- Több város és budapesti kerület is helyi adók emelésével próbálja kompenzálni az elvont pénzeket

Évek óta tart az önkormányzatok kivéreztetése, elég csak az iparűzési adó ideiglenes felfüggesztésére, majd jövő évtől a többlet elvonására, vagy a különleges gazdasági övezetek kijelölésére gondolni. Emiatt 2025 januárjától több önkormányzat egyes helyi adók jelentős emelésével kompenzálja az elvont pénzeket – írja a hvg.hu.

Az önkormányzatok sorra megtartották az idei évi utolsó képviselő-testületi üléseiket, főként azért, hogy megállapítsák a 2025-re kivetett helyi adók, azaz az építmény-, a telek-, a kommunális, az idegenforgalmi és a helyi iparűzési adó mértékét. Ezeknek ugyanis január 1-jén már hatályosnak kell lenniük, év közben legfeljebb csak adócsökkentésről határozhat a közgyűlés. Emelés esetén viszont egy hónapos „felkészülési időt” is biztosítani kell az érintett adózók részére, ami praktikusan azt jelenti, hogy a helyi adók emeléséről legkésőbb november utolsó hetében dönteniük kell az önkormányzatoknak.

A hvg.hu összesítette, mely megyei jogú városok és fővárosi kerületek emeltek, vagy terveznek emelni a helyi adók mértékén. A portál összesítése szerint Budapesten

• a II. kerületben az építményadó 1900 forintról 2300 forintra nő (+21 százalék). A kommunális adó mértékén nem változtattak (ez az ingatlan méretétől függően, sávosan évi 9-16-25 ezer forint lehet), de új kategóriaként megjelentek a 150 négyzetméter fölötti ingatlanok, amelyekre évi 35 ezer forintot kell fizetni.

• a Belvárosban az egyes ingatlantípusokra más-más összegű építményadó vonatkozik, de a vezetés minden esetben a tavalyi hivatalos inflációval megegyező mértékű, 17,6 százalékos emelést hajt végre 2025-ben.

• a józsefvárosi önkormányzat minden kategória esetében egységes, 37 százalékos építményadó-emelés mellett döntött, ugyanakkor itt a lakosok (ha nincs az ingatlan címére bejegyzett vállalkozás) mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól. A módosítások összesen 6500 adózót érintenek, azaz a kerületiek kevesebb mint 10 százaléka érintett. Döntöttek a telekadó emeléséről évi 390-ről 536 forintra négyzetméterenként (+37 százalék), míg a kommunális adó 33 278 forintról 45 592 forintra nő (szintén +37 százalék), ez utóbbit azonban a tulajdonosnak nem kell megfizetnie, ha az ingatlanon életvitelszerűen él, azt nem adja bérbe, és más módon sem hasznosítja.

• Újbudán eddig 1950 forint volt négyzetméterenként az építményadó éves díja, ez 2508 forintra nő 2025-ben (+28,6 százalék). Jövőre az önkormányzat bevezet egy új kategóriát az ingatlanok 10 ezer négyzetméter feletti területére, erre a részre már 2900 forintot kell fizetni. Építményadót a lakosság zömének nem kell fizetnie (tehát ha a tulajdonos életvitelszerűen lakik az ingatlanban), csak a vállalkozásoknak. A telekadó mértéke négyzetméterenként évi 355 forintra nő.

• Hegyvidék sem számol fel építményadót azon lakosoknak, akik nem hasznosítják az ingatlanukat. Minden más esetben az építményadó 32,4 százalékkal 2900 forintra növekszik négyzetméterenként, míg az idősek, fogyatékosok bentlakásos ellátását biztosító tevékenység céljára szolgáló építmény után az idei 200 forint helyett jövőre 1000 forintot kell fizetni. Üdülők esetében is 31 százalékkal, 2100 forintra nő a fizetendő adó. A díjból 74 százalék kedvezményt kapnak azok a magánszemélyek, akiknek legfeljebb 3 vállalkozás van a címükre bejelentve, a nyugdíjasok pedig 90 százalékot. A telekadó 2025-től a beépítetlen telkekre négyzetméterenként 520 forint, beépítettekre 445 forintot lesz az eddigi 350, illetve 300 forint helyett, azonban mindkét adónemre a lakosok többféle kedvezményt is igényelhetnek. A kommunális adót az önkormányzat sávosan szedi, itt a 40 négyzetméter alatti ingatlanok kivételével négyzetméterenként 4500-5000 forinttal nőttek az adóterhek, de kedvezmények itt is elérhetők.

