A felsőfokú végzettséggel rendelkező 25-34 évesek aránya Magyarországon a legalacsonyabbak között van az Európai Unióban: 29,4 százalék volt 2023-ban, míg az EU-átlag 43,1 százalék - olvasható az Európai Bizottság Oktatási és Képzési Figyelőjének legújabb kiadásában. A jelentés arra is rámutatott, hogy az EU-s tendenciával ellentétben ez az arány 2013 óta még csökkent is. Pedig a friss diplomások foglalkoztatási rátája Magyarországon (94,7 százalék) meghaladja az uniós átlagot (87,7 százalék), ami magas keresletre utal.
Felsőfokú tanulmányok megkezdésére összesen 120 990 fő adta be a jelentkezését 2024-ben, ami 4 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban, de több, mint az az előtti években.
A bizottság kiadványa szerint a korábbi növekedés valószínűleg az addigi részvételi akadályok - például az emelt szintű érettségi vizsga és a központi felvételi követelmények - eltörlésével függ össze, a hatásköröket pedig az egyetemekre ruházták át, amelyek a korábbinál kedvezőbb és egymástól jelentősen eltérő felvételi követelményeket dolgoztak ki.
Négy év alatt szinte megfeleződött az idegen nyelvekből vizsgázók számaA jelentés arra is kitért, hogy az egyetemekre jelentkezők közül 17 833 fő jelentkezett tanári képzésre, ami 25 százalékos növekedés az előző évhez képest. Ugyanakkor a koragyermekkori és gondozási programokra, valamint a tanítóképzésre jelentkező 10 623 személy túlnyomó többsége (78 százalék) részidős képzésekre jelentkezett, vagyis ők nem új jelöltek, hanem már gyakorló tanárok, akik a képesítésük szintjét szeretnék emelni.
Az alsó és felső középfokú tanárképzési programok iránti kereslet továbbra is alacsony.
A tanárhiány pedig az oktatás minőségére is hatással van. Míg 2018-ban a PISA-felmérésben részt vevő magyarországi iskolák egyharmada számolt be szakképzett tanárok hiányáról, 2022-re ez az arány több mint 40 százalékot tett ki. A tanárhiány a vidéki térségekben a legjelentősebb, a hátrányos helyzetű iskolákban pedig 2-3-szor magasabb a szakképzettség nélküli pedagógusok aránya, mint a normál profilú iskolákban. Mindemellett a pedagógusállomány idősödik: 2021-ben a tanárok 29,5 százaléka volt 55 éves vagy annál idősebb (EU-átlag 24,5 százalék). A nyugdíjkorhatárt mintegy 5000 tanár érte el 2023-ban, míg a pályakezdők száma 2231 fő volt.
Eddig 64 ezer tanár megfelelt, és 246 nem felelt meg a NAT-vizsgánBár a magyar kormány uniós társfinanszírozással elkezdte a pedagógusbérek rendezését, a tanári fizetések még mindig Magyarországon a legalacsonyabbak az OECD-tag uniós országok közül.
Problémát jelent a korai iskolaelhagyás is: az oktatást végzettség nélkül elhagyók aránya 12,4 százalékról 11,6 százalékra csökkent 2023-ban, de továbbra is magasabb, mint az uniós átlag (9,5 százalék). Az, hogy 2012-ben 18-ról 16 évre csökkentették a tankötelezettség korhatárát, leginkább a hátrányos helyzetű fiatalokat érintette. A 16 éves kort betöltők esetében 69 százalékkal nőtt az iskolai lemorzsolódás valószínűsége, miközben a 16-18 éves korú diákok 58 százaléka egyáltalán nem talált állást.
