A kormány nyárig két részletben mintegy 104,5 milliárd forintnyi tartozást rendezett az év során fölhalmozott mintegy 200 milliárdból. Az első részletet, körülbelül 63,4 milliárd forintot május végéig kapták meg a kórházak, további 41,1 milliárdot júliusban. Ám ezután is látszott, hogy szükség lesz egy harmadik, nagyobb konszolidációs összegre. Havonta ugyanis 14-15 milliárddal nőttek a kórházak kifizetetlen számlái. (Ez a növekmény 2023-ban még csak havonta átlagosan 3,7 milliárd volt.)
A harmadik adósságrendezést még októberben az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) konferenciáján ígérte Takács Péter államtitkár, aki akkor azt mondta: ezúttal nemcsak a szokásos tűzoltásra számíthat az ágazat, hanem augusztustól visszamenőleg havi 12,5 milliárdos pluszforráshoz is juthat. Az összeg novembertől automatikusan be is épül a havi finanszírozásba – ígérte. A politikus szerint ezt az teszi lehetővé, hogy az egészségügyi államtitkárság csaknem egy tucat kórház betegellátási költségeinek módszeres összegyűjtésével meg tudta győzni a Pénzügyminisztériumot, hogy szükség van többletforrásra.
Az osztályvezető főorvos szerint más a baj a várólistákkal, mint amiről az Orbán-kormány beszélEz az ígéret Magyar Kórházszövetség minapi rendezvényére már „szelídült.”
Itt már csak 42,7 milliárdos konszolidációs összeget említett idén a politikus, és ebből lett a keddi közlönyben 39,4 milliárd.
Ágazati források szerint elképzelhető, hogy az államtitkár által előre jelzett összeg és a kihirdetett között azért van különbség, mert voltak olyan intézmények, amelyek ahhoz, hogy bért tudjanak fizetni már kaptak pluszforrást.
Október végén a NEAK adatai szerint 117 milliárd volt az intézmények adóssága. Ennek rendezésére kaptak 39,4 milliárdot.
Lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az újabb konszolidációs fordulóra reagálva azt mondta: a cégek tűkön ülve várták a bejelentést. Annál is inkább, mert szeptember óta gyakorlatilag egy vasat sem fizettek nekik a kórházak, leginkább azért, mert azok az intézmények is, amelyeknek volt valamennyi forrásuk, inkább az adósságrendezésre várva gyűjtötték a számlákat. Most viszont a kórházak sem lehetnek boldogok, mert ebből a minimális, a fennálló lejárt tartozásállomány mintegy harmadára rúgó összegből szinte lehetetlen úgy adni, hogy a beszállítók mindegyikének könnyítsenek a helyzetén. A beszállítók és szervezeteik azt remélik, hogy a Pénzügyminisztérium év végéig még talál a költségvetésben 50-60 milliárd forintot, amit egy következő adósságrendezésre tud fordítani – tette hozzá.
