Hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tesz Gulyás Gergely, a műemlékvédelemért 2022-ig felelős Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára ellen Bátonyi Péter volt kormányfőtanácsos, az Építési és Közlekedési Minisztérium alá tartozó műemléki referens - derül ki abból a Partizán-interjúból, amelyik miatt Lázár János, a területért mostanában felelős építési és közlekedési miniszter menesztette a tisztviselőt már a beszélgetés előzetesének a megjelenése után.
„Úgy érzem, hogy nem maradt más lehetőségem, (…), nincs más esélyem arra, hogy ennek gátat vessek, vagy bármilyen módon a közfigyelmet felhívjam, mint hogy feljelentést teszek, és kiállok a nyilvánosság elé. Az én lelkiismeretem tiszta, szégyelljék maguk azok, akik ezt megtették” – indokolta döntését Bátonyi Péter.
Nem csak hogy a kirúgással nem vártak szerdáig, Lánszki már hétfőn üzent a volt kormányfőtanácsosnak, miszerint „a műemlékvédelem nem lehet egy személy vagy egy hatóság egyéni ízlésen és érdekeken alapuló szubjektív ügykezelése”. Szerinte az új építészeti törvény mindenki számára egyértelművé teszi, hogy egy műemlék kapcsán mit lehet megtenni és mit nem. „Nem csoda, hogy van, akinek ez nem tetszik vagy az érdekeit sérti. Összeférhetetlen emberek vádaskodása viszont már büntetőjogi kategória” – fenyegette meg ráadásképpen Bátonyit. Megszólalt a témában Orbán Viktor is, legalábbis az RTL Híradó kérdésére a miniszterelnök tagadta azt az állítást, hogy nála járták ki, az MNB Szabadság téri épülete panorámatetőt kapjon. „Nem vagyok építésügyi hatóság, nem lehet kijárni semmit” – mondta.
Eltávolították Lázár János minisztériumától a műemléki referenst, miután nyilatkozott a PartizánnakBátonyi a Partizánnak elmondta, 2013 óta dolgozik az állami műemlékvédelemben, a terület pedig tapasztalatai szerint mára teljesen ellehetetlenült, annyira nyíltan kijátsszák a szabályokat. Ennek fő okaként azt jelölte meg, hogy a politikai döntéshozók és a gazdasági szereplők mára annyira összefonódtak, hogy a legfontosabb döntések zárt ajtók mögött születnek meg, és a műemlékvédelmi szakértőkre már csak azt a feladatot szabják ki, hogy a jogellenes módosítások legalább a dokumentumokban legálisnak tűnjenek. Szerinte sokáig próbálkozott házon belül megakadályozni ezeket a trükköket, de úgy érzi, hiába, ezért nem maradt más választásra, mint hogy feljelentést tesz és a nyilvánossághoz fordul.
A szakember három eseten keresztül mutatta be a kormányzati rombolás mibenlétét, melyek lényege, hogy hatósági eljárás után kiemelten védett budapesti műemlék épületek bontási engedélyét adták meg. Ez történt az egykori Földművelésügyi Minisztérium Kossuth téri épületével, a Ferenc körút és az Üllői út kereszteződésében álló Kilián laktanyával és a józsefvárosi Heinrich-udvar átépítésekor is.
2019 kora tavaszán Wachsler Tamás, az Országgyűlés Hivatala alá tartozó Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. (SIP) vezérigazgatója az egykori Földművelésügyi Minisztérium Kossuth téri épületének átépítéséről érkezett tárgyalni, vagy inkább kioktatást tartani. A SIP ugyanis háromszintes mélygarázst tervezett a kiemelt műemlékvédelmi besorolás alá tartozó épület alá az Agrárminisztérium és a szomszédba költöző Kúria dolgozóinak, megsemmisítve a műemlékvédelem alatt álló épület jelentős részét.
„Bejött egy-két kollégájával, és a mi minisztériumi tárgyalótermünkben leült az asztalfőhöz, de olyan uras módon. Kicsapata a telefont az asztal közepére. A helyettes államtitkár, akinek ez a tárgyalója volt, kuporodva leült mellém, mint egy zöldborsót pucoló öregasszony. Egész végig meg sem szólalt, csak kuporogva hallgatta azt, ami történt. És elkezdte mondani a vezérigazgató, hogy neki mihez van szüksége, hogy ezt meg tudjuk csinálni”
- idézte fel Bátonyi. Wachsler elkezdte felsorolni a műemlékvédelmi osztálynak, hogy milyen szabálymódosításokra, átsorolásokra lesz szükség a beruházás megvalósításához, mire a szakember jelezte a potentátnak, hogy azért ez nem így megy, törvény alapján nincs lehetőség arra, hogy mélygarázs építése céljából tönkrevágják a műemlékvédelem alatt álló épületet. „Erre elég arrogánsan azt mondta, hogy még nincs. Majd lesz. Számukra ez ennyi. Ők majd alkotnak olyan jogot, ami számukra ezt lehetővé teszi” - mondta Bátonyi.
