„Minden amerikai stratégiai érdek abba az irányba mutat, hogy Ukrajnát továbbra is támogatni kell” – jelentette ki Rácz András Oroszország-szakértő kedden azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet az ukrán nagykövetség, valamint az Európai Bizottság és az Európai Parlament budapesti képviselete közösen szervezett a több mint 1000 napja tartó ukrajnai háború helyzetéről.
A Német Külpolitikai Társaság vezető szakértője a Népszava kérdésére leszögezte, hogy ez a háború a fennálló világrend védelméről szól, és a szövetségesek számára valójában nem is kerül sokba. „Nagyon jelentős stratégiai érdekek vannak a mögött, hogy Oroszország ezt a háborút ne nyerhesse meg: ott van az újjáépítés és az új ukrán hadsereg felfegyverzése, valamint az erős NATO és az amerikai globális katonai jelenlét fenntartása mögötti érdek is” – mondta. Balog István, Ukrajna magyarországi ideiglenes ügyvivője ezzel egyetértve azt mondta, „semmiképpen nem számítunk egy gyökeres fordulatra” az Amerikától kapott eddigi támogatásban. Fedinec Csilla Ukrajna-szakértő egyebek közt azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok januárban hivatalba lépő új elnöke, Donald Trump, aki korábban katonai vezetők bíróság elé állításával fenyegetőzött az amerikai erők szégyenletes afganisztáni kivonulása miatt, „nem engedheti meg magának, hogy Ukrajna az ő Afganisztánja legyen”.
Drágán add a békédet – Sok a kérdőjel az orosz-ukrán háború lezárása körül, az amerikaiak politika áldozatokat kérnekRácz András rámutatott, hogy az ukrán védelmi képesség megőrzése szempontjából nem az élő erő és a fegyverek a legfontosabbak, hanem az amerikai hírszerzési és műholdas kommunikációs támogatás. Ha pedig Ukrajna támogatásából Európának mostantól nagyobb részt kell válllnia, ez sem okozhat jelentős gondot a szövetségesek számára.
Ami a háború kiterjedését illeti, nem értett egyet Valerij Zaluzsnij volt ukrán főparancsnok november végi kijelentésével, miszerint észak-koreai katonák bevetésével, az iráni drónok és a kínai rakétaalkatrészek orosz oldalon való felhasználásával 2024-ben elkezdődött volna a harmadik világháború. A fronton kialakult helyzetet ugyanakkor nagyon rossznak nevezte. Az orosz katonai vezetés úgy döntött – mondta –, hogy Donald Trump január 20-i hivatalba lépéséig „a területi nyereség sebességére” összpontosít, és nem érdekli, hogy az erőltetett rohamokban 1500-2000 katonája hal vagy nyomorodik meg naponta. Ez hosszú távon fenntarthatatlan, az ukrán hadseregnek azonban jelenleg nincs más esélye, mint hogy a Donyeck megyei fokozott orosz nyomással szemben rendezetten próbáljon területet feladni, közben minél nagyobb veszteséget okozva az ellenségnek. Tehát ami január 20-ig hátra van, nem világháború, nem hordozza az eszkaláció drámai veszélyét, „de a háborúnak egy eddig nem látott mértékben véres és intenzív szakasza” – figyelmeztetett.
Az orosz hadvezetést nem érdekli a saját katonái élete, kezdődik a vérfürdő, mielőtt Donald Trump befagyasztaná a konfliktustA háború Donald Trump által ígért gyors lezárását egyúttal teljességgel irreálisnak mondta, még abban az esetben is, ha erre mindkét oldalon meglenne a teljes akarat. „Ennek az egésznek a léptéke és komplexitása olyan. Egymillió ember a fronton, 1200 kilométeres frontszakasz, 13 millió menekült. Végig kell gondolni, mi legyen a megszállt területek civil lakosságával, az újjáépítéssel, ki milyen mandátummal ellenőrzi majd a fegyverszünetet” – sorolta a kérdéseket, hozzátéve, hogy 100 ezer négyzetkilométer fölött van az azonnali akna- és lőszermentesítést igénylő területek nagysága is.
Az ukrán energiarendszerre mért orosz csapások kapcsán, amelyek az eddigi legnehezebb telet hozzák Ukrajnának, Balog István elmondta, azon dolgoznak, hogy minél több légvédelmi eszközt kapjanak a szövetségesektől. „A magyar kormányt is megkerestük, hátha átadják nekünk a NASAMS rendszereket” – mondta, hozzátéve, hogy erre sajnos kevés az esély.
Ukrajna semmilyen alternatívát nem fogad el a NATO-tagság helyettFedinecz Csilla, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa kifogásolta, hogy az ukrajnai háborúról szóló közbeszéd Magyarországon „félelmetesen eldurvult”. Felidézte, hogy 2014-ben még lehetett azt tudni, hogy ki az agresszor. „Ma már gyakorlatilag lebegtetve van az, hogy miről is szól ez az egész történet”, és gondot okoz, hogyan lehetne érvényt szerezni az ENSZ alapokmányának. Felidézte, hogy ezen a héten 30 éves a budapesti memorandum, amellyben Ukrajna lemondott nukleáris arzenáljáról annak fejében, hogy az aláíró államok, köztük Oroszország garantálták a szuverenitását és határainak a sérthetetlenségét. Mára viszont „sokak megdöbbenésére az egyik nagy diskurzus arról szól, hogy „az egy nemzetközi dokumentum vagy csak egy papír” volt. Szóval, gyakorlatilag nem csak Ukrajnáról van szó, hanem arról a világrendről, amit két világháború árán felállítottunk - mondta. Nehéz azt is megérteni, hogy hogyan lehet ebben háborúban Oroszország győzelme vagy a kisebbségek jogait is kétségbe vonó szélsőséges nacionalista politikák térnyerése mellett szurkolni - fűzte hozzá. Rácz András erről azt mondta: magyarként belegondolva, felfoghatatlan, miért lenne jó Magyarországnak egy olyan világrend, ami nem szabályokra és nemzetközi egyezményekre alapul, hanem az erő jogára.
Az Európa Pont „1000 nap háború – 1000 nap kitartás” című fotókiállításhoz kapcsolódó beszélgetés résztvevői minden, Ukrajnával foglalkozó embert arra biztattak, utazzanak visszatérően a szomszéd országba, hogy saját szemükkel lássák az ott zajló jelentős, a háború idején is nagyon pozitív változásokat.
