Izrael;Amnesty International;népirtás;Gázai övezet;Nemzetközi Büntetőbíróság;háborús bűnök;ICC;

Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban palesztin lány macskát cipel a lebombázott épületek romjai között

- Amnesty International: Izrael népirtást követ el Gázában

A jelentés szerint Izrael valós háborús szándékainak megállapításában kulcsjelentősége volt Rafah megtámadásának.

A nemzetközi jog alapján Izrael háborúja a Gázai övezetben népirtásnak minősül - áll az Amnesty International jelentésében, amit a Euronews ismertetett. Ezzel első ízben mondta ki a világ egyik legjelentősebb emberi jogi szervezete, hogy ami Benjamin Netanjahu vezényletével Gázában történik, az kimeríti a genocídium fogalmát.

A csütörtökön közzétett 296 oldalas dokumentum a 2023 októbere és 2024 júliusa közötti eseményeket vette górcső alá, s megállapította, hogy Izrael „folyamatosan és teljes büntetlenséggel (...) szabadította a poklot” az övezet 2,3 millió lakosára. Leszögezték, a népirtást a Hamász tavaly október 7-i terrortámadása sem igazolhatja. A jelentés szerint Izrael „a népirtásról szóló egyezmény értelmében tiltott cselekedeteket követett el, nevezetesen gyilkosságot, súlyos testi vagy lelki sérüléseket, valamint a gázai palesztinok számára olyan életkörülmények szándékos előidézését, amelyek a fizikai megsemmisítésüket célozzák (...) azon konkrét szándékkal, hogy elpusztítsák a palesztinokat”. A Euronews megjegyzi, hogy az Amnesty International nem, de több jogi szakértő és népirtással foglalkozó tudós a Hamász terrortámadását is a népirtás kategóriájába sorolta.

Az összefoglaló az ENSZ palesztinai különmegbízottjának márciusi jelentését is felhasználja, amely szintén arra jutott, hogy Izrael valószínűleg népirtást követ el a palesztinok ellen. Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára szerdai sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott:

„Elrettentő megállapításainknak ébresztőnek kell lenniük: ez népirtás, és ennek most azonnal véget kell vetni.”

A helyzet szemléltetéseképpen az Amnesty példaként említette a segély- és energiaellátás szándékos akadályozását, valamint azt a hatalmas pusztítást, ami a vízellátási, higiéniai, élelmiszer- és egészségügyi rendszerek összeomlásához vezetett az Izrael által megszállt térségben. „Ha összeillesztjük a pontokat, a bizonyítékok összességét, nem csak a nemzetközi jog megsértéséről van szó. Ez valami mélyebb dolog” - mondta el a Guardiannek Budour Hassan, az emberi jogi szervezet kutatója.

A jelentés legsúlyosabb megállapításai a következők:

  • a katonai offenzíva példátlan léptéke és nagyságrendje olyan sebességgel és olyan szinten okozott halált és pusztítást, amelyhez foghatót a 21. század egyetlen más konfliktusában sem tapasztaltak;

  • a cél a szándékos megsemmisítés: a Hamász üldözése során a civil életeket teljes érzéketlenséget tanúsítva semmibe veszik;

  • szándékos, válogatás nélküli támadások zajlanak, a civilek és a polgári infrastruktúra elleni ismételt, közvetlen támadások során gyilkosságokat követnek el és súlyos testi vagy lelki sérüléseket okoznak;

  • fizikai pusztulást eredményező életkörülményeket hoznak létre: ilyen például az orvosi infrastruktúra lerombolása, a segélyek akadályozása, valamint a lakosság 90 százalékának ismételt, önkényes és átfogó evakuálása arra alkalmatlan területekre.

Kristine Beckerle, az Amnesty közel-keleti és észak-afrikai csoportjának tanácsadója jelezte azt is, hogy Izraelnek, mint megszálló hatalomnak, jogilag kötelessége lenne gondoskodnia kellene arról, hogy a civil lakosság az alapvető életszükségletekhez hozzájusson. Miközben Izrael hivatalosan a Hamász megsemmisítése érdekében indított háborút, a valós szándék megállapításában a szakember jelentős fordulópontnak nevezte Rafah városának májusi megtámadását. Ez ugyanis az övezet utolsó viszonylag biztonságos helyeként volt számon tartva. „[Izrael] Rafahot tette meg a fő segélypontnak, és tudta, hogy a civilek oda fognak menni. A Nemzetközi Bíróság felszólította őket, hogy hagyják abba, de ők mégis folytatták” - idézte fel Beckerle.

Mivel a jelentésre Izrael a várakozás szerint antiszemitázással fog reagálni - miként tette azt a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság Benjamin Netanjahu elleni elfogatóparancsának kiadásakor - a jelentés megjegyezte, sokan ellenállnak és hezitálnak a népirtási szándék megállapításával kapcsolatban, amikor Izrael gázai magatartásáról van szó, ami akadályozza az igazságszolgáltatást és az elszámoltathatóságot. „Az Amnesty International elismeri, hogy a fegyveres konfliktusokban elkövetett népirtás azonosítása összetett és kihívást jelentő feladat, mivel egyszerre többféle cél is létezhet. Ennek ellenére kritikus fontosságú a népirtás felismerése, és ragaszkodni kell ahhoz, hogy a háború soha nem mentheti fel azt” - fogalmaztak közleményükben.

Ismertetésük szerint a jelentés terepmunkán, 212 emberrel - köztük áldozatokkal, szemtanúkkal és egészségügyi dolgozókkal - készített interjúkon, kiterjedt vizuális és digitális bizonyítékok elemzésén, valamint az izraeli kormány és katonai szereplők több mint 100 nyilatkozatán alapul. Képanyagot és videókat is felhasználtak, amelyeken az látható, hogy izraeli katonák háborús bűncselekményeket követnek el, vagy ezeket ünneplik. Kiemelték azt is, hogy az eredményeket többször is megosztották az izraeli hatóságokkal és sosem kaptak választ azokra.

A jelentés konklúzióként felszólítja az ENSZ-t,

hogy szerezzen érvényt a tűzszünetnek, vessen be célzott szankciókat Izrael és a Hamász vezetőivel szemben, s felszólították az Izraelt fegyveresen támogató nyugati országokat - így az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot és Németországot - hogy állítsák le ezen tevékenységüket.

Sürgették a Nemzetközi Büntetőbíróságot, hogy vonják felelősségre Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt és Joáv Gallant védelmi minisztert népirtásért (ezt azóta meg is tették, az elfogatóparancsot kiadták - a szerk.). Továbbá felszólított a Hamász vezetőinek felelősségre vonására, a civil túszok feltétel nélküli szabadon bocsátására.

Mint ismert, Orbán Viktor azt követően hívta meg Magyarországra Benjamin Netanjahut, hogy a hágai bíróság kiadta ellene az elfogatóparancsot, ezzel Magyarországot nyíltan szembefordítva a nemzetközi joggal. Tette ezt annak ellenére, hogy Magyarország egyébként tagja a Nemzetközi Büntetőbíróság intézményének, így hivatalosan le kellene tartóztatni az izraeli kormányfőt, ha Magyarország területére lép. A magyar miniszterelnök ennek ellenére nyíltan Netanjahu mellé állt és közölte, megtagadja az elfogatóparancsot az izraeli miniszterelnök látogatása esetén.

A Donald Trump által ígért gyors lezárás teljességgel irreális, az orosz-ukrán háborúnak nem lehet rövid úton véget vetni. Így sem valószínű, hogy az Egyesült Államok magára hagyná Ukrajnát – hangzott el egy budapesti panelbeszélgetésen.