• a XIII. kerületben a törvényi maximumra, 2950 forintra emelték az építményadó mértékét (+17,6 százalék), a telekadó pedig 34,6 százalékkal 536 forintra nőtt négyzetméterenként.

• a XVI. kerületi önkormányzat az építményadót minden sávban egységesen 17 százalékkal, azaz a tavalyi infláció mértékével emeli meg.

A szegedi önkormányzat is hozzányúlt a helyi adókhoz, itt az építményadó 2025-től a 20-200 négyzetméter közötti üzleti célú ingatlanokra 2018 forint, 201-400 négyzetméter között 2120 forint, 401-1000 négyzetméter között 2200 forint, az 1001-5000 négyzetméter közötti sávban 2500 forint, az 5001 négyzetméternél nagyobb hasznos alapterületű ingatlanok esetében 2800 forint lesz négyzetméterenként. Alapterülettől függetlenül ugyanennyit fizetnek a pénz-, biztosító- és hitelintézetek, valamint a dohányboltok. A lakosságnak és a vállalkozások 76 százalékának továbbra sem kell építményadót fizetni. Változik a telekadó, belterületen 200, külterületen 100 forintot kellene négyzetméterenként fizetni az 500 négyzetméternél nagyobb, épülettel be nem épített, üzleti célú ingatlanok után. 30 százalékkal emelkedik az önkormányzati bérlakások bérleti díja is. A képviselők meghatározták a következő időszak emeléseit is, 2026-ban 10 százalékkal, majd évente csökkenő mértékben nőnek a bérleti díjak. Az önkormányzati bölcsődék napi térítési díja étkezés nélkül 400-ról 600 forintra nő, a szülők azonban visszaigényelhetik ezt az összeget egy uniós programnak köszönhetően. Az idegenforgalmi adót érintően is változás jön, azt 500 forintról (személyenként és vendégéjszakánként) 800 forintra tervezik emelni januártól.

Nagykanizsán megemelnék a vállalkozások által (tehát az ingatlan nem lakáscélú hasznosítása esetén) fizetendő építményadó mértékét. Az adóemelésre az előterjesztés indoklása szerint azért van szükség, mert annak mértéke 2018 óta változatlan, miközben az adómaximum törvényi maximuma 55 százalékkal nőtt ez idő alatt. „A javaslat a kamara véleményét is figyelembe véve az egyes kategóriák 15-22 százalékos növelését tartalmazza” – olvasható az előterjesztésben. A növelést két év alatt valósítanák meg.

Kaposváron az építményadó általános mértéke 835-ről 1090 forintra nő négyzetméterenként (+30,5 százalék), pénzintézetek esetében 2508-ról 2950 forintra (+17,6 százalék). A kereskedelmi tevékenység, továbbá a biztosítási, távközlési tevékenység és üzemanyagtöltő állomás célját szolgáló telek tulajdonosa esetében a telekadó mértékét 456 forintról a maximális 536,4 forintra emelik.

