Szeptember végén folytatódott Boldog István korrupciós ügye a Fővárosi Törvényszéken, ahol újabb tanúkat hallgattak meg. A tárgyalási nap végén a bíró ismertette, hogy Boldog István telefonjának lehallgatását a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat végezte, és a 2019 júliusa és októbere közötti időszakban „adminisztrációs hiba miatt nem került sor a hanganyagok archiválására”, így az ebben az időszakban történt lehallgatásról, telefonbeszélgetésekről csak leiratok állnak rendelkezésére – írja a Telex.
A portál megkereste a Központi Nyomozó Főügyészséget, hogy megtudja, pontosan mit jelent az az adminisztrációs hiba, ami miatt nem archiválták ennek a három hónapos időszaknak a felvételeit; a nem archivált időszakból rendelkezésre álló leiratok szó szerinti leiratai-e az összes telefonbeszélgetésnek, vagy csak tartalmi összefoglalók; illetve mennyire gyakori az ilyen hiba. Az ügyészség első válaszában azt írta, folyamatban lévő ügyben részletes választ nem adhat, de hozzátette:
„megjegyzendő azonban, hogy az ügy érdemét érintő bizonyítást az – egyébként igen ritkán előforduló – adminisztratív hiba nem érinti, a telefonbeszélgetésekről készült leiratok okirati bizonyítékként kerülnek értékelésre.”
A portál ezután a folyamatban lévő ügytől függetlenül, általánosságban kérdezett rá, hogy általában a telefonlehallgatások hanganyagának leirata szó szerinti vagy tartalmi összefoglaló jellegű-e, illetve hogy minden esetben igaz-e az, hogy a telefonbeszélgetésekről készült leiratokat okirati bizonyítékként értékelik. Az ügyészség válaszában azt írta:
„A lehallgatásról készült leiratok tartalmával kapcsolatos kérdésére általános jellegű válasz nem adható, azt mindig az egyedi ügy sajátosságai határozzák meg. Tájékoztatásul annyi közölhető, hogy a bírói engedélyben megjelölt bűncselekmény és cél határozza meg, hogy a lehallgatónak, mint hivatalos személynek milyen közlésről kell leiratot készíteni, ezt jelenti a célhoz kötöttség elve. A leirat közokiratnak minősül, annak tartalma közhitelesnek tekintendő. Ismételten utalnék a korábbi válaszomra, miszerint az adott ügyben bizonyítékvesztés nem történt. A bizonyítékokat – egyedileg és összességében is – a bíróság ítéletében értékeli.”
A Telex felidézi, Varga István, Boldog védője már a tárgyalás elején, 2022 végén kérte a lehallgatási anyagok kirekesztését a bizonyítékok közül, szerinte aktív országgyűlési képviselőt nem hallgathattak volna le a nyomozó ügyészek. Ezt a bíróság akkor elutasította. Varga érvelése alapján nem lehetett volna lehallgatni Boldogot azelőtt, hogy felfüggesztették volna a mentelmi jogát, de végül a bíróság szerint ez rendben volt, az ügyészség szerint pedig ha elfogadnák Boldogék indítványát, egy ilyen döntéssel gyakorlatilag lehetetlenné tennék egy képviselő lebuktatását bármilyen bűncselekménynél. Miközben éppen ezekre a felvételekre alapozva fordulhatott az ügyészség az Országgyűléshez Boldog mentelmi jogának felfüggesztéséért.
Varga most október elején újabb kérelmet adott be a Fővárosi Törvényszéknek, amiben már
a fent említett technikai hibára hivatkozva kéri, hogy ezeknek a lehallgatási hangfelvételeknek a leiratát rekessze ki a bíróság a bizonyítékok közül.
Boldog ügyvédje szerint mivel egy országgyűlési képviselő ellen folyó ügyről van szó, ami kiemelt érdeklődésre tart számot, számukra a védelem szempontjából elfogadhatatlan, hogy kizárólag leiratok állnak rendelkezésre egy három hónapos időszakból.
„Előttem és utánam is jött valaki” – Nem vallottak Boldog Istvánra a környékbeli polgármesterekMindent elfelejtett a Boldog István-féle korrupciós ügy egyik tanúja a bíróságon Boldog István a vádlottak padján: a fideszes politikus minden korrupciós vádat tagad