árvíz;KSH;kiskereskedelem;kiskereskedelmi forgalom;Nemzetgazdasági Minisztérium;

Árvízi védekezés a budapesti Fővám téren szeptember 20-án

- Visszaesett a kiskereskedelmi forgalom szeptemberben, a KSH és Nagy Márton tárcája ezt az árvízzel is magyarázza

A Nemzetgazdasági Minisztérium nem lát változást a fogyasztói viselkedésben.

2024 szeptemberében a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,7 százalékkal nőtt, az előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal csökkent – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A jelentés szerint az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,7 százalékkal nőtt, az üzemanyag-kiskereskedelemben 5,0 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A KSH beszámolt arról is, hogy a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene

az előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal mérséklődött, amire hatással volt az árvízhelyzet is.

Az előző év azonos időszakához képest szeptemberben az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,7 százalékkal növekedett a naptárhatástól megtisztítva, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,3 százalékkal csökkent.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 5,7 százalékkal emelkedett.

Az eladások volumene a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 11, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 6,7, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 3,9, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 1,0 százalékkal nőtt, a használtcikk-üzletekben 0,2, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 1,7 százalékkal csökkent.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,3 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 11 százalékkal bővült.

A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek eladásai 0,7 százalékkal nőttek.

A KSH adatai szerint szeptemberben az országos kiskereskedelem forgalma

folyó áron 1568 milliárd forintot ért el.

Az országos kiskereskedelmi forgalom

  • 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben,

  • 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben,

  • 15 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

2024. január-szeptemberben az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelem forgalmának volumene 2,7 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,3, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,6 százalékkal nőtt a volumen.

A Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében az áll, „az éves alapú növekedés lassulása, illetve a kiskereskedelmi forgalom előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal történő mérséklődése egyértelműen átmeneti jelenség, amelyet nagyrészt az árvíz, illetve annak kereskedelemre gyakorolt hatása okozott”. A tárca közölte, azonos folyamatok játszódtak le a hasonlóan súlyos, 2013-as árvíz idején is. Akkor a kiskereskedelmi forgalom éves változása az árvíz hónapjában 0,9 százalékkal esett vissza, majd azt követően már erős növekedést mutatott.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a fogyasztói viselkedés szeptemberben sem változott meg, a belső konjunktúra helyreállt. Az online pénztárgépek adatai októberben ismét hasonlóan erős forgalmat mutatnak, mint augusztusban, így az árvíz okozta átmeneti mérséklődést követően a kiskereskedelmi forgalom bővülési üteme visszaállhat a korábbi hónapok kedvező szintjére” – írta a Nemzetgazdasági Minisztrérium. Többek között megjegyezte azt is, hogy az áruk és szolgáltatások fogyasztása a magyar gazdasági növekedés legfontosabb támasza marad. „Az év első kilenc hónapjában a kiskereskedelmi forgalom összesen 2,7 százalékkal bővült, az év hátralevő részében pedig további gyorsulás várható, ezzel a fogyasztás egyértelműen felfelé húzza a teljes gazdasági teljesítményt. Ez már idén is érezhető a gazdaságban, de jövőre még erőteljesebben fejti ki hatásait. A belső konjunktúra helyreállása mellett azonban a külső kereslet továbbra is kihívásokkal áll szemben, különösképpen a német gazdaság válsága miatt” – áll a közleményben.

Történelmi mélypontja közelébe, mínusz 13 pontra zuhan a K&H Bank – tíz éve létező - nagyvállalati indexe a harmadik negyedévben, ami csak az orosz-ukrán háború kitörésekor volt rosszabb, akkor mínusz 15 ponton állt a mutató, még Covid-válság idején is „csak” mínusz 10 pontra esett.