A legszűkebb többséggel ugyan, de a Gyulára kihelyezett szerdai ülésén megszavazta az Országos Bírói Tanács (OBT) az Igazságügyi Minisztérium (IM) négyoldalú megállapodás megkötésére vonatkozó kezdeményezését, amely a bírói bérek régóta szorgalmazott emelését a kormány igazságszolgáltatási „reformjának” támogatásától teszi függővé. Az OBT honlapjára felkerült összefoglaló szerint a 15 tagú bírói tanács 8:7 arányban szavazott a megállapodás mellett; a tagok közül Bagdi Árpád Gyula, Félegyházy Megyesy Fatime, Hegedűs János, Kovács Gergely, Kovács Ildikó, Surányi József, Szabó Péter OBT-elnök és Varga Zs. András, a Kúria elnöke támogatta a kezdeményezést, míg Csik Attila, Hild Ágnes, Kardos Dóra, Kozlovszky Ágnes, Nagy István András, Pecsenye Csaba és Varga Rita tagok ellenezte azt. A megállapodás tervezet szövege – amely az OBT-ülés napján ugyancsak kikerült a tanács honlapjára – szerint a dokumentumot az IM-et képviselő Tuzson Bence miniszter és az OBT-elnök Szabó Péter mellett a Kúria, illetve az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke írja alá. Varga Zs. András Kúria-elnök támogatása nem kétséges, hiszen ő OBT-tagként is mellette szavazott, de vélhetően Senyei György OBH-elnök is szignálja majd.
Pedig a megállapodás épp az OBH-elnök által a bírói illetményalap 35 százalékos, visszamenőleges emelésére tett javaslatát kerüli meg, amely – a kormánytagok fizetéséhez hasonlóan – az előző évi bruttó átlagkeresethez (annak 150 százalékához) kötné a bírói illetményalapot, vagyis évről évre automatikus béremelést tenne lehetővé. Bár a törvény szerint a kormány köteles az OBH-elnök által a bírósági költségvetésre tett javaslatot változatlan formában a parlament elé terjeszteni, a nemrég benyújtott 2025-ös büdzsé tervezetében ennek nyoma sincs, abban az 566 600 forintos idei (és tavalyi) illetményalap szerepel. Néhány napja a hvg.hu-nak nyilatkozó az OBT-elnök, illetve az OBH is arra utalt, hogy a költségvetési vitában még változhatnak a számok.
Ehhez képest a négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnának béremelést.
Az ideihez képest 2027-re az átlagos jövedelem bírák esetében 48 százalékkal, havi bruttó 2 250 000 forintra nőne, a bírósági titkárok és fogalmazók 82 százalékos emelést kapnának, így bruttó jövedelmük a bírói bérek felét, 1 125 000 forintot érné el. A további bírósági tisztviselők 100 százalékos béremelésre kaptak ígéretet, átlagbérük így elérné a bruttó 850 ezer forintot.
A Magyar Bírói Egyesület (MABIE) közleményben tiltakozott a megállapodás ellen, mondván: „az jelentősen eltér az OBT és az OBH illetményemelési javaslatától”, így visszalépést jelent. A MABIE számára elfogadhatatlan a javaslat, „ugyanis abból nem állapítható meg, hogy milyen összegű lesz a kezdőbírói illetményalap, hogy változnak a pótlékok, a fizetési fokozatok, az igazságügyi alkalmazottak, ezen belül a bírósági titkárok és a fogalmazók illetménye miként fog alakulni és mi indokolja utóbbiak elkülönítését a bírósági tisztviselőktől.” A MABIE azt is kifogásolta, hogy nem vehetett részt a koncepció kialakításában.
