A fejlődő országok 2035-ig évente legalább 1300 milliárd dollár összegű támogatást kapjanak a fejlett országoktól az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérésre és a szélsőséges időjárás hatásainak kezelésére – erről egyeztek meg a vasárnap hajnalban véget ért COP29 ENSZ-klímakonferencia résztvevői. Elismerték, hogy a szegényebb nemzetek aránytalanul nagy terhet viselnek az éghajlatváltozás miatt, miközben a legkevésbé járulnak hozzá a klímaválsághoz. Az összegből azonban csak 300 milliárd dollár érkezik a fejlett világból származó támogatásként és alacsony kamatozású kölcsönökként. A fennmaradó részt az elképzelések szerint magánbefektetők adnák, és olyan pénzforrásokból fedeznék, amelyek még nem is léteznek; például a fosszilis tüzelőanyagokra és a törzsutasokra kivetett esetleges illetékekből, amiről még nincs megállapodás.
A megszavazott támogatás ugyan nagyobb, mint a jelenlegi százmilliárd dollár, de jelentősen alacsonyabb a szakértők szerint szükséges összegnél. A klímaváltozás hatásainak leginkább kitett államok nem elégedettek a hozzájárulások mértékével. A fejlődő világ számos országa, köztük India, Bolívia, Kuba és Nigéria dühösen és csalódottan reagált a megállapodásra.
Mohamed Adow, a Power Shift Africa agytröszt igazgatója a The Guardiannek azt mondta: – A csúcstalálkozó katasztrófa volt a fejlődő világ számára. Az emberek és a bolygó elárulása volt a gazdag országok részéről, amelyek hiába tettek ígéretet arra, hogy a jövőben majd hozzáférhetővé tesznek bizonyos forrásokat, miközben a segítségre most lenne szükség, a kiszolgáltatott országokban életek és megélhetések vesznek el".
A világ legszegényebb és legsebezhetőbb országai azért küzdöttek Bakuban, hogy a pénz nagyobb része közvetlenül a fejlett országoktól származzon. Azt akarták elérni, hogy a rendelkezésre álló finanszírozásból több jusson a leginkább rászorulóknak, ahelyett, hogy megosztanák a feltörekvő gazdaságokkal, például Indiával.
COP29 Azerbajdzsánban: akasztják a klímahóhért, a világ egyik legszennyezőbb országában kellene megállapodni az éghajlati krízis megfékezésérőlA fejlett országok ragaszkodtak hozzá, hogy saját költségvetési korlátaik miatt nem tudnak többet adni. (A megállapodás alapján Kína önkéntes alapon és önkéntes mértékben járul hozzá a finanszírozáshoz.) A tét pedig egyre nagyobb a számukra, ugyanis Donald Trump megválasztott amerikai elnök prioritásai között nem szerepel a klímaváltozás elleni küzdelem. Így a világ egyik leggazdagabb országa talán ki sem veszi majd a részét a fejlődő világ megsegítéséből. Egyes hírek szerint Trump kivonná a megállapodásból az USÁ-t, és valószínűleg ellenséges lesz a fejlődő világ klímafinanszírozásával.
A tárgyalásokon azonban nem sikerült előrelépni ahhoz a tavaly elfogadott megállapodáshoz képest, amely a nemzeteket a fosszilis tüzelőanyagokról való „leszokásra” szólította fel. A nagyobb támogatásért cserébe a fejlett országok, köztük az Egyesült Királyság és az Európai Unió erősebb kötelezettségvállalást akartak az országoktól a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csökkentésére. Az erről szóló döntést a 2025-ös klímacsúcsra halasztották. Az olaj- és gázexportra támaszkodó országok erőteljesen harcoltak a tárgyalásokon a további előrelépés megakadályozása érdekében.
Orbán Viktor: Nem áldozhatjuk fel az iparunkat a klímavédelemért, továbbra is használjuk a földgázt, az olajat és az atomenergiát