Az önkiszolgáló kasszák szűk egy évtizede mind szervesebb részei a hazai kereskedelemnek is. A terjedésüknek aligha szabható gát, mégsem csak pozitív attitűdök kötődnek hozzájuk. Hogy mennyire, azt talán jól jellemzi, hogy a közelmúltban Budapesten, a Lövölde téren az egyik meghatározó hazai diszkontlánc üzletében a felújítások után újonnan kihelyezett automaták ellen tiltakozást indítottak az idősebb vásárlók. Bár jellemző vélemény szakmai körökben, hogy alkalmazásuk révén fokozódik a vásárlói élmény, s elégedettség, ám azért a technológia nem minden területen hozott pozitív eredményeket, olyannyira, hogy nemzetközi szakmai anyagok lapján a bolti lopások terén például kifejezett problémákat generál.
A nyár végén számolt be a The Telegraph arról, hogy kutatások szerint minden nyolcadik felnőtt, a megkérdezettek 13 százaléka azt vallotta: csalt már önkiszolgáló gépnél, mert olcsóbb árucikket blokkolt, mint amit valójában vásárolt. Így pedig megkárosította az üzletet.
Ennek során a „banántrükknek” elkeresztelt módszert használták, azaz olcsóbb termék vonalkódját húzták le a gépnél, s nem annak az árucikknek, amelyet végül hazavittek.
Ez azonban csak egy terület, amely mostanában felvetődik árnyoldalként szakmai körökben, illetve kutatásokban. A BBC témába vágó cikke rámutat, hogy a személyzet nélküli kasszáknak forradalmasítaniuk kellett volna a vásárlást. Ezen a területen persze volt fejlődés, ám azért a kép sokkal árnyaltabb, semmint, hogy ez egyszerűen kijelenthető legyen. Ahogy rámutatnak - ez itthon is számos helyen gyakran tapasztalható -, az üzletekben az emberek sokszor sorban állnak az önkiszolgáló kasszák előtt, eközben a hagyományos társaik üzemen kívül, akár letakarva árválkodnak, alig néhány méterrel távolabb. A vásárlók próbálnak türelmesek maradni miközben egy magányos bolti dolgozó a jelentkező problémákat, nehézségeket igyekszik elhárítani. Ez pedig olykor csak a frusztrációt fokozza mindkét oldalon. Ez pedig aligha az a helyzet, amit a kereskedelmi cégek vízióikban reméltek. Egy 1000 vásárló részvételével készült 2021-es amerikai felmérésben – írja szintén a BBC - a fogyasztók 60 százaléka mégis azt mondta, hogy szívesebben használja ezt a megoldást, mint a személyzettel ellátott pénztárgépeket.
Ez a hozzáállás azonban egyáltalán nem minden esetben és nem is minden régióban van így, sőt, ettől bizony merőben eltérő hozzáállást is tapasztalni, akár itthon is. Dobi István, a GoodsMarket és a PlusMarket láncokat működtető Dél-100 Kft. egyik tulajdonosa a Népszavának a kérdéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy itthon, vidéken még most is igen fontos a vásárlás során a személyes kapcsolat a személyzettel. Ezt kifejezetten meghatározó tényezőként tartják számon a vevők – mutatott rá a cég kutatása. Ennek oka, hogy az emberek ezt tekintik a folyamat befejező fázisának. A cég felméréséből pedig az világosan kiderült, hogy a hazai nagyvárosok kereskedelmi üzleteiben is gomba mód szaporodó önkiszolgáló kasszák egyszerűen nem bizonyultak vonzónak üzletláncaik célcsoportja számára. Nem tartanak rá igényt, így egyelőre nem is kezdtek ilyen típusú beruházásba a cégnél. Dobi István ugyanakkor kifejezte, hogy a technológia előretörésének nem lehet ellenállni, s ők sem akarnak. Előbb-utóbb a nagyobb alapterületű üzleteikben maguk is elindulnak ebbe az irányba, ám ennek időpontját még nem látta. Megjegyezte, ez az említett tapasztalás abból is fakadhat, hogy a társaság kisebb, a környék lakosaihoz közelebb lévő üzletekkel van jelen a piacon, amelyhez olykor érzelmileg is kötődnek a vásárlók.
A szektor egészét tekintve az önkiszolgáló kasszák terjedése ezzel együtt is megállíthatatlannak tetszik.