Hódmezővásárhelyen a Promenad24.hu szerint az éves fizetendő építményadó a következőképpen változik négyzetméterenként: műhelyek, raktárak és 200 négyzetméter alatti üzletek után jelenleg 1300 forintot kell fizetni, jövőre már 1400 forintot (+16,67 százalék). Az irodák, a töltőállomások és a 200 négyzetméter feletti üzletek négyzetméterenkénti építményadója 1300-ról 1500 forintra emelkedik (+15,38 százalék). A garázsok adója 600-ról 1400 forintra (+133,33 százalék), a lakásoké 720-ról 820 forintra (+13,89 százalék), az üdülőké pedig 1200-ról 1300 forintra (+8,33 százalék) változhat. A magánszemélyek 2020 óta mentességet élveznek. A telekadó emelése főként a belterületi részeket érinti. A belvárosban négyzetméterenként 335 forintról 535 (+60 százalék) nőhet a telekadó, de ez keveseket érint, mert magas a beépítettség. Az 1100 négyzetméter alatti beépítetlen telkeknél 10 forint/négyzetméterről 50-re emelkedne az adóteher, ami 400 százalékos emelés. Külterületen a napelemes kiserőművek adóterheit pedig 300 százalékkal növelné az önkormányzat.

Székesfehérváron a kereskedelmi használatú építmények esetében a 300 négyzetmétert meghaladó hasznos alapterület feletti rész után 2025. január 1-től 2950 forint lesz négyzetméterenként az éves építményadó. „Ezek az építmények jórészt külföldi tulajdonosi érdekeltségbe tartoznak, és azokat a nagy kereskedelmi egységeket érintik, amelyek jellemzően nem Fehérváron fizetnek iparűzési adót” – indokoltak. Magánszemélyeket érintő helyi adó nincs érvényben a városban.

Dunajúváros önkormányzata az építményadó emeléséből éves szinten 1,8 milliárd forint többletbevételt szedne be, ezt kizárólag a vállalatok fizetik.

Debrecenben szintén adómentesek a magánszemélyek tulajdonában álló ingatlanok, ha a tulajdonos ott lakik. Minden egyéb esetben négyzetméterenként 750 forintot kell fizetniük, ez az összeg nem változik 2024-hez képest, a vállalkozások viszont jövőre már 1250 forintot fizetnek (+66,6 százalék).

A zalaegerszegi önkormányzat 900 forintról 1200 forintra (+33,3 százalék) növeli az építményadó rendes mértékét, a vállalkozásokra viszont 1840 forint helyett már négyzetméterenként 2900 forint sarcot vet ki (+57,6 százalék). A kommunális adót 28,5 ezer forintról 45 ezerre növelik, azonban az építményadó fizetésére kötelezett, illetve életvitelszerűen a településen lakó magánszemélyek mentesülnek ez alól, ahogy az önkormányzati bérlakások bérlői is.

Kecskeméten a hírek szerint november 28-án kellett dönteni a tervezett emelésekről. A nagykörúton belül jelenleg négyzetméterenként 1000 forint, azon kívül 900 forint az építményadó, ezt 1300-ra, illetve 1100 forintra emelnék. Magánszemélyek tulajdonában álló lakások után (ha abban vállalkozást nem folytatnak) nem kell fizetni. A Kecsup.hu szerint az egyéni vállalkozók, kisvállalkozók érdekeit figyelembe véve a fokozatosság elve szerint módosították az építményadó-emelésről szóló eredeti tervezetet. Így az 50 négyzetméternél kisebb hasznos alapterületű ingatlanok esetében az eredeti emelési tervnél kedvezőbb adómértéket állapítottak meg, és csak az 50 négyzetméternél nagyobb ingatlanoknál kell megfizetni az eredetileg tervezett emelt adómértéket, ezeknél is csak az 50 négyzetmétert meghaladó részre. Az idősotthonokban 57 százalékkal ugorhat meg a fizetendő összeg, mert a 3500 forintos napidíjat 5500-ra emelnék. Az önkormányzati bérlakások lakbérét 2025. január 1-jétől másfélszeresére emelik, majd három éven keresztül évi 15 százalékos további emelés lesz. A szociális helyzet és a költségelv alapján megállapított lakbér másfélszeresére nő, míg a piaci alapú lakásoknál kisebb mértékű, 15-30 százalékos a tervezett emelés.