Az akcióhoz vissza akarták sorolni a kiemelt műemléki státuszt. A Lechner Tudásközpont 35 oldalas szakértői anyagához utólag hozzácsaptak egy 1 oldalas ügyvezetői értékelést, és ez utóbbi alapján Gulyás 2021 áprilisában ki is adta a miniszteri rendeletet a Kossuth téri épület műemléki védettségének visszasorolásáról, így megnyílt az út a bontás felé, néhány hónappal később pedig meg is kezdték.
Az Üllői út és Ferenc körút sarkán álló, XIX. században épült Kilián laktanya átépítéséről Bátonyi azt mondta, eldöntötte, ha ezt ugyanoda fogják kifuttatni, vagyis a jogellenes védettség megszüntetés vagy lefokozás szintjéig, akkor ezt most már nem fogom tétlenül nézni. Egy 2020-ban benyújtott terv ugyanis arról szólt, hogy a Hild József tervei alapján épült laktanya 90 százalékát elbontják. A miniszteri döntést előkészítő dokumentumot ismét a Lechner Központban készítették el, a szakértők pedig arra jutottak, hogy nincs törvényes indok a műemléki védettség megszüntetésére. Aztán 2022-ben felállt az ötödik Orbán-kormány, és a terület átkerült Lázárhoz, az országos főépítész pedig Lánszki lett. Pár hónap telt csak bele, és a Kilián laktanya 2008 óta olasz tulajdonosa új terveket készíttetett az épület átalakítására. A vezető tervező pedig nem más volt, mint Lánszki testvére, Lánszki Csenge, aki azt tervezte, hogy az épületegyüttes 75 százalékát rombolja le, eltűnt volna például az Üllői úti főhomlokzat harmada és a belső szárnyak is, továbbá az átépítés az épület sarkát is érintette volna. A dokumentáció a Lánszki által elnökölt az Országos Építészeti Tervtanácshoz került elbírálásra.
Ennek ellenére eleinte még érvényt szereztek a szakvéleményeknek, a bontási terveknek keresztbe tudtak tenni a szakértői jelentések. Egy darabig. Aztán a beruházó az Agrárminisztériumnál leírtakhoz hasonlóan kezdeményezte az épület védettségi szintjének visszasorolását, mert szerintük „a védelem jellege nem teszi lehetővé az épület üzletileg rentábilis hasznosítását”. A helyettes államtitkárság szakértői osztálya ismét elutasította a kérelmet, mire Lánszki közbelépett: Bátonyi Péter szerint az államtitkár folyamatos nyomás alatt tartotta a vele ellenkező véleményen lévő beosztottjait, hogy olyan miniszteri rendeletet írjanak, amely engedélyezi a műemléki szint visszaminősítését. Végül Lánszki saját kezűleg írta rá egy, a Partizán által megszerzett dokumentumra, hogy a Kilián laktanya védettségét is sorolják vissza számos más műemlékkel együtt. Így is lett, a Kilián laktanya védettségét is visszasoroló, összesen 29 műemlék védettségét érintő rendelet idén augusztus 24-én hatályba lépett. Lánszki a Facebookon reagálva hazugságnak nevezte, hogy a testvérét segítette volna.
Bátonyi Péter ezen a ponton megjegyezte, hogy néha olyan érzése van, hogy egyfajta alkalmatlansági vizsgálatot folytatnak le, amikor államtitkárokat, vagy helyettes államtitkárokat neveznek ki, ugyanis mindenféle tárgyi tudás, valós érdem és tapasztalat nélkül neveznek ki ezekbe a tisztségekbe politikai ejtőernyősöket. Amikor pedig a rendszer ennyire kontraszelektált, akkor a potentátok bizonyítani akarják a létjogosultságukat, tovább nehezítve a munkát - mondta.
A józsefvárosi Heinrich-udvarról korábban is lehetett tudni, hogy az Iparművészeti Múzeummal szemben fekvő, L-alakú telekre száznál is több szállodai szobát és több száz lakást építene a Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt., amely korábban annak a Szabó Zoltánnak volt a tulajdona, aki amúgy Varga Mihály pénzügyminiszter kollégiumi szobatársa is volt egykor. Többszöri nekifutás után Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szignójával meg is jelent a kormányrendelet, ami megszüntette a Heinrich-udvar belső udvari, földszintes raktárépületeinek a műemléki védettségét. Bátonyi Péter ezzel kapcsolatban elmondta, semmilyen dokumentáció nem született, aminek a törvény szerint születnie kellene. A döntést megalapozó eljárást a tárcánál egyáltalán nem folytatták le.
„Nem vagyok építésügyi hatóság, nem lehet kijárni semmit” – reagált Orbán Viktor a kirúgott műemléki referens állítására