KSH;idősek;nyugdíjas;munkaviszony;NAV;munkavállalás;kényszer;GKI Gazdaságkutató Zrt.;

Ma még az átlagnyugdíj is kevés a tisztességes életszínvonalhoz, így aki teheti, nem áll meg, dolgozik, amíg bírja

- „A nyugdíj mellett dolgozók többsége kizárólag kényszerből vállal munkát”

Míg a pénzügyminiszter pozitív folyamatként számolt be a nyugdíj mellett munkát vállalók számának emelkedéséről, a szakemberek szerint aki 65 év felett dolgozik, az leginkább kényszerből teszi ezt.

- A nyugdíj mellett dolgozók többsége kizárólag kényszerből vállal munkát - így látja a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója az idősek foglalkoztatási helyzetét. Molnár Lászlót azután kerestük, hogy a Nemzeti Adó és Vámhivataltól (NAV) választ kaptunk arra a kérdésünkre, hány nyugdíjas dolgozik az országban.

A NAV adatai alapján idén - az első nyolc havi „kifizetői bevallások” alapján -

havonta mintegy 150 ezer, nyugdíjkorhatár fölötti öregségi nyugdíjasnak volt munkaviszonyból származó bérjövedelme, 

ennek havi átlagos összege pedig 542 ezer forint volt (Nem írták, de ez vélhetően bruttó összeg). Ez az adat nem tartalmazza azokat, akik éltek a Nők40 kedvezménnyel, de még nem érték el az öregségi nyugdíjkorhatárt – közölte a NAV. Korábban, az Országgyűlés népjóléti bizottságának októberi ülésén is foglalkoztak a témával, ott Varga Mihály pénzügyminiszter pozitív jelenségként számolt be arról, hogy „248 ezer olyan honfitársunk van, aki ilyen foglalkoztatásban részt vesz. Ebben nincsenek benne az egyéni vállalkozó nyugdíjas honfitársaink, akik száma - fejből mondom - olyan 300 ezer körül van. Tehát a kettő együtt nagyon jelentős létszám, akik nyugdíj mellett munkát vállalnak”.

A NAV és Varga Mihály száma között jelentős a különbség, de a Központ Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból egyértelműen látszik: évről évre emelkedik a 65 év felett munkát vállalók aránya. A KSH szerint 2023-ban

  • 123 ezer, 65-74 éves, gazdaságilag aktív ember (munkát végző, vállalkozást vezető, egyéb gazdasági szereplő) volt az országban,

  • addig öt évvel korábban, 2018-ban 58 ezer,

  • 2013-ban 34 ezer, 

  •   2010-ben pedig csupán 31 ezer volt az adat.

Molnár László szerint ez nem véletlen, a nyugdíj csak papíron inflációkövető, az idősek életszínvonala folyamatosan leszakad, egyre több idős ember él szegénységben, 20 százalékuk ellátása a szegénységi küszöb alatt van. Meggyőződése, ha a nyugdíj megfelelő életszínvonalat biztosítana, sokkal kevesebben dolgoznának ma 65 éves kor fölött.

- Gondoljunk csak bele – mondta -, hogy aki egész életében fizikai munkát végzett, annak az egészsége károsodott. A fizikai mellett lelki fájdalmat is okoz, ha nyugdíjasként a pult mögött kell állnia, vagy más, nehéz munkát végeznie. Azt hihetjük, hogy egy vállalkozónál más a helyzet, pedig valójában többségük csak azért dolgozik, hogy megtartsa korábbi életszínvonalát.

„Legyünk őszinték, még az átlagnyugdíjból sem lehet jól megélni, aki pedig egyedül marad, annak a rezsi-gyógyszer-élelmiszer kifizetése után nem marad pénze, nyomorog. Akik ketten vannak, azoknak talán egy kicsit könnyebb a helyzetük” 

– mondta, de nekik is spórolásból áll az életük. A nyugdíj mellett kényszerből dolgozók közül szerinte csak egy kivétel van, a Nők40-nel nyugdíjba vonulók csoportja. Sokan 58-60 évesen kihasználják a kedvezményes lehetőséget, de visszamennek dolgozni. Nem ritka az sem, hogy a munkáltató kifejezetten kéri is erre a nőket, hiszen a foglalkoztató is jól jár velük, mert így nem kell utánuk tb-járulékot fizetni. Molnár László megjegyezte:

eddig körülbelül 150 ezer nő ment korhatár előtt, Nők40-nel nyugdíjba, jelenleg 80 ezren vannak, akik még nem töltötték be a 65. életévüket.

Hasonlóan vélekedik a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) elnöke is. Juhász László úgy fogalmazott: hivatalos felméréseik ugyan nincsenek, de a szervezetek beszámolója alapján egyértelműen látszik, hogy a nyugdíjasok két okból dolgoznak. Az egyik csoportba azok tartoznak, akik éppen csak betöltötték a korhatárt, még lendületben vannak, kötődnek a munkájukhoz, a munkahelyükhöz, és viszonylag jó az egészségi állapotuk is. Ellátásuk összege kevesebb ugyan, mint a bérük volt, de vonzó számukra, hogy munkával szinte megduplázhatják korábbi keresetüket. Ők vannak kevesebben. Nagyobb arányban dolgoznak azok, akiket a kényszerűség visz erre.

Körülbelül 120 ezerre teszi azoknak a számát, akik már régóta nyugdíjasok, akár 70. életévüket is betöltötték, és ellátásuk elértéktelenedése miatt kell dolgozniuk. 

Általában nem nehéz fizikai munkát vállalnak, hanem takarítanak, biztonsági- és éjjeli őrnek mennek. Van egy harmadik csoport, akik alkalmi munkával egészítik ki az időskori ellátásukat, de ők nem szerepelnek a statisztikában. Idénymunkában, építkezéseken vállalnak feladatokat, vagy kisgyerekekre vigyáznak.

Október közepén jelent meg a KSH 2023-as évre vonatkozó Helyzetkép - A háztartások életszínvonala című elemzése. Ebből kiderül, hogy leginkább azokban a háztartástípusokban nőtt a szegénység, ahol 65 éves vagy annál idősebb személy élt. Az egyedül élő 65 év felettiek egyharmada élt szegénységben, de csaknem 30 százalékos volt a szegénységi arány azokban a háztartásokban is, ahol a két felnőtt közül csak az egyik 65 éves vagy idősebb.

A Belügyminisztérium és a szakszervezetek közti egyeztetésen az sem derült ki, hogyan befolyásolja majd a béreket az új teljesítményértékelési rendszer.