Ukrajna kedden először lőtt ki nagy hatótótávolságú amerikai ATACMS rakétákat orosz területre – közölte a moszkvai védelmi minisztérium. E szerint az ukránok a 300 kilométerre repülő ATACMS-okkal egy Brjanszki területen lévő katonai létesítményt, a 67. orosz tüzérségi és rakétaparancsnokság állásait vették célba. Első információk szerint a kilőtt hat rakéta közül az oroszok ötöt lelőttek, az egyik törmeléke eltalálta a létesítményt, de Alekszander Bogomaz brjanszki kormányzó szerint sem emberéletben, sem a katonai létesítményben nem okozott kárt. Később Ukrajna csak annyit közölt, hogy csapást mértek egy orosz fegyverraktárra Oroszország határától körülbelül 130 kilométerre fekvő Karacsev városánál. A katonai létesítményben a The Kyiv Independent szerint KAB típusú lézerirányítású bombákat, Észak-Korea által küldött muníciót, légvédelmi rakétákat és rakétavetőket tároltak.
Később egy ukrán forrás az RBC-Ukraine portálnak elismerte, hogy amerikai ATACMS-okkal hajtották végre a támadást.
A moszkvai védelmi minisztérium – írja a Reuters – az orosz-ukrán háború pontosan ezredik napján, „jelentős eszkalációnak” minősítette a történteket. Az izraeli 12-es csatorna szerint orosz részről megszólalt Dmitrij Medvegyev volt elnök és miniszterelnök, az orosz nemzetbiztonsági tanács jelenlegi vezetője is, aki szerint Oroszország ezután ukrán vagy NATO-infrastruktúrára mérhet csapást bárhol a világon.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a maga részéről azt mondta, az ATACMS rakétákkal végrehajtott támadás annak a jele, hogy a Nyugat eszkalálni akarja az orosz-ukrán háborút. – Amerikai részvétel nélkül ezeket a rakétákat nem lehet használni – idézte a TASZSZ hírügynökség a tárcavezetőt, aki a G20 Rio de Janeiróban tartott csúcstalálkozóján beszélt erről. – Mindent megteszünk, hogy elkerüljük az atomháborút. Meg vagyunk győződve arról, hogy a nukleáris fegyverek elrettentésre valók, így közelítjük meg a mostani helyzetet is– állt meg a politikus a nukleáris fenyegetés előtt.
Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke vasárnap hagyta jóvá, hogy Ukrajna ATACMS rakétákat vessen be oroszországi célpontok ellen. Ezt Moszkva olyan eszkalációként jellemezte, amely a Kreml szerint Washington közvetlen háborús féllé válna, és azonnali megtorlást vonna maga után. Az amerikai lépésre válaszul Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden jóváhagyta az orosz nukleáris doktrína megújítását, amely szerint Oroszország megfontolhatja atomfegyverek bevetését, ha atomtámadás vagy egy atomhatalom által támogatott, ő vagy Belarusz területi integritását és a szuverenitását sértő hagyományos támadás érné egy nem atomhatalmi státuszban lévő ország részéről. Ez nyilvánvalóan Ukrajnára és az Egyesült Államokra tett célzás az új orosz nukleáris doktrínában, amelynek mostanáig hatályban lévő 2020-as változata még úgy szólt, hogy Oroszország atomfegyvereket vethet be, ha olyan atomtámadás vagy hagyományos támadás éri, amely létében fenyegeti az orosz államot. A lényeg az hogy a Kreml lejjebb vitte azt a szintet, amely felett hagyományos támadásra atomtámadással válaszol – hívta fel a figyelmet a Reuters kérdésére Alexander Graef, a Hamburgi Egyetem biztonságpolitikai intézetének (IFSH) a kutatója.
Joe Biden engedélyezte, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú amerikai rakétákkal mérjen csapást célpontokra OroszországbanBár az ATACMS rakétákra sokhelyütt nagy hatótávolságúként hivatkoznak, valójában nem azok, típustól függően szuperszonikus sebességgel, ballisztikus útvonalon 128-300 kilométerre repülnek el, 175-590 kilogrammos robbanófejet lehet rájuk szerelni. Nehéz elfogni őket, mert kilövés után tudnak módosítani a pályájukon, 10-50 méteres pontossággal csapódnak a célba. Egy kilövés körülbelül 800 ezer dollárba kerül – derül ki a UA War Infographics Telegram-csatorna áprilisi grafikájából.
Katonai szakértők szerint egyébként az amerikai rakéták segíthetnek Ukrajnának megvédeni azokat a oroszországi Kurszki területen lévő területet, amelyet augusztus óta elfoglalt, de nem valószínű, hogy megváltoztatják a 33 hónapja tartó háború menetét. Ukrajnában a háborúnak több ezer halálos áldozata mellett hatmillió menekültje van, az országlakók száma az egynegyedével csökkent azóta, hogy a Kreml vezetője, Vlagyimir Putyin elrendelte a szárazföldi, tengeri és légi inváziót, amely Európa legnagyobb katonai konfliktusát indította el a második világháború óta.