Az ágazat folyamatait, jellemzően a veszteségek mögött meghúzódó kérdéseket is vizsgáló, független globális szervezet, az ECR Retail Loss témában készült egyik legfrissebb, a Covid utáni időszakot is bemutató nemzetközi kutatása szerint ezek a rendszerek immáron általános részeivé váltak a piacnak. A felmérésükben résztvevők számai szerint ugyanis fix önkiszolgáló egységeket az élelmiszeripari válaszadók 96 százaléka használ, míg nem élelmiszeripari szegmensben ez az arány 77 százalék. (A gyűjtésükben a világ 10 legnagyobb kereskedője közül 8 és a világ 20 legnagyobb kiskereskedője közül 14 vett részt. Ráadásul a visszajelzések Európából, Észak-Amerikából, Ázsiából és Ausztráliából is érkeztek.) Elgondolkodtató az az eredmény, hogy a válaszadók becslése szerint ezek a rendszerek az összes ismeretlen bolti veszteség 23 százalékáért, míg a rosszindulatú, azaz felismert lopások csaknem feléért (48 százalék) tehetők felelőssé. A felmérésbe bevontak kétharmada úgy vélte, hogy ezek a pénztárgépekkel kapcsolatos veszteségek érdemi problémát jelentenek az üzletükben.
Az ECR Retail egy igencsak mellbevágó becslést is tesz. Ha a forgalom 50 százaléka ilyen típusú rendszeren megy keresztül, akkor a kiskereskedő – egyéb hiányai mellett - az árbevétel 0,5 százalékára rúgó veszteséget lényegében automatikusan kénytelen lesz elkönyvelni. Márpedig ez milliárdos forgalmú üzletek esetében igen tekintélyes összeget jelent. A témában született nemzetközi publikációk szakértői rendre meg is jegyzik, hogy a történet sokkal szebben indult, hiszen a kereskedelmi láncok korábban ezt tekintették az ágazat következő mérföldkövének. Mindez hozzájárul például a költségek - a munkaerőköltségek – csökkentéséhez. A tapasztalat azonban az, hogy az említett problémák mellett, arra is tekintettel kell lenni: számos embernek segítségre van szüksége a működtetésükhöz, ami frusztrációt okoz számukra, s ez egyáltalán nem növeli az vásárlói elégedettséget. Ez pedig aligha az az eredmény, amit évekkel ezelőtt, a technológia fejlődésének kezdetén elképzeltek az ágazat szereplői.
Jönnek az egyre újabb megoldások
A jelenleg működő rendszerek közül egyébként a fix automaták a legelterjedtebbek, a technológia fejlődése és az említettek ellenére pedig valóban megállíthatatlannak tetszik a terjedésük. Így a kiskereskedők már manapság is számtalan alternatívát, új megoldást kínálnak vásárlóiknak. Immár jól ismert a piacon az úgynevezett scan & go (ahol a fogyasztónak adnak egy eszközt a megvásárolni kívánt termékek beolvasásához), a mobil rendszerek (ahol a fogyasztó a saját kézi eszközét, végső esetben akár mobiltelefonját használja a beolvasáshoz és bizonyos esetekben a fizetéshez). Ám már ismert az intelligens bevásárlókocsis megoldás is, amelyek például képesek automatikusan felismerni a beléjük helyezett árucikkeket. Immár a teljes üzletben működő önkiszolgáló kasszákra is van példa, ahol a vásárló, miután regisztrált és „beszkennelte magát” az üzletbe, felveheti a termékeket és távozhat anélkül, hogy további blokkolásra vagy a fizetési ponton történő interakcióra lenne szükség. Ezek persze jellemzően kísérleti jelleggel üzemelnek, azt azonban félreérthetetlenül jelzik, hogy a vásárlóknak itthon is, akár már a közeli jövőben, az eddigiektől jóval eltérőbb, és más hozzáállást igénylő kasszamegoldásokat is meg kell majd szokniuk.
Sokáig fizethetünk még hagyományosan is
Az úgynevezett önkiszolgáló kasszák szerte a világon egyre népszerűbbek, alapvetően a kényelem, a gyorsaság, a személyes eladói segítség miatt választja ezt a fizetési módot a vásárlók ma már közel fele – írta lapunk megkeresésére a Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). Ahol önkiszolgáló kassza található, ott a hagyományos fizetést is választhatják az emberek, olyan gyakorlat, hogy a vevőket kizárólag online fizetésre kötelezték volna, nem ismert.
A szervezet részéről úgy fogalmaztak, arról nincs információjuk, hogy kifejezetten az online fizetési lehetőség miatt növekedett volna a lopások száma. Egyre több vásárló nyitott az új technológiák alkalmazása iránt, ezért a vevői igények figyelembevételével várható, hogy a nagyobb alapterületű kereskedelmi egységekben újabb online kasszák állnak majd a vásárlók rendelkezésére figyelembe véve a hagyományos fizetési módot választók elvárásait is. Így bizonyosan sokáig fizethetünk még a hagyományos kasszáknál is. A szervezet hozzátette, hogy a nemzetközi statisztikák alapján a következő három évben, éves szinten 25-30 százalékkal emelkedik majd az online kasszák száma.
