kormány;GDP;Orbán Viktor;gazdasági növekedés;GDP-növekedés;gazdasági semlegesség ;

- Az Orbán-kormány egyik brüsszeli anyaga szerint mégsem hoz 6 százalékos növekedést a gazdasági semlegesség

3-6 százalékos növekedés helyett a 0-3 százalékos növekedési sávban maradhat a magyar gazdaság. 

Az Orbán-kormány az egyik Európai Bizottság elküldött anyagában elismeri, nem vár 6 százalékos növekedést a gazdasági semlegességtől – írja a 444.

A kabinet többször nekilendült már, hogy a gyengülő gazdasági adatokat valamiféle reform útján javítsa. Orbán Viktor október elején a Kossuth Rádióban arról beszélt: miután Magyarország egyik blokkba sem akar beszorulni, most a gazdasági semlegesség politikáját építi. A miniszterelnök korábban azt állította, hogy ez a következő évben 3 és 6 százalék közötti gazdasági növekedést eredményezhet. 

A lap szerint a jövő évi költségvetéssel párhuzamosan készült egy másik anyag is „Magyarország középtávú költségvetési-strukturális terve 2024” címen. Mint írják, az Európai Bizottságnak október utolsó napjaiban elküldött dokumentumban ugyan nem szerepel szó szerint a gazdasági semlegesség kifejezés, gyakorlatilag elismeri benne az Orbán-kormány, hogy nem vár akkora GDP-növekedést, mint amekkoráról a miniszterelnök beszél. 

A vonatkozó táblázat szerint ugyanis nemhogy elérné a magyar gazdaság rövid időn belül az Orbán által említett 3-6 százalékos növekedési sáv felső határát, hanem sokkal inkább néhány év alatt visszaesik a miniszterelnök által kevésnek mondott 0-3 százalékos sávba. 

Az előrejelzések szerint a GDP a jövő évi 3,4 százalék után 2026-ban 4,1 százalékkal nőhet, 2027-ben és 2028-ban pedig még egyaránt 4,3 százalékos bővülést remélnek. Innentől kezdve viszont már lassabb, 3,2 százalékos növekedéssel számolnak, 2030-ban pedig már csak 2,7 százalékot jeleznek előre. A lap megjegyzi, Orbán Viktor álma egyébként a szakértők szerint is túlzó. Erről lapunknak korábban Berend T. Iván gazdaságtörténész, egyetemi tanár is beszélt.

Fél év alatt ijesztően megnőtt azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek nem sok jóra számítanak a következő hónapokban. A bérköltség alakulása, a gyenge kereslet és a gazdaságpolitika is a kockázati tényező lett.