„Ez a paktum lényegében egy biankó csekk, ami később bármivel kitölthető” – Kiderült, mit tartalmaz az Igazságügyi Minisztérium bíráknak kínált alkuja„Soha ekkora fluktuációra nem volt példa a bíróságokon, a rendszert a működésképtelenség veszélye fenyegeti”A megállapodás támogatásáért cserébe az OBT elfogadott néhány nagyon vázlatosan ismertetett, az „igazságszolgáltatás hatékonyságát” szolgáló javaslatot. Ezek közé tartozik kérelem esetén a bírói jogviszony 70 éves korig való kitolása, illetve a bíróvá válás jelenlegi 30 éves korhatárának 35 évre való emelése. Az előbbi már csak azért is érdekes, mert 2011-ben épp a kormánypártok kezdeményezésére szállították le a 70 éves bírói (és ügyészi) nyugdíjkorhatárt a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárra (akkor 62 évre), amivel „lefejezték” a bírói kart. Bár utóbb az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bírósága is elkaszálta a kényszernyugdíjazást, az így is 200-nál több bírót érintett. További javaslatként szerepel a megállapodásban a bíróságok működésének és szervezetrendszerének áttekintése, a Kúria esetében például a jogalkalmazás egységének biztosítása, továbbá a járásbírók működésének kiterjesztése a törvényszékek teljes illetékességi területére, vagy éppen a felesleges adminisztratív terhek csökkentése. Ahogy a MABIE írta, a „szükségszerűnek ítélt változtatások (...) felváltva tartalmaznak koncepcionális elképzeléseket (...) valamint konkrét terveket, a részletek ismertetése nélkül”. Vagyis a kormány a béremelésért cserébe biankó csekket íratott alá, hiszen szövegszerűen, törvényjavaslat formájában nem ismertek az igazságszolgáltatást átalakító tervei. A MABIE szerint „a bírói szervezetnek nem kell nyújtania és nem is nyújthat a béremelésért cserébe »ellenszolgáltatást«, mert még ha ez egy megállapodás aláírásában is nyilvánul csak meg, az a harmadik hatalmi ág függetlenségét sértené. A szervezeti átalakítással kapcsolatos kormányzati tervek támogatása nem lehet a kormányzat által is elismerten szükséges béremelés ára!”
Polt Péter idő előtt távozik?
Politikailag csak akkor van értelme az Alaptörvény készülő tizennegyedik módosításának, ha Polt Péter nem tölti ki jelenlegi kilencéves legfőbb ügyészi mandátumát. Az igazságügyi bizottság által már megtámogatott javaslat szerint a jövőben az Országgyűlés nem csak az ügyészek közül választhat legfőbb ügyészt.
Megint átírnák az Alaptörvényt, megnyitva ezzel az utat Polt Péter lecserélése előttMivel Poltot 2019-ben választották újra a legfőbb ügyészi posztra, így mandátuma 2028-ig tart, ezért négy évvel az utód kiválasztása előtt jogilag semmi nem indokolja a változtatást – ráadásul a mai szabályok szerint Polt mindaddig hivatalában maradhat, amíg utódját nem választották meg. Forrásunk szerint két indok jöhet szóba, az egyik, kevésbé valószínű szerint a legfőbb ügyészre is kiterjesztenék az igazságügyi dolgozók (bírák, ügyészek) általános nyugdíjkorhatárát, így a jövőre 70 éves Poltnak is le kellene mondania posztjáról. Sokkal valószínűbb azonban, hogy a 2026-os kormányváltástól tartó Fidesz-KDNP még a választások előtt lecserélné Poltot, s a még meglévő kétharmados többséggel újabb kilenc évre egy új személyt választana legfőbb ügyésznek, akit már nem kell az ügyészek közül jelölni. Egy 2026 elején megválasztott új legfőbb ügyész például egészen 2035-ig, tehát két teljes parlamenti cikluson keresztül hivatalában maradhatna. Forrásunk szerint már meg is van a posztra kiválasztott személy, aki akár Tuzson Bence mai igazságügyi miniszter is lehet.
Forrásaink szerint Senyei György OBH-elnöksége is "veszélybe került", lehet, hogy ő sem tölti ki 2019-ben megkezdett, kilencéves mandátumát. Utódja Répássy Árpád, a Miskolci Törvényszék korábbi elnöke, az OBH volt elnökhelyettese, az IM államtitkárának, Répássy Róbertnek az unokatestvére lehet.
