Európai Unió;Oroszország;Brüsszel;Szijjártó Péter;orosz szankciók;

Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a szankciók hatástalanok

- Brüsszeli források szerint még a napokban új Oroszország elleni szankciós csomag terve érkezhet a tagállamokhoz

Új büntetőintézkedések az orosz árnyékflotta ellen. 

Brüsszeli források szerint még a napokban új, Oroszország elleni szankciós csomag terve érkezhet a tagállamokhoz, amiről a magyar soros elnökségnek kellene az egyhangú döntést tető alá hozni.

Az Európai Bizottság hamarosan - egy tagállami forrásunk szerint már pénteken -, a tagállamokat tömörítő Tanács elé terjesztene egy javaslatot az Oroszország elleni tizenötödik szankciós csomagról. Magyarország sokszor kikelt a szankciók ellen, több esetben vétózott is, most viszont, mint soros elnök, a közös álláspont és kompromisszum megtalálása a feladata.

Bár eddig végül mind a tizennégy csomagot megszavazta Magyarország is, retorikában visszatérően kritizálja a kormány a korlátozó intézkedéseket. Legutóbb csütörtökön egy kereskedelempolitikával kapcsolatos brüsszeli sajtótájékoztatón érvelt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter - ezúttal mint az EU Tanács soros elnöke - a szankciók hatástalanságáról. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság kereskedelemért felelős alelnöke a magyar álláspontot ismertető Szijjártóra reagálva úgy fogalmazott, a most tervezett csomag többek között olyan hajókat tenne a szankciós listára,

amelyek a G7 országok által megállapított olaj ársapkát kijátszó „árnyék flotta” részei. 

A szabály alapján tilos nyugati hajókkal vagy cégekkel egy bizonyos ár fölött orosz olajat szállítani, bármelyik ország is legyen az áru végcélja. Az árnyékflottát ezen szabályok kijátszására hozta létre Oroszország, vagyis a most készülő csomag éppen a szankciók betartatását és eredményességét segítené.

Lapunk úgy értesült egy bizottsági forrástól,

hogy várakozásaik szerint még a magyar elnökség alatt el fogja fogadni a most javasolt szankciós csomagot a Tanács, a magyar kormány retorikájától függetlenül. 

A tankerhajók mellett várhatóan újabb olyan orosz cégek is a tiltólistára kerülhetnek, amelyek közvetlenül segítik az orosz háborús erőfeszítéseket. Az Uniós cégeknek és magánszemélyeknek tilos lenne együttműködni a listára került cégekkel és hajókkal, az EU területén lévő érdekeltségeiket pedig befagyasztanák. A mostani javaslatba azonban nem fognak bekerülni nagyobb vitát kiváltó vagy ellentmondásosabb elemek, a keményebb diókat jövőre, a lengyel elnökség idejére tervezi a Bizottság a Tanács elé vinni.

Az oroszok árnyékflottája mintegy hatszáz, főleg elöregedett és rossz állapotban lévő tankerből áll. Az elmúlt időszakban többször is megtörtént, hogy olaj szivárgott valamelyik hajóból, de az átláthatatlan tulajdonosi hátterű, sokszor biztosítás nélkül működő hajókon nem lehet behajtani a költségeket. Így végső soron a tengerparti államok fizetnek a környezeti károkért a szennyezők helyett. Ezért azon túl, hogy a szállítmányok a Kreml háborús költségvetését finanszírozzák, komoly környezeti kockázatot is hordoznak. A bizottsági forrás szerint az eddigi tapasztalatok alapján 

a nyugati államok által szankcionált hajók nem tudják működésüket a korábbiak szerint folytatni, ezért is fontos, hogy az eddig mindössze 27 hajót tartalmazó uniós tiltólista tovább bővüljön. 

Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértő szerint Moszkva a kilövés előtt forródróton értesítette Washingtont a robbanótöltetek nélküli bevetésről.