- Gyógyító 300 milliárd – Kóka János volt egészségügyi miniszter szerint vállalatok is finanszírozhatnák a magánorvoslást

Az egykori politikus, ma már a magánegészségügy negyedik legnagyobb bevételű szolgáltatójának tulajdonosa az úgynevezett Nagy Magánpraxis Nap egyik kerekasztal beszélgetésén ismertette egészségügyi finanszírozási reformjavaslatát.

Szerinte miután az egészségügyi közkasszából évente hiányzik a GDP 3-5 százalékának megfelelő összeg, nem jelentene megoldást, ha az állam ebből a forráshiányos büdzséből vásárolna – szektorsemleges finanszírozás címén – a magánellátóktól gyógyító szolgáltatásokat. Ő inkább forrásbővítést javasolna. Szerinte az állam a munkáltatóktól nyerhetne többletpénzt kiegészítő magánbiztosítással. Kóka János szerint ezt adómentesen fizethetnék a vállalatok a munkatársaiknak, akik a szolgáltatásokat magánegészségügyben vehetnék igénybe. A dolgozók továbbra is fizetnék az egészségügyi járulékokat, de miután a kiegészítő biztosításuk ellenében magánintézményben is ellátáshoz juthatnának, kevesebb teher hárulna az állami rendszerre.

Akár úgy is, hogy a beteg a gyorsabb ellátásért kiegészítő hozzájárulást fizet – vélte Rékassy Balázs orvos-egészségügyi közgazdász. Hozzátette: a gazdasági minisztérium egy vezető tisztségviselője a minap neki arról beszélt, hogy amíg az államadósság finanszírozására évente a GDP 4,5 százalékát, azaz legalább annyit kell költeni, mint amennyi az egészségügy forráshiánya, addig ez utóbbira nem lesz több pénz. A mostani keretből viszont nem lehet minőségi szolgáltatásokat nyújtani. Így azok járnak rosszul, akik a magánellátást nem tudják megfizetni, viszont az államiból is kiszorulnak a várólisták miatt.

– Keveset költünk az egészségügyre és azt is rossz szerkezetben – fogalmazott Kóka János. A meglévő három jövedelemtulajdonos közül az állam nem tud, vagy nem akar többet költeni az egészségügyre. A második, a családok kifogytak a lehetőségeikből, a vállalkozásokkal viszont meg lehetne állapodni, hogy milyen adókedvezményért cserébe, milyen nagyságú kiegészítő biztosítási fedezetet tudnak vállalni. Kóka János úgy becsülte, hogy az általa javasolt kiegészítő biztosítással 300 milliárd forintnyi friss forrás érkezhetne az egészségügybe. Hozzátette: milyen furcsa, hogy az irodatakarítás leírható a költségekből, az egészségügyi szolgáltatás viszont nem.

Második lépésként az ellátórendszer átalakítását sem lehet megúszni – közölte az exminiszter. „Több mint 100 kórház van Magyarországon, ennek a felét be kell zárni. A politikának végre be kell vállalnia ezt balhét!” – mondta. Szerinte az embereknek el kellene magyarázni, hogy ne ott várják el, hogy megmentsék az életet az infarktusa után, ahol évente legfeljebb negyven ilyen beteget látnak az orvosok, hanem ott, ahol legalább tizenötezret, mert csak így lesz esélyük a túlélésre. Szerinte az ellátórendszer mellett a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) is átalakításra szorul, melynek első lépésként azonnal kapnia kellene 15 milliárd forintot a működésére. A NEAK ugyanis most a költségvetése két százalékát fordíthatja működésre, így nem futja se ellenőrzésre, se arra, hogy a szakmai feladatait ellássa, lényegében egy kifizetőhely.

Harmadik lépése, ami szerinte fontosabb, mint az első két pontja, egy tisztességes prevenciós program lenne.

Hozzátette: persze nem azonnal, hanem évtizedek múlva. Ugyanis amíg rossz minőségű ételeket eszünk, iszunk, stresszelünk, rosszul alszunk, addig nyilván betegebbek is leszünk, aminek a társadalmi költségeit ennek a rossz ellátórendszernek kell állnia.

– Azt értem, hogy a pénzügyminiszter nem akar a gazdaság más területeitől az egészségügyre átcsoportosítani, és az egészségügyi kormányzat nem vállalja konfliktust kórházak bezárásával. Azt viszont nem, hogy miért nem lehet átfogó prevenciós programot csinálni – mondta.