Fidesz;elemzés;Somogyi Zoltán;interjú;Magyar Péter;

2010 óta az idei az első év, amikor a kormány – Trump győzelméig – nem tudott politikai ügyeket kezdeményezni – mondja a politikai elemző

- „A Fidesz próbálja lehúzni Magyar Pétert a mocsárba”

A Tisza Párt elnökének sokkal több támogatója van annál, hogy Orbán Viktor magabiztosan azt gondolhassa, mindenképpen ő nyeri meg a tekintélyek közötti küzdelmet – állítja Somogyi Zoltán politikai elemző, szociológus.

– Azóta, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke kirobbantotta a „magyar Watergate-ügyet”, nem győzzük kapkodni a fejünket. Van itt minden: lehallgatás, zsarolás, feljelentés, titokban rögzített és a mesterséges intelligencia által manipulált felvételek. Képesek vagyunk szétszálazni, hogy ebből mennyi a megalapozott állítás, és mennyi a feltételezés?

– Az a lényeges, hogy mi az, amit mi, választók elfogadunk hitelesnek. Elhisszük-e, hogy Magyar Pétert a környezete lehallgatta? Elhisszük, hiszen Magyar Péternél, úgy tűnik, belefér egymás lehallgatása. Elhisszük-e, hogy Magyar Péter lekicsinylő stílusban beszél akár a sajátjairól is? Hihetőnek tűnik. Elhisszük-e, hogy a Fidesz minden eszközzel le akarja járatni Magyar Pétert? Naná, az elmúlt hónapokban mást se láttunk. A valódi kérdés az, hogy a mostani helyzet milyen lehetőségeket rejt a Fidesz számára, és milyen veszélyek leselkednek Magyar Péterre. A Tisza Párt elnöke eddig folyamatosan napirenden tudta tartani azokat a témákat, amelyek az egekbe repítették: drágulás, infláció, rossz kórházi körülmények, rossz oktatás, rossz minőségű közszolgáltatások. Amíg ezeket tudta vinni napról napra, hónapról hónapra, addig semmilyen módon nem fogtak rajta a támadások, inkább csak felerősítették a felé irányuló figyelmet. Most viszont az történik, hogy arról kell magyarázkodnia, milyen a viszonya a volt barátnőjével, milyen esetleges hazugságokat tartalmaznak a nyilvánosságra hozott hangfelvételek és hasonlók. Ha hosszabb távon is így marad, akkor ez a Fidesz számára óriási siker lesz. Akkor megtalálták azt a fegyvert, amellyel el tudják téríteni Magyar Pétert attól, hogy arról beszéljen, amivel tovább erősödhet a Fidesszel szemben és amivel kormányzásra esélyes szereplővé válhat.

– Orbán Viktor és a Fidesz számára nem jelent semmiféle kockázatot a Magyar Péter ellen indított újabb hadjárat?

– A kormány számára az jelenti a veszélyt, amilyen helyzetben a magyar gazdaság van. A különböző választásokat a Fidesz arra alapozva nyerte meg, hogy konjunktúra volt a gazdaságban. Túl is fűtötték a gazdaságot. Az infláció egyik oka az volt, hogy a 2022-es parlamenti választás előtt ezermilliárdos nagyságrendben osztogatták a pénzt. Ma nincs miből osztogatni. A Fidesz egyetlen dolgot tehet: lehallgatott mondataira alapozva megpróbálja ellehetetleníteni, lehúzni Magyar Pétert a mocsárba. Az ilyen típusú rezsimeknek nem az a fontos, hogy a saját igazságuk nyerjen egy másik igazsággal szemben, hanem az, hogy a másik igazságát levigyék olyan mélyre, ahol már nem tekinthető igazságnak. Senkinek ne legyen igazsága, és akkor a kormányon lévő tekintély megnyerheti a csatát a kihívóval, a másik tekintéllyel szemben. Orbán Viktor gondja az, hogy a vele szemben álló tekintélynek már nem egymillió, hanem kétmillió szavazója van. Magyar Péternek sokkal több támogatója van annál, hogy Orbán magabiztosan azt gondolhassa, mindenképpen ő nyeri meg a tekintélyek közötti küzdelmet.

– Ha bebizonyosodna, hogy Magyar Péterrel szemben kormányzati megrendelésre titkosszolgálatokat vetettek be, ráadásul még a mesterséges intelligencia sötét oldalát is felhasználták ellene, akkor talán nem túlzás azt állítani, hogy szintet lépett a lejárató kampány. Új korszak kezdődhet a magyar politikában?

– Szerintem nem. Megjegyzem: sok országban ennél kisebb ügyek is hatalmas botrányt kavartak volna, Magyarországon azonban az emberek máshogyan viszonyulnak a politikához, hozzászoktak az ilyesmihez. Nem értek egyet azzal, hogy szintet lépett a lejáratás. Elég csak felidézni az UD Zrt. ügyét, ami 2008-ban kezdődött, és egyik legfőbb elszenvedője Dávid Ibolya, az MDF elnöke volt, aki abban az időben már nem tartozott a Fidesz szövetségesei közé. Dávid Ibolya akkori tanácsadójaként mondhatom, hogy nincs új a nap alatt. Volt egy magán-titkosszolgálat, ahonnan kikerültek felvételek arról is, hogy a cég több mint száz közszereplőről rögzített adatokat, hamis bizonyítékokat gyártott stb. Az az ember, aki ennek a cégnek egyik alapítója és vezetője volt – a sajtó kiderítette róla, hogy a III/III-asként dolgozott a pártállamban – ma a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak nevezett kormányzati propaganda- és lejárató intézmény főkutatója. Hozhatok példát a közelmúltból is: ott van a Pegasus kémszoftver ügye. Miért gondolnám ezek után, hogy új korszak kezdődik a politikában?

– Ha Magyar Péter tanácsadója lenne, mit javasolna neki?

– Először is azt, hogy ne mindig mindenről ő nyilatkozzon. Elkelne mellé egy-két ember. Nehezen működik, hogy valaki egyszerre politikai vezető, problémákra fókuszáló politikus és az a „negatív figura”, aki felvállalja a konfliktusokat. Ahogyan mondtam, maradnia kellene azon a vágányon, amelyen elindult, neki csak a gazdaságról és a közállapotokról lenne szabad beszélnie. Ha mindenre ő akar válaszolni, akkor abba bele fog bonyolódni.

– Elképzelhető, hogy az egyre harsányabb csatazaj miatt ellenzéki szavazók nagy számban fognak elfordulni a politikától?

– A Fidesz részéről ez a cél. És, persze, azt is el tudom képzelni, hogy egy békés, nyugodt, harmadik politikai erő képződik valamikor, akár a közeljövőben. Ennek egyelőre semmi jelét nem látom, de történt már ilyen. A rendszerváltás utáni években, miközben a két nagy párt, az MDF és az SZDSZ között a sárdobálás folyt, a teljesen megvert akkori MSZP politikusai elkezdtek higgadt hangon, szakmai érvekkel kommunikálni. Aztán 1994-ben a szocialista párt abszolút többséget szerzett a parlamentben.

– Maradt terepe a tényszerű, szakmai politizálásnak?

– A „szakmai politizálás” attól izgalmas, hogy valamilyen módon mindig a választók mindennapos problémáival foglalkozik. Tisztán szakmai politizálás nem létezik, de olyan van, hogy egy párt megpróbálja elmondani, mit tervez az inflációval, a vasúttal, az egészségüggyel. Vitézy Dávid példája azt mutatja, ha valaki szakpolitikusként jelenik meg és hitelesen képviseli az álláspontját, akkor odafigyelnek rá a választók. Magyar Péter jó ideig azt üzente a szavazóknak, hogy érzékeli a problémákat, ért hozzá, meg fogja oldani azokat. Most ez a pozíciója látszik meginogni.

– A „harmadik erő” pillanatnyilag csak fikció.

– Mondok mást: itt vannak az osztrák és az amerikai választások, amelyek eredményét Orbánék – bár Ausztriában a Szabadságpárt végül a győzelme ellenére nem kerül kormányra – nagyon hosszú idő után külpolitikai sikerként ünnepelhették. Ennek lehet olyan értelmezése természetesen, hogy Orbán Viktor milyen jól választott partnereket. Ha azonban a mintázatokat keressük, akkor azt is érdemes megvizsgálni, mi a közös ezekben a választásokban. Egyrészt az, hogy ellenzéki helyzetből jött a siker – tehát a választók a hivatalban lévő kormánnyal szemben voltak elégedetlenek –, másrészt pedig az, hogy mindkét választáson fontos téma volt a rossz állapotban lévő gazdaság. Ezzel újra csak azt akarom ismételni, hogy minden egyes nap, amikor Magyar Péter nem a gazdaság, így nem az emberek problémáival foglalkozik, elvesztegetett idő. (Az interjú elkészülte után Magyar Péter bejelentette, hogy országjárásra indul, ezúttal a gyermekvédelmi intézményeket látogatja meg – a szerk.)

– Ön is úgy gondolja, hogy a korrupció ügyét el kell engedni?

– Egyáltalán nem. Elemzők közül is sokan mondogatják, hogy a korrupció nem érdekli az embereket. Igaz, mindaddig kevésbé törődnek vele, amíg azt érzik, hogy a korrupt módon működtetett gazdaság mellett nekik is jobb kicsit az életük. De abban a pillanatban, amikor azt látják, hogy nekik már nem is jobb, a korrupció viszont ugyanúgy burjánzik, duplázódik a harag. Az Orbán család gazdagodása, a Hatvanpusztán felépült birodalom sokáig nem volt fontos a választóknak. Hatvanpuszta mára mégis negatív szimbólummá vált.

– A magyar társadalom nem jelentéktelen rétege erős vonzalmat érez az összeesküvés-elméletek iránt. A mai zavaros helyzetben virágzásnak indulhatnak a konteók?

– Konteók mindig is voltak, a baj az, hogy csökken a tényellenőrzési lehetőségünk. Ha elénk kerül egy videó, ami teljesen életszerű, fogalmunk se lehet arról, hogy valójában mit látunk. Az emberek valószínűleg keresni fogják azokat a megbízható forrásokat, ahonnan tájékozódhatnak: visszatalálnak majd a hagyományos sajtóhoz. Az újságírás visszaszerezheti azt a tekintélyes szerepet, amit a közösségi média térhódítása miatt részben elveszített.

– Miközben a kormányhoz bekötött kutatók a Fidesz fölényét mérik, más intézetek sorra hozzák ki azokat a felméréseket, amelyek szerint a Tisza Párt már átvette a vezetést. Pánik van a Fideszben?

– Abban a rendszerben, amit Orbánék kiépítettek, a Fidesz egymaga testesíti meg a nemzetet. Ebben a gondolkodásban nem állhat elő olyan szituáció, hogy egy másik párt népszerűbb legyen. A kormányzat két dolgot tett: az általa finanszírozott intézetekkel kimondatta, hogy még mindig a Fidesz támogatottsága messze a legnagyobb, másrészt felerősítette azt a propagandát, amellyel a többi közvélemény-kutatót próbálta hitelteleníteni. Olyan szempontból nyilván pánik van a Fideszben, hogy 2010 óta az idei év volt az első, amikor a kormányzat – egészen Trump győzelméig – nem tudott politikai ügyeket kezdeményezni. Ez volt az első év, amikor a magyar politikában nem a Fidesz diktálta a tempót, szinte mindig csak futott az események után.

Névjegy

Somogyi Zoltán 1973-ban született Budapesten. A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett, az ELTE Szociológiai Intézet összehasonlító-történetszociológus szakirányán diplomázott, később az Egyesült Államokban szerzett Think Tank MBA felsőfokú képesítést. A Pécsi Tudományegyetem képzési keretében kommunikációtudományi doktori tanulmányokat folytatott, ott doktori abszolutóriumot szerzett. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem filozófia mesterszakának végzős hallgatója. 2001-ben Szabados Krisztiánnal megalapította a Political Capitalt. Egyebek között a Szabad Piac Alapítvány és az Újpest 1885 Szurkolói Klub alapítója, képzett harcművész.

Az Alkotmánybíróság szerint minden rendben van a szuverenitásvédelmi törvénnyel, az nem alkotmányellenes. A civil szervezet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul.