4 fős FB működik, a BKV-BKK összevont igazgatósága 3 fős lenne” – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus.

„Azon lehet hosszan vitatkozni, hogy ki mennyi ideig szólalhasson fel, ki legyen a főpolgármester-helyettes, de a közszolgáltató cégek törvényes működésének biztosítása nem ebbe a körbe tartozik” – érvelt lapunknak Tüttő Kata korábbi városüzemeltetési főpolgármester-helyettes, aki most független képviselőként ül a közgyűlésben. A kialakult patthelyzetben két komoly veszélyt lát. Egyrészt az elhúzódó vita elbizonytalaníthatja a cégvezetőket és a munkavállalókat, másrészt az FB-k hiánya esetén cégbírósági eljárás indulhat, ami – bár ezt azért nem tartja elképzelhetőnek – a társaságok felszámolásához vezethet. Ennél komolyabb kockázat, hogy az igazgatóságok helyett a Fővárosi Közgyűlésnek kell dönteni a közbeszerzési eljárásokban, nekik kell új tendereket kiírni.

- Képzeljük el, amint a pártdelegáltak arról értekeznek, hogy milyen aszfaltot, izzót rendeljenek, mennyi cső kell a vízszolgáltatás fenntartásához, milyen alkatrészek szükségesek a metrók, villamosok karbantartásához. Tüttő Kata erősen kételkedik abban, hogy ha 15 névben sem sikerül megegyezni, akkor a szükséges gyorsasággal döntenének esetenként százmilliós tenderekről.