„Budapest általános fejlettsége a kormány és a magyar adófizetőknek köszönhetően az unió tagországainak és nagyvárosainak átlagához képest 157 százalékon áll. Ha a főváros szeretné, akkor képes lenne arra, hogy új közlekedési múzeumot, vagy új természettudományi múzeumot építsen. A magyar adófizetőknek viszont az az érdeke, hogy a kulturális szolgáltatások az ország számos pontján elérhetőek legyenek – válaszolta Lázár János építési miniszter az Országgyűlés hétfői plenáris ülésén Kanász-Nagy Máté LMP-s képviselő napirend előtti kérdésére.
Az ellenzéki képviselő a Fővárosi Közgyűlés október végi – az országos jelentőségű múzeumok vidékre költöztetését ellenző - határozata alapján kérdezte a közlekedési múzeummal kapcsolatos terveiről a kormányt. A kabinet nevében válaszoló Lázár János egyértelműsítette: „a kormány nem tervezi és nem fog új közlekedési múzeumot építeni Budapesten. A fővárosi önkormányzat, amely az ország leggazdagabb önkormányzata és a budapesti adófizetők, akik Magyarország leggazdagabb adófizetői ellenben megtehetik, hogy úgy, mint a múltban vagy más országok városai a jelenben, megépítik a múzeumot a saját örömükre és a nemzet gyarapítására”. (Lázár János korábban 150 milliárd értékű debreceni múzeum-építési költséggel számolt.)
Lázár rosszallóan hozzátette, hogy Vitézy Dávid 12 milliárdot égetett el a közlekedési múzeum koncepciójára, amiből vidéken egy kisebb múzeum is építhető lett volna. Lázár hangsúlyozta, hogy a Trianon utáni ország peremvidékének a fejlesztését tűzték ki célul az autóipar segítségével.
Lázár nem sokkal később ismét Kanász-Nagy Máté kérdésére válaszolva arról is beszélt, hogy az unió, a kormány és a fővárosi önkormányzat előnyös alkuja alapján a kötött pályás fejlesztésekre szánt források 30 százalékát a HÉV-ekre költenék. 2030-ig megújítják a szentendrei, a csepeli, a ráckevei HÉV-vonalak pályáit, megállóit és új járműveket is vesznek ezekre a vonalakra. A gödöllői és a csömöri vonalak esetében pedig 2028-29-ig hozzákezdenek a munkához. A fejlesztési program összköltségét 400 milliárd forintra tette. Azt is elmondta, hogy 2025-ben kezdődnek a munkák és a járműtendert is akkor fogják újra meghirdetni. Feltéve – tette hozzá a tárcavezető –, hogy a kormány megkapja az ehhez ígért uniós forrásokat.
Húsz új kínai mozdonyt akar beszerezni a MÁV számára Lázár János tárcájaAz Építési és Közlekedési Miniszter kijelentései több szempontból is meghökkentőek. Csupán kettőt emelnénk ki ezek közül: a Népszava is számos alkalommal adott hírt arról, hogy a sorozatos kormányzati elvonások és megszorító intézkedések nyomán a fővárosi önkormányzatnak a város üzemeltetése is egyre nagyobb kihívás, több tízmilliárdos beruházást képtelen saját forrásból megvalósítani, az utolsó két jelentősebb projekthez – az M3-as metróvonal felújítás és járműbeszerzéséhez, valamint a Lánchíd felújításához – is hitelt kellett felvennie. A fővárosi lakosok pedig aligha képesek összedobni néhány tízmilliárdot egy kiállítóhely megépítésére. Másrészt az előző közlekedési múzeum lebontásáról, majd Kőbányára költöztetéséről az Orbán-kormány döntött és a kabinet biztosította a koncepció kidolgozásához, az építészeti tervek megrendeléséhez szükséges forrásokat.
A HÉV-vonalak Lázár János által felvázolt gyorsított ütemű korszerűsítésére és járműbeszerzésére tett ígéretek is nagyon merésznek tűnnek. Az Orbán-kormány legutóbbi közlekedési stratégiájában 2035-ig egyetlen fillért sem szerepel a naponta 100 ezer embernél is többet szállító HÉV-vonalak fejlesztésére. A HÉV-járatritkítása miatt kitört botrány közepette Hegyi Zsolt, a MÁV új vezérigazgatója elismerte, hogy járműhiány van. Lázár ugyan a fővárosi bérletalku részeként elérte, hogy az állami HÉV-járműbeszerzés helyet cseréljen fővárosi önkormányzat közlekedési projektjeivel. Így a CAF villamosokat az akkori egyezség szerint a helyreállítási alapból (RRF) finanszíroznák, a 2027-es közlekedésfejlesztési operatív program helyett. Utóbbi ugyanis hosszabb ideig, 2029-ig használható fel, így lenne idő a HÉV-jármű tenderre. Csakhogy Hegyi Zsolt elismerte, hogy a kormány addig sem jutott el, hogy véglegesítse az IKOP listát, márpedig egy ilyen volumenű járműbeszerzés alsó hangon 3-4 év. Új HÉV-járművek beszerzése alaphangon elvinne több mint 300 milliárd forintot, márpedig pálya, a biztosító és áramellátó rendszerek felújítását már 2016-ban a HÉV-üzem államnak való átadásakor legkevesebb 200 milliárdra becsülték.
