Romániában egyelőre csak ocsúdnak a sokkból, amelyet az jelent, hogy a 2024-es elnökválasztás vasárnap tartott első fordulójában hatalmas megdöbbenésre a szélsőjobboldali, oroszpárti nézeteiről ismert jelölt, a függetlenként induló Călin Georgescu nyert 2 120 401 vokssal, a szavazatok 22,94 százalékával. A december 8-i második fordulóba ő és a második helyre befutó Elena Lasconi jutott, aki a nemzeti liberális USR jelöltjeként 1 772 500 voksot (19,18%) kapott, maga mögé utasítva a Marcel Ciolacu miniszterelnököt (1 769 760 voks, 19,15%), az exit pollok éllovasát, aki le is mondott a kormányzó szociáldemokraták (PSD) éléről. A negyedik George Simion (1 281 325 voks, 13,86%), a szélsőjobboldali AUR vezetője lett, az ötödik helyet Nicolae Ciucă, a nemzeti liberális PNL elnöke szerezte meg (811 952 voks, 8,79%), hatodikként Mircea Geoană volt NATO-főtitkárhelyettes végzett, (583 898 voks, 6,32%), a hetedik helyre pedig az RMDSZ jelöltje Kelemen Hunor futott be (416 353 voks, 4,5%).
Több elemző is azt gyanítja, hogy Călin Georgescu győzelmében benne volt az oroszok vagy a titkosszolgálatok keze – ami a titkosszolgálatokat illeti, a kevésbé hízelgő lehetőség, hogy egyszerűen átaludták az egészet –, a felmérésekben ugyanis sokáig nem látszott, hogy a EU- és NATO-tag Romániában egy markánsan ultranacionalista, oroszpárti politikus szinte a semmiből megszerezheti az ország legnagyobb politikai hatalmát jelentő tisztséget. Călin Georgescu október közepén az Inscop közvélemény-kutatónál még alig mérhető, 0,4 százalékos népszerűséget tudhatott magáénak, novemberben is csak 5,4 százalékon állt.
Arra már a HotNews hívja fel a figyelmet, hogy másik közvélemény-kutató, az AtlasIntel vezetője, Andrei Roman négy pontban foglalta össze, mi lehetett az oka Călin Georgescu láthatatlanságának:
sikerült mobilizálnia azokat a „rejtőzködő szavazókat, akik valószínűleg meg se mozdultak volna csak úgy az elnökválasztás kedvéért, ha nem találkoznak a kampányával a TikTokon és máshol a közösségi médiában,
sok bizonytalan választó, aki az utolsó pillanatban döntötte el, hogy kire adja a voksát, rá szavazott, az exit pollok amúgy sem a TikTokon készülnek,
nem mellesleg ő kaphatta annak a szintén ultranacionalista Diana Șoșoăcának a szavazatait, akit az alkotmánybíróság eltiltott az indulástól az elnökválasztáson,
a hagyományos parlamenti pártokat pedig egyszerűen megunták a saját választóik, Marcel Ciolacu népszerűségét például keményen megtépázhatta az úgynevezett Nordis-botrány, egy több millió eurót eltüntető működő ingatlanfejlesztő cég csődje, amelyik miatt a PSD egyik ismert politikusának, Laura Vicolnak a pártból is ki kellett lépnie.
A közvélemény-kutatók teljes leégése közepette az AtlasIntel vezetője azért szólalhatott meg némi joggal, mert legalább azt sikerrel jelezte előre, hogy Elena Lasconi bejut az elnökválasztás második fordulójába, de azt maga Andrei Roman is elismerte, hogy Călin Georgescu előretörésének vannak még homályos mozzanatai. Maga az AtlasIntel két nappal az elnökválasztás első fordulója előtt 8,1 százalékot adott Călin Georgescunak, az USR megbízásából dolgozó közvélemény-kutató, a Verifield pedig 10,6 százalékon mérte aznap.
Călin Georgescu előretörésére egyébként jellemző, hogy a függetlenként induló elnökjelölt ugyanannyi, vagyis hat erdélyi megyében – Arad, Beszterce-Naszód, Szeben, Fehér, Máramaros és Hunyad – tudott győzni, mint Kelemen Hunor. Intő jel az is, hogy négy olyan megyében – Maros, Szilágy, Kovászna és Bihar –, ahol Kelemen Hunor lett az első, Călin Georgescu a második helyen végzett.
Călin Georgescu 62 éves agronómus, a fenntartható fejlődés szakértője, ebbéli minőségében 17 éven át dolgozott az ENSZ-nek, különleges jelentéstevő is volt. 2002-ban volt a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) miniszterelnöknek jelölte, és úgy nézett ki, hogy tiszteletbeli pártelnök lehet, azonban az AUR köreiben is keményen kivágta a biztosítékot azokkal a nyilatkozataival, amelyekben
nemzeti hősként méltatta az egykor erőszakos fellépéséről ismert ultranacionalista, antiszemita és hungarofób szervezet, a Vasgárda vezetőjét, Corneliu Zelea Codreanut, illetve a diktátor Ion Antonescut,
megkockáztatta, hogy az EU és a NATO nem képes garantálni Románia biztonságát, az orosz-ukrán háborúban pedig jelentős szerepet játszik az, amit ő amerikai provokációnak tart,
nemzeti szégyennek nevezte az Deveselu mellett létesített amerikai NATO-támaszpontot,
úgy vélte, Romániának „az orosz bölcsességre” kell hagyatkoznia a diplomáciában és a stratégiai gondolkodásban.
Ezek között a kijelentések között üde színfolt az az egy hónappal ezelőtti interjú, amelyben azt fejtegette, a Fantának és a Pepsi-Colának is 38 összetevője van, köztük nanochipekkel, amelyek úgy hatolnak be az emberi testbe, mintha egy laptop lenne.
Itt az újabb fordulat, a liberális Elena Lasconi jut a román elnökválasztás második fordulójába az oroszpárti Vasgárda-szimpatizáns Călin Georgescu